Boconád | |
Szeleczky-kastély | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Észak-Magyarország |
Vármegye | Heves |
Járás | Hevesi |
Jogállás | község |
Polgármester | Kis István (független)[1] |
Irányítószám | 3368 |
Körzethívószám | 36 |
Népesség | |
Teljes népesség | 1225 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 43,23 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 29,56 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 38′ 34″, k. h. 20° 11′ 17″47.642900°N 20.188130°EKoordináták: é. sz. 47° 38′ 34″, k. h. 20° 11′ 17″47.642900°N 20.188130°E | |
Boconád weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Boconád témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Boconád község Heves vármegye Hevesi járásában.
A vármegye déli részén helyezkedik el, Karácsondtól 19, Hevestől 11 kilométer távolságra.
A szomszédos települések: észak felől Tarnabod, északkelet felől Erdőtelek, kelet felől Alatka (Heves különálló településrésze), délkelet felől Heves, dél felől Jászszentandrás, délnyugat felől Tarnaméra, nyugat felől pedig Tarnazsadány.
Csak közúton közelíthető meg, Tarnaméra vagy Heves érintésével a 3204-es úton, Tarnabod felől pedig a 32 108-as számú mellékúton. Határszélét keleten érinti még a 3207-es út is.
Első okleveles említése 1331-ből Bochanad néven található. 1381-ben a Domoszlai családé, ennek kihaltával 1418-tól 1492-ig a Rozgonyiak birtoka.
1522-ig a Kompolthy családé, majd az Országh családé. 1549–52 között török pusztítás nyomán néptelen. 1635-ben újonnan benépesült helység. 1706-ban a rácok ismét elpusztítják. 1712-ben népesül be újra, véglegesen.
1715-től a 19. század második feléig két család a birtokosa, a Szeleczky és az Almásy család. Szeleczky II. Márton 1755-ben a falu belterületén majorságot létesített, 1760-ban kastélyt épített. A majorság céljára kiszemelt területről kitette a jobbágyokat, akik Nagyiván pusztára költöztek. 1818 után Szeleczky III. Márton özvegye, Gosztonyi Apollónia lett a falu egyik felének tulajdonosa, aki testvéreit tette meg örökösévé.
1848 előtt két középbirtokos földesúr jobbágyfaluja. Lélekszáma 1786-ban 624, 1860-ban 870 fő.
A község jelenleg a környék egyik jelentős zöldségtermesztő települése. Jelentős ipara nincs, lakóiból néhányan kisebb volumenű ipari és szolgáltató tevékenységet végeznek.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1303 | 1298 | 1274 | 1290 | 1244 | 1214 | 1225 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,8%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 1% németnek, 0,5% románnak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,7%, református 1,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,3% (28,5% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,7% németnek, 0,1-0,1% szlováknak és románnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,1% volt római katolikus, 2,7% református, 0,2% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,9% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 13,7% felekezeten kívüli (41,9% nem válaszolt).[13]
Tarnaméra | Nagyút | Tarnabod |
Tarnaméra | Átány | |
Jászszentandrás | Jászszentandrás | Heves |