Berzék | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Miskolci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Sebő Gábor (független)[1] | ||
Irányítószám | 3575 | ||
Körzethívószám | 46 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1005 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 105,1 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,59 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 01′ 28″, k. h. 20° 57′ 11″48.024389°N 20.953069°EKoordináták: é. sz. 48° 01′ 28″, k. h. 20° 57′ 11″48.024389°N 20.953069°E | |||
Berzék weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Berzék témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Berzék község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Miskolctól kb. 20 kilométerre délkeletre fekszik, a Hernád bal parti oldalán. A két legközelebbi település Bőcs 3 kilométerre és Sajóhídvég hasonló távolságra délre. A legközelebbi városok, Miskolc és Tiszaújváros egyaránt kb. 20 kilométerre vannak.
Csak közúton érhető el, Sajóhídvég vagy Bőcs érintésével, a 3607-es úton.
Nevét az egyik feltevés szerint a magyarok ősétől, Bendegúztól kapta. A másik változat szerint a település a Berek nevet viselte egykor, mivel a környék csupa erdőség volt.
Az Árpád-kori települést az 1208-as Váradi regestrum Bezegu néven említette. A muhi csata idején, a tatár hordák itt állomásoztak. A református templom huszita eredetű, a 18. század közepén épült, gótikus, barokk átalakítással. A zsindelytetős harangláb 1839 óta áll a falu központjában. Mindkettőt 1880–1882 között újították fel. A község számos nemesi család kezében megfordult, többek között a Fáy, Strumann, Malonyai, Csanády, Drasóczky, és Potoczky családok birtokában is volt. A Potoczky-ak családi kúriájában található a jelenlegi Polgármesteri Hivatal. A faluban telepedett le Perczel Olivér, akinek nagyapja Perczel Mór, a pákozdi csata vitéz tábornoka volt. A falu az 1950-es megyerendezés előtt Zemplén vármegye Szerencsi járásához tartozott.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1118 | 1112 | 1096 | 1129 | 996 | 1001 | 1005 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a településen a lakosság 87%-a magyar, 13%-a cigány származásúnak vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 9,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,6%, református 21,5%, görögkatolikus 5,7%, felekezeten kívüli 6,5% (16,5% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 3,3% cigánynak, 0,1-0,1% németnek, románnak és ruszinnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,8% volt római katolikus, 13,7% református, 3,6% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 6,9% felekezeten kívüli (46,1% nem válaszolt).[13]