Bizmutin

Bizmutin
IUPAC-név	bizmután
Más nevek	bizmut-trihidrid hidrogén-bizmutid
Kémiai azonosítók
CAS-szám	18288-22-7
PubChem	9242
ChemSpider	8886
SMILES [BiH3]
InChI 1/Bi.3H/rBiH3/h1H3
InChIKey	BPBOBPIKWGUSQG-UHFFFAOYSA-N
UNII	OCH2V0Z37N
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	BiH3
Moláris tömeg	212,00 g/mol
Megjelenés	színtelen gáz
Sűrűség	0,008665 g/mL (20 °C)
Forráspont	16,8 °C
Kristályszerkezet
Molekulaforma	trigonális piramis
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A bizmutin (IUPAC-név: bizmután) szervetlen vegyület, képlete BiH₃. Az ammónia legnehezebb analógjaként (a legnehezebb pniktogén-hidridként) instabil, bizmuttá és hidrogénné bomlik 0 °C alatt is. Molekulája piramidális, a H–Bi–H szög 90,48°.^[1]

A bizmutin jelenthet bizmut(III)-organikus anyagokat (BiR₃, ahol R szerves szubsztituens) is. Például a Bi(CH₃)₃ a trimetilbizmutin.

Előállítása, tulajdonságai

A bizmutin metilbizmutin (BiH₂Me) átrendeződéses reakciójából állítható elő:^[2]

${\displaystyle {\ce {3 BiH2Me -> 2 BiH3 + BiMe3}}}$

A szükséges BiH₂Me, mely szintén instabil, metilbizmut-diklorid lítium-alumínium-hidrides redukciójából állítható elő.^[1]

A SbH₃-hez hasonlóan a BiH₃ instabil, és elemeire bomlik a következő egyenletnek megfelelően:

${\displaystyle {\ce {2 BiH3 -> 3 H2 +2 Bi}}}$ (ΔHof(g) = −278 kJ/mol)

Az arzénészlelésre használt módszer, a Marsh-teszt használható BiH₃ észlelésére. Ez az arzén, az antimon és a bizmut hidrogénvegyületeinek hőbomlásán alapul. Ezek megkülönböztethetők eltérő oldódási jellemzőikkel is: az arzént oldja a NaOCl, az antimont oldja az ammónium-poliszulfid, a bizmut azonban egyikben sem oldódik.^[2]

Használata, biztonsági jellemzői

A BiH₃ instabilitása megnehezíti a jelentős egészségi hatásokat, mivel gyorsan bomlik 0 °C alatt is.

Jegyzetek

1. (2002) „Bismuthine BiH₃: Fact or Fiction? High-Resolution Infrared, Millimeter-Wave, and Ab Initio Studies”. Angew. Chem. Int. Ed. 41 (14), 2550–2552. o. [2013. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:<2550::AID-ANIE2550>3.0.CO;2-B 10.1002/1521-3773(20020715)41:14<2550::AID-ANIE2550>3.0.CO;2-B. PMID 12203530. (Hozzáférés: 2023. augusztus 21.) 
2. Holleman, A. F.; Wiberg, E. "Inorganic Chemistry" Academic Press: San Diego, 2001. ISBN 0-12-352651-5.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bismuthine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.