Bhaisadzsjaguru

Bhaisadzsjaguru
Született334
Kucsa, Kína
Elhunyt422 körül
Csangan, Kína
Foglalkozásabuddhista tudós, utazó, fordító (szanszkritról kínaira)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bhaisadzsjaguru témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A sorozat témája
Kínai buddhizmus
汉传佛教 / 漢傳佛教
Han-csuan Fo-csiao
Hagyományok
Szent hegyek
Kultúra
Sablon:Kínai buddhizmus
 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

Bhaisadzsjaguru, avagy Bhaisadzsja-guru-vaidúrja-prabhá-rádzsa „Az orvostudomány királya mester és lapis lazuli fény”) a gyógyítás és az orvostudomány buddhája a mahájána buddhizmusban. Az általános elnevezése "Gyógyító Buddha", utalva arra, hogy ő az az orvos, aki meggyógyítja az érző lények szenvedéseit (dukkha) a tanításai által.

A neve eredetileg rádzsa (király) volt, azonban Hszüan-cang fordításában megjelent a tathágata (Buddha) szó. Hszüan-cang fordítását a későbbi korok fordításai és szövegmagyarázatai is megőrizték. Bhaisadzsjaguru ábrázolása buddhaszerű, amelyet kiegészít egy orvosi kőedény. A Kelet védelmezőjének is tartják személyét, ám ilyenkor Aksobhja néven szerepel. Kivétel, amikor a Kója-hegyi Kongóbu-dzsi templom főképén Aksobhja helyett használták Bhaisadzsjagurut.[1]

Eredete

[szerkesztés]

Bhaisadzsjagurut részletesen jellemzi a róla elnevezett Bhaisadzsja-guru-vaidúrja-prabhá-rádzsa-szútra, amelyet röviden csak Gyógyító Buddha szútrának neveznek. Ebben a szútrában Bhaisadzsjaguru bódhiszattvaként tizenkét pontból álló fogadalmat tesz. A buddhaság elérése után válik a keleti Tiszta Föld (Vaidúrjanirbhásza „tiszta lapis lazuli”) buddhájává,[2] ahol két bodhiszattva segítője akadt, az egyik a napfényt, a másik a holdfényt szimbolizálja:[3]

  • Szurjaprabha (zsi-kuang pian-csao pusza, 日光遍照菩薩)
  • Csandraprabha (jüe-kuang pian-csao pusza, 月光遍照菩薩)

A Bhaisadzsja-guru-vaidúrja-prabhá-rádzsa-szútra egyik szanszkrit kézirata, amely a pakisztáni Gilgit közelében talált leletek között szerepelt, bizonyítja Bhaisadzsjaguru népszerűségét Gandhárában, az ősi, északnyugat-indiai királyságban.[4] A 7. századnál korábbi kéziratok gupta írással készültek.[4]

Hszüan-cang kínai szerzetes a 7. században járt abban a bámiján-völgyi mahászánghika kolostorban, amelyre később rábukkantak régészek is.[5] Nyírfakéregre készített mahájána szútra kéziratmaradványokat találtak a helyszínen, és köztük szerepelt a Bhaisadzsja-guru-vaidúrja-prabhá-rádzsa-szútra (MS 2385) is.[5]

A tizenkét fogadalom

[szerkesztés]

A Gyógyító Buddha megvilágosodása után tett tizenkét fogadalma a Gyógyító Buddha szútra szerint a következő:[6]

  1. a teste vakító fényével számtalan világot fog besugározni.
  2. tisztán sugárzó testének fényével fel fogja ébreszteni a sötétben tartózkodó lények elméjét.
  3. biztosítani fogja az érző lények anyagi szükségleteit.
  4. a más úton járókat elvezeti a mahájána ösvényre.
  5. segíti az érző lényeket, hogy betarthassák erkölcsi fogadalmaikat.
  6. meggyógyítja az érző lények minden betegségét - mind testi, mind tudati (vagy érzelmi)
  7. támaszt nyújt a betegeknek.
  8. segít a női mivoltukkal elégedetlen nőknek, hogy férfivá szülessenek újjá.
  9. a lényeket kiszabadítja a démonok hálójából és az „eretnek” szekták béklyójából.
  10. segíteni fog az elítélteknek és a megalázottaknak, hogy megszabaduljanak a szenvedéseiktől.
  11. Segíteni fog az éhezőknek és szomjazóknak.
  12. Segíteni fog a nyomorgóknak, ruhátlanoknak, fázóknak, melegtől és rovarcsípésektől szenvedőknek, hogy legyen élhetőbb a környezetük.[7]

Ábrázolása

[szerkesztés]
Bhaisadzsjaguru tibeti ábrázolása

Bhaisadzsjagurut általában ülve ábrázolják. A buddhista szerzetesek ruháját (kaszája) viseli, bal kezében lapis-kő színű edény gyógyító nektárral, jobb keze a jobb térdén nyugszik, és az aruna gyümölcs (latin: Terminalia chebula) magját tartja a hüvelyk és a mutatóujja között. A szútra szerint az aurája is lapis-kék színű. A kínai ábrázolásban olykor egy pagodát is tart, amely a három történelmi kor tízezer buddháját szimbolizálja. Az amerikai Metropolitan művészeti múzeumban szerepel egy sírkövön két segítőja, Szurjaprabha és Csandraprabha, társaságában. A dicsfényében hét buddha és hét apszara (női mitológiai lények) szerepel.[8]

