Besenyszög

Besenyszög
Besenyszög címere
Besenyszög címere		 Besenyszög zászlaja
Besenyszög zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásSzolnoki
Jogállásváros
PolgármesterBalogh Zoltán (független)[1]
Irányítószám5071
Körzethívószám56
Népesség
Teljes népesség3107 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség23,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület138,08 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 18′, k. h. 20° 16′47.300000°N 20.266667°EKoordináták: é. sz. 47° 18′, k. h. 20° 16′47.300000°N 20.266667°E
Besenyszög (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Besenyszög
Besenyszög
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Besenyszög weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Besenyszög témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Besenyszög város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Szolnoki járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Szolnok északi szomszédságában fekszik, attól 16,5 kilométerre, Jászladánytól 18, Tiszasülytől pedig 20 kilométer távolságra.

A közvetlenül határos települések: észak felől Tiszasüly, északkelet felől Hunyadfalva és Kőtelek, kelet felől Csataszög, délkelet felől Törökszentmiklós és Tiszapüspöki, dél felől Szajol, délnyugat felől Szolnok, nyugat felől Zagyvarékas és Szászberek, északnyugat felől pedig Jászladány.

Több kisebb-nagyobb külterületi lakott rész tartozik hozzá, ezek jobbára a település központjától déli-délkeleti irányban helyezkednek el.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Szolnok és a környező jászsági települések irányából is a 3225-ös úton. Keleti külterületeit átszeli még a Csataszög-Kőtelek felé vezető 3224-es út is.

Határszélét délen átszeli az M4-es autóút is, amelynek itt egyetlen kisebb pihenőhelye van.

Története

[szerkesztés]

A község nevét a Besen nevű vízfolyásról kapta. Ez az elnevezés a besenyő nép emlékét őrzi. A terület már a neolitikum idején is lakott volt. A mai település 1771 és 1774 között alakult ki négy elpusztult középkori faluból. A község határa 1944-ben, Szolnok közelsége miatt, jelentős hadi események színtere volt.

A faluban a házak egy része még őrzi a régi népi építészet tornác nélküli, fűrészes oromzatú jellegét.

2011. május 25-én felavatták a település rovásos helynévtábláját.[3]

2013. július 15. napján városi címet kapott a köztársasági elnöktől.[4]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Boros Emil (független)[5]
  • 1994–1998: Boros Emil (független)[6]
  • 1998–2002: Balogh Zoltán (független)[7]
  • 2002–2006: Balogh Zoltán (független)[8]
  • 2006–2010: Balogh Zoltán (független)[9]
  • 2010–2014: Balogh Zoltán (független)[10]
  • 2014–2019: Balogh Zoltán (független)[11]
  • 2019–2024: Balogh Zoltán (független)[12]
  • 2024– : Balogh Zoltán (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
3358
3318
3279
3217
3118
3107
3107
2013201420172021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87%-a magyarnak, 0,6% németnek mondta magát (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,8%, református 2,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 15,2% (24,6% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 94,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% lengyelnek, ruszinnak és görögnek, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,2% volt római katolikus, 1,4% református, 0,4% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 19% felekezeten kívüli (36,5% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]

A késő barokk stílusú római katolikus templom 1783–86 között épült Eszterházy Károly egri püspök megbízásából, Francz József tervei alapján. A szentély késő barokk stílusú mennyezetképe 1790 körül készült.

A barokk főoltárt Steinhauser Antal szobrász alkotta, az 1787-ben keletkezett oltárképet pedig Huszár Károly egri festőművész. A főoltár tabernákuluma és a padok 18. századi barokk munkák, a szószék viszont a 19. század első felében készült klasszicista stílusban. A jelenlegi oltárképet a város szülötte Chiovini Ferenc Munkácsy-díjas festőművész festette, címe: Keresztelő Szent János megkereszteli Jézust.[16]

Híres emberek

[szerkesztés]

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Katolikus templom (Besenyszög) – légi fotó
    Katolikus templom (Besenyszög) – légi fotó
  • Besenyszög látképe a magasból
    Besenyszög látképe a magasból

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Besenyszög települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Rovásos táblaavatás összefoglaló. Rovás Info.. (Hozzáférés: 2011. június 8.)[halott link]
  4. ↑ A köztársasági elnök 325/2013. (VII. 10.) KE határozata városi cím adományozásáról (pdf). Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám, 64033. oldal, 2013. július 5. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
  5. ↑ Besenyszög települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Besenyszög települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  7. ↑ Besenyszög települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  8. ↑ Besenyszög települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  9. ↑ Besenyszög települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  10. ↑ Besenyszög települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  11. ↑ Besenyszög települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  12. ↑ Besenyszög települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  13. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. ↑ Besenyszög Helységnévtár
  15. ↑ Besenyszög Helységnévtár
  16. ↑ Chiovini Ferenc Munkácsy-díjás, Érdemes művész élete és munkássága korabeli dokumentumok alapján. Chiovini Márta. 2008. ISBN 9789630655477 Hozzáférés: 2019. november 2.  

További információk

[szerkesztés]