Bhaisadzsjaguru | |
Született | 334 Kucsa, Kína |
Elhunyt | 422 körül Csangan, Kína |
Foglalkozása | buddhista tudós, utazó, fordító (szanszkritról kínaira) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bhaisadzsjaguru témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A sorozat témája Kínai buddhizmus 汉传佛教 / 漢傳佛教 Han-csuan Fo-csiao |
---|
Kultúra
|
Bhaisadzsjaguru, avagy Bhaisadzsja-guru-vaidúrja-prabhá-rádzsa „Az orvostudomány királya mester és lapis lazuli fény”) a gyógyítás és az orvostudomány buddhája a mahájána buddhizmusban. Az általános elnevezése "Gyógyító Buddha", utalva arra, hogy ő az az orvos, aki meggyógyítja az érző lények szenvedéseit (dukkha) a tanításai által.
A neve eredetileg rádzsa (király) volt, azonban Hszüan-cang ( ) fordításában megjelent a tathágata (Buddha) szó. Hszüan-cang ( ) fordítását a későbbi korok fordításai és szövegmagyarázatai is megőrizték. Bhaisadzsjaguru ábrázolása buddhaszerű, amelyet kiegészít egy orvosi kőedény. A Kelet védelmezőjének is tartják személyét, ám ilyenkor Aksobhja néven szerepel. Kivétel, amikor a Kója-hegyi Kongóbu-dzsi templom főképén Aksobhja helyett használták Bhaisadzsjagurut.[1]
Bhaisadzsjagurut részletesen jellemzi a róla elnevezett Bhaisadzsja-guru-vaidúrja-prabhá-rádzsa-szútra, amelyet röviden csak Gyógyító Buddha szútrának neveznek. Ebben a szútrában Bhaisadzsjaguru bódhiszattvaként tizenkét pontból álló fogadalmat tesz. A buddhaság elérése után válik a keleti Tiszta Föld (Vaidúrjanirbhásza „tiszta lapis lazuli”) buddhájává,[2] ahol két bodhiszattva segítője akadt, az egyik a napfényt, a másik a holdfényt szimbolizálja:[3]
A Bhaisadzsja-guru-vaidúrja-prabhá-rádzsa-szútra egyik szanszkrit kézirata, amely a pakisztáni Gilgit közelében talált leletek között szerepelt, bizonyítja Bhaisadzsjaguru népszerűségét Gandhárában, az ősi, északnyugat-indiai királyságban.[4] A 7. századnál korábbi kéziratok gupta írással készültek.[4]
Hszüan-cang ( ) kínai szerzetes a 7. században járt abban a bámiján-völgyi mahászánghika kolostorban, amelyre később rábukkantak régészek is.[5] Nyírfakéregre készített mahájána szútra kéziratmaradványokat találtak a helyszínen, és köztük szerepelt a Bhaisadzsja-guru-vaidúrja-prabhá-rádzsa-szútra (MS 2385) is.[5]
A Gyógyító Buddha megvilágosodása után tett tizenkét fogadalma a Gyógyító Buddha szútra szerint a következő:[6]
Bhaisadzsjagurut általában ülve ábrázolják. A buddhista szerzetesek ruháját (kaszája) viseli, bal kezében lapis-kő színű edény gyógyító nektárral, jobb keze a jobb térdén nyugszik, és az aruna gyümölcs (latin: Terminalia chebula) magját tartja a hüvelyk és a mutatóujja között. A szútra szerint az aurája is lapis-kék színű. A kínai ábrázolásban olykor egy pagodát is tart, amely a három történelmi kor tízezer buddháját szimbolizálja. Az amerikai Metropolitan művészeti múzeumban szerepel egy sírkövön két segítőja, Szurjaprabha és Csandraprabha, társaságában. A dicsfényében hét buddha és hét apszara (női mitológiai lények) szerepel.[8]
A Gyógyító Buddha imádata népszerű Kínában, aki a három buddha egyike (a másik kettő Sákjamuni és Amitábha). Egyesek úgy tekintenek rá mint Sákjamuni gyógyító attribútumára, és a szútrákban úgy nevezik, hogy a „Gyógyító király”. Ennek a szútrának két népszerű fordítása létezik. Az egyiket Hszüan-cang ( ) írta[9] a másikat egy Ji-csing ( ) nevű szerzetes, mindkettő a Tang-dinasztia korából származik. A Taisó Tripitaka és a Csien-lung Tripitaka is három fordítást tartalmaz[10] különböző címekkel.[11] A Ji-csing ( ) által készített fordításban nem csak a Gyógyító Buddha fogadalma szerepel, hanem a hét múltbéli buddha fogadalmai is.[12]
A tibeti buddhistákhoz hasonlóan a kínai buddhisták is a Gyógyító Buddha mantrát recitálják, hogy legyőzzék a mentális, a fizikális és a spirituális betegségeket. A Gyógyító Buddha szútrát gyakran szavalják a kínai templomokban is. Ezen felül, az Amitábha kántáláshoz hasonlóan, Bhaisadzsjaguru nevét is mantrázzák annak érdekében, hogy a keleti Tiszta Földön szülessenek újjá.
Japánban a 7. századtól kezdve Jakusihoz imádkoztak a kínai buddhisták Asuku (Aksobhja) helyett. Jakusi néhány szerepét azután Dzsizó (Ksitigarbha) vette át, de a mai napig Jakusit idézik meg a hagyományos tiszteletadási szertartások alkalmával az elhunyt személyekre történő megemlékezésekkor.
A tendai és singon szekták régi templomaiban, főleg Kiotó, Nara és Kinki régiók közelében, még mindig Jakusi áll az imádat középpontjában - a későbbi szektákkal ellentétben, ahol már Amitábha Buddha vagy Kannon bodhiszattva a központi alak. A Jakusit üdvözítő buddhista templomokban gyakran szerepel még a tizenkét mennyei tábornok (juni-sinsó, 十二神将), mitológiai lények, akik a Bhaisadzsja-guru-vaidúrja-prabhá-rádzsa-szútra hallatára tértek át a buddhizmusra.[6]
A Gyógyító Buddha gyakorlata egyszerre segít legyőzni a fizikai és a mentális eredetű betegségeket, valamint a zavaró érzelmeket, mint például a gyűlölet, az irigység, a túlzott ragaszkodás, kevélység, stb. Egyesek a negatív karmák tisztítására is használják ezt a mantrát.
Fertőzéses kor esetén egy általános gyógymód a mantra 108-szori ismétlése egy pohár víz előtt. Az ilyen módon a Gyógyító Buddha által is megáldott vizet azután meg szokták inni a teljes hatás eléréséhez. A gyógyulásig ezt a folyamatot minden nap meg szokták ismételni.