Szerepe a kínai buddhizmusban

[szerkesztés]
Bhaisadzsjaguru Tiszta Földje, sírkő, 1319, Jüan-dinasztia

A Gyógyító Buddha imádata népszerű Kínában, aki a három buddha egyike (a másik kettő Sákjamuni és Amitábha). Egyesek úgy tekintenek rá mint Sákjamuni gyógyító attribútumára, és a szútrákban úgy nevezik, hogy a „Gyógyító király”. Ennek a szútrának két népszerű fordítása létezik. Az egyiket Hszüan-cang írta[9] a másikat egy Ji-csing nevű szerzetes, mindkettő a Tang-dinasztia korából származik. A Taisó Tripitaka és a Csien-lung Tripitaka is három fordítást tartalmaz[10] különböző címekkel.[11] A Ji-csing által készített fordításban nem csak a Gyógyító Buddha fogadalma szerepel, hanem a hét múltbéli buddha fogadalmai is.[12]

A tibeti buddhistákhoz hasonlóan a kínai buddhisták is a Gyógyító Buddha mantrát recitálják, hogy legyőzzék a mentális, a fizikális és a spirituális betegségeket. A Gyógyító Buddha szútrát gyakran szavalják a kínai templomokban is. Ezen felül, az Amitábha kántáláshoz hasonlóan, Bhaisadzsjaguru nevét is mantrázzák annak érdekében, hogy a keleti Tiszta Földön szülessenek újjá.

Szerepe a japán buddhizmusban

[szerkesztés]

Japánban a 7. századtól kezdve Jakusihoz imádkoztak a kínai buddhisták Asuku (Aksobhja) helyett. Jakusi néhány szerepét azután Dzsizó (Ksitigarbha) vette át, de a mai napig Jakusit idézik meg a hagyományos tiszteletadási szertartások alkalmával az elhunyt személyekre történő megemlékezésekkor.

A tendai és singon szekták régi templomaiban, főleg Kiotó, Nara és Kinki régiók közelében, még mindig Jakusi áll az imádat középpontjában - a későbbi szektákkal ellentétben, ahol már Amitábha Buddha vagy Kannon bodhiszattva a központi alak. A Jakusit üdvözítő buddhista templomokban gyakran szerepel még a tizenkét mennyei tábornok (juni-sinsó, 十二神将), mitológiai lények, akik a Bhaisadzsja-guru-vaidúrja-prabhá-rádzsa-szútra hallatára tértek át a buddhizmusra.[6]

Szerepe a tibeti buddhizmusban

[szerkesztés]

A Gyógyító Buddha gyakorlata egyszerre segít legyőzni a fizikai és a mentális eredetű betegségeket, valamint a zavaró érzelmeket, mint például a gyűlölet, az irigység, a túlzott ragaszkodás, kevélység, stb. Egyesek a negatív karmák tisztítására is használják ezt a mantrát.

Fertőzéses kor esetén egy általános gyógymód a mantra 108-szori ismétlése egy pohár víz előtt. Az ilyen módon a Gyógyító Buddha által is megáldott vizet azután meg szokták inni a teljes hatás eléréséhez. A gyógyulásig ezt a folyamatot minden nap meg szokták ismételni.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Koya-san and Cultural assets. olvasva: 2015-10-15
  2. ↑ Birnbaum, Raoul. The Healing Buddha, 64. o. (2003) 
  3. ↑ Oriental Medicine: an illustrated guide to the Asian arts of Healing
  4. ↑ a b Bakshi, S.R. Kashmir: History and People. 1998. p. 194
  5. ↑ a b Schøyen Collection: Buddhism. [2012. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 23.)
  6. ↑ a b Ven. Hsuan Jung: Sutra of the Medicine Buddha. [2007. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 15.)
  7. ↑ Bhaisadzsjaguru. Buddhapest. (Hozzáférés: 2016. január 1.)
  8. ↑ S. C. Bosch Reitz, "Trinity of the Buddha of Healing", Metropolitan Museum of Art Bulletin, Vol 19, No. 4 (Apr., 1924), pp. 86-91.
  9. ↑ Hsing Yun,"Sutra of the Medicine Buddha with an Introduction, Comments, and Prayers", Buddha's Light Publishing, 2005, Revised Edition, ISBN 1-932293-06-X
  10. ↑ Hsing Yun 2005, p 42
  11. ↑ CBETA, retrieved 2012. Main sutra page for Yi Jing Translation: www.cbeta.org/result/T14/T14n0451.htm, Scroll 1: www.cbeta.org/result/normal/T14/0451_001.htm, Scroll 2: www.cbeta.org/result/normal/T14/0451_002.htm. Dharmagupta translation: http://www.cbeta.org/result/normal/T14/0449_001.htm Archiválva 2012. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben. Xuan Zang translation: http://www.cbeta.org/result/normal/T14/0450_001.htm Archiválva 2014. október 17-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  12. ↑ Chen Li Quan and Zhu Mo. "Sutra of the Medicine Buddha", 1997, Classic Chinese Buddhist Texts in Plain Language, Buddha's Light Publishing, Taiwan (in Chinese). 藥師經/陳利權,竺摩釋譯 佛光,《中國佛教經典寶藏精選白話版》, ISBN 9781932293067, p 101)

További információk

[szerkesztés]