Bob Shaw

Bob Shaw
Született1931. december 31.[1][2][3][4][5]
Belfast[6]
Elhunyt1996. február 11. (64 évesen)[7]
Warrington[8]
Állampolgárságaír
Foglalkozása
KitüntetéseiHugo Award for Best Fan Writer (1979, 1980)
Halál okarák
Sablon • Wikidata • Segítség

Robert "Bob" Shaw[9] (Belfast, 1931. december 31. – Warrington, 1996. február 11.[8]) észak-ír tudományos-fantasztikus író, mérnök.

Élete

[szerkesztés]

Belfastban született és nevelkedett. Apja rendőr volt.[10] Hárman voltak testvérek, mind fiúk, Bob volt közülük a legidősebb. 11 éves korában találkozott először a fantasztikus irodalommal, ekkor olvasta A. E. van Vogt rövid novelláját az Astounding magazin egy korai számában. A második világháború alatt az amerikai csapatok átvonultak Észak-Írországon, gyakran hátrahagyták kiolvasott fantasztikus magazinjaikat, amelyek a Smithfield Marketen a helyiek számára is hozzáférhetővé váltak.[11] Shaw később úgy írt erről, hogy e magazinok hatása erősebb, meghatározóbb és tovább tartó volt, mint az LSD-é.[12] A Belfast College and Technology hallgatója lett,[13] 1950-ben csatlakozott az Irish Fandom nevű, fantasztikummal foglalkozó csoporthoz, amelynek tagja volt a szintén észak-ír sci-fi író James White is.[14] Találkozóikat Walt Willis Upper Newtownards Road-i házában, Belfastban tartották. E csoport komoly hatást gyakorolt a korai tudományos-fantasztikus irodalomra. Két fanzint, a Hyphen-t és a Slant-ot jelentették meg, Shaw mindkettőben publikált. Ebben az időszakban írói álneve a BoSh volt.[15] Első, nem fanzinban publikált fantasztikus története 1954-ben jelent meg. Ezután egy időre felhagyott az írással, s első feleségével, Sadie-val (Sarah Gourley) valamint fiukkal és két lányukkal Kanadába utaztak, ahol 1956 és 1958 közt éltek. Vertigo című regénye Albertában játszódik. Eredeti végzettsége statikus mérnök volt, a Short and Harland nevű cégnél mint repülőgéptervező dolgozott, ezután a The Belfast Telegraph című lap tudományos munkatársa lett (1966-1969). 1973 és 1975 közt a Vickers Shipbuilding-nél tevékenykedett, 1975-től már csak az írással foglalkozott. 1973-ban az északír válság miatt családjával Angliába költözött, előbb Ulverstonba, később Grappenhallba. Shaw itt alkotta meg fantasztikus életműve legnagyobb részét. Felesége, Sadie 1991-ben hirtelen elhunyt, ezután Shaw néhány éven át egyedül élt Grappenhallban. Egy betegség miatt csaknem megvakult, valamint egész életében migrén által kiváltott látászavaroktól szenvedett. A szemre, valamint a látásra vonatkozó hivatkozások több munkájában is megjelentek. Köztudottan alkoholproblémákkal küzdött, egy alkalommal saját magát mint alkoholistát említette.[16] 1991-ben így nyilatkozott: "Fantasztikus történeteket írok azok számára, akik alig olvasnak fantasztikus irodalmat". 1995-ben vette feleségül Nancy Tuckert, s vele együtt Amerikába utazott, de halála előtt néhány hónappal hazautazott. Rákban hunyt el.[17]

Munkássága

[szerkesztés]

Shaw egyik leghíresebb elbeszélése a Light of Other Days (1966). A történet a "lassú üveg" ötletén alapul, amely egy olyan áttetsző anyag, amelyen a fény csak évek alatt tud áthaladni, így rajta keresztül a múltba pillanthatunk. Shaw az Analog főszerkesztőjének, John W. Campbellnek adta el a történetet, így az a lap 1966. novemberi számában jelent meg. Shaw 1967-ben folytatást is írt hozzá, Burden of Proof címmel. Az eredeti történetet mindössze négy óra alatt írta meg, de ezt a négy órát több éves tervezés előzte meg.[18] Shaw továbbfejlesztette a "lassú üveg" ötletét az Other Days, Other Eyes című regényében. A koncepció később a Marvel Comics által kiadott Unknown Worlds of Science Fiction című magazinban is felbukkant. Munkássága az egyszerűbb, fantasztikus elemeket csupán a háttérben felvonultató alkotásoktól (Ground Zero Man) a van Vogtra jellemző extravagáns fantasztikumig (The Palace of Eternity) terjed. Orbitsville című regénye és annak két folytatása egy, a csillagot teljesen körülvevő lakható héj (Dyson-gömb) felfedezéséről és az emberiségre gyakorolt következményeiről szól. 1976-ban elnyerte a Brit Fantasztikus Szövetség nagydíját. Később írta meg a Land-trilógiát (The Ragged Astronauts, The Wooden Spaceships és a The Fugitive Worlds), amelyben egy olyan társadalmat ír le, amelyben a technológia fémek használata nélkül fejlődött magas szintre. Philip K. Dick-hez hasonlóan munkáiban folyamatosan az észlelés természetére összpontosított.

Shaw a sci-fi rajongók körében közismert volt szellemességéről. Mindvégig fenntartotta az Irish Fandomban az 1950-es évek elején szerzett tagságát, lelkes rajongója és állandó közreműködője volt a különféle fanzinoknak. Éveken keresztül az Eastercon brit tudományos-fantasztikus konferenciákon tartott humoros beszédeket (Serious Scientific Talks címen), ezeket végül a The Eastercon Speeches (1979) és a Load of Old Bosh (1995) című kötetekben jelentették meg. 1954-ben Walt Willisszel írta meg a The Enchanted Duplicator című, a sci-fi rajongókról szóló munkát John Bunyan A zarándok útja című alkotása mintájára.

Művei

[szerkesztés]

Regények és novellagyűjtemények

[szerkesztés]
  • Night Walk (1967). Banner
  • The Two-Timers (1968). New York
  • The Palace of Eternity (1969). New York
  • The Shadow of Heaven (1969). New York
  • One Million Tomorrows (1970). New York
  • Ground Zero Man (1971). New York, átdolgozott kiadás The Peace Machine címen, (1985). London
  • Other Days, Other Eyes (1972). New York
  • Tomorrow Lies in Ambush (1973). London: Gollancz
  • The Orbitsville trilogy
    • Orbitsville (1975). London
    • Orbitsville Departure (1983). New York
    • Orbitsville Judgement (1990). London
  • A Wreath of Stars (1976). London
  • Cosmic Kaleidoscope (1976). London
  • Cosmic Kaleidoscope (1977). New York
  • Medusa's Children (1977). New York
  • The Warren Peace saga
    • Who Goes Here? (1977). London, új kiadás a The Giaconda Caper című novellával bővítve: 1988
    • Warren Peace (1993). London, új kiadás Dimensions címen: 1994
  • Ship of Strangers (1978). London
  • Vertigo (1978). London, új kiadás Terminal Velocity címen: 1991
  • Dagger of the Mind (1979). London
  • The Ceres Solution (1981). London: Granada
  • Galactic Tours (1981). London
  • Courageous New Planet (1981)
  • A Better Mantrap (1982). London
  • Fire Pattern (1984). London
  • Messages Found in an Oxygen Bottle (1986). Cambridge
  • Land and Overland trilogy
    • The Ragged Astronauts (1986)
    • The Wooden Spaceships (1988)
    • The Fugitive Worlds (1989)
  • Killer Planet (1989). London
  • Dark Night in Toyland (1989)
  • Overload (1995)

Elméleti tárgyú munkái

[szerkesztés]
  • The Best of the Bushel (1979)
  • The Eastercon Speeches (1979)
  • How to Write Science Fiction (1993)
  • A Load of Old BoSh (1995)

Válogatott novelláinak fontosabb kiadásai

[szerkesztés]
  • "Light of Other Days" (1966)
  • "Skirmish on a Summer Morning" (1976)
  • "Unreasonable Facsimile" (1974)
  • "A Full Member of the Club" (1974)
  • "The Silent Partners" (1959)
  • "The Element of Chance" (1969)
  • "The Gioconda Caper" (1976)
  • "An Uncomic Book Horror Story" (1975)
  • "Deflation 2001" (1972)
  • "Waltz of the Bodysnatchers" (1976)
  • "A Little Night Flying" ("Dark Icarus") (1975)

Magyarul megjelent művei

[szerkesztés]
  • Régmúlt napok fénye (novella, Galaktika 7., 1974; újabb kiadás: Metagalaktika 1., 1978; megjelent a Kaland a végeken című antológiában is 1973-ban Régmúlt napoknak fényei cím alatt)
  • Életed legszebb napja (novella, Galaktika 14., 1975)
  • Álomharcos (novella, Galaktika 196., 2006)
  • Játékország sötét éjszakája (novella, Galaktika 119., 1990; újabb kiadás: Galaktika 294., 2014)
  • Vitéz új világ (novella, Galaktika 118, 1990)
  • Rajta, válassz magadnak új világot (novella, Galaktika 118, 1990)
  • Incidens egy nyári reggelen (novella, X Magazin II/5, 1997)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 3.)
  2. ↑ ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Babelio (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ NooSFere (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Vegetti Catalog of Fantastic Literature (olasz nyelven)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
  7. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  8. ↑ a b David V. Barratt: Obituary: Bob Shaw. The Independent, (1996. február 17.)
  9. ↑ Életrajza az sf-encyclopedia oldalon. [2019. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 21.)
  10. ↑ Patrick Maume írása
  11. ↑ Jack Fennel: Irish Science Fiction, Google Books
  12. ↑ Stableford: Algebraic fantasies and realistic romaces, Google Books
  13. ↑ Reginald: Comtemporary Science Fiction Authors, Google Books
  14. ↑ Az Oblique House a fancyclopedia.org-on. [2019. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 21.)
  15. ↑ Ansible.uk cikke. [2018. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 21.)
  16. ↑ Christopher Priest írása
  17. ↑ Nekrológja az Independent című lapban. [2012. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 21.)
  18. ↑ Mike Ashley munkája

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bob Shaw című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.