Bogád | |||
Kisboldogasszony-templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Pécsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Pfeffer József (független)[1] | ||
Irányítószám | 7742 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1055 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 126,15 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7,84 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 05′, k. h. 18° 20′46.083333°N 18.333333°EKoordináták: é. sz. 46° 05′, k. h. 18° 20′46.083333°N 18.333333°E | |||
Bogád weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bogád témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bogád (horvátul: Bogadin) község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
A történelem során Bogod, Bogáth, Bogad, illetve Püsköbogád és Püspökbogád nevet viselte a település, a második világháborút követően hagyta el a "püspöki" jelzőt.[3]
Horvátul a hivatalos neve Bogadin, amit a nagykozáriak használtak így, a magyarsarlósiak Borovo-nak nevezték a falut.)[4]
Pécstől mintegy 7 kilométerre keletre fekszik, a Mecsek hegység lábánál. Két települési szomszédja kelet felől Romonya, dél felől pedig Nagykozár, minden más irányból Pécshez tartozó különálló városrészek, lakott helyek határolják: nyugat felől Újhegy, észak felől Murom, északkelet felől pedig Hird.
A településen végighúzódik, annak főutcájaként az 5611-es út, ezen érhető el Pécs keleti része és a 6-os főút, illetve az 57-es főút felől is. Nyugati határában ágazik ki a zsáktelepülésnek tekinthető Nagykozárra vezető 56 122-es számú mellékút.
Északi határszélét egy rövid szakaszon érinti a Pécs–Bátaszék-vasútvonal, de a vasútnak nincs megállási pontja a falu területén.
Bogád és környéke már a római korban is lakott volt, majd később az avarok is megtelepedtek itt.. A falu helyén ókori település nyomait tárták fel, s itt húzódott keresztül a Pannóniát átszelő római út is.
Először 1058-ban említik Bogad néven, a pécsi püspök birtokaként. 1331-ben vallon telepesek népesítették be a falut.
Az 1559-es összeíráskor a településen 8 házat írtak össze. 1565-ben 17 ház állt a faluban.
Az 1680-as években a Bécs ostromára készülő törökök pusztítása egy időre elnéptelenítette a falut, amelyet hamarosan rác menekültek népesítettek be. 1702-es összeíráskor már 4 magyar és 3 horvát család élt itt.
1786-ban tiszta magyar lakosú település, 79 lakóházzal.
A településen 2004. december 12-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[14] A posztért három jelölt indult, az addigi polgármester nem szerepelt közöttük.[9]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1001 | 1026 | 999 | 1021 | 1034 | 1081 | 1063 | 1055 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,1%-a magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,7% horvátnak, 0,3% lengyelnek, 2,8% németnek mondta magát (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,7%, református 6,2%, evangélikus 1,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 22,4% (15,8% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 3% németnek, 1,1% horvátnak, 0,8% cigánynak, 0,1-0,1% ruszinnak, szerbnek és lengyelnek, 3,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,5% volt római katolikus, 5,1% református, 0,8% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 17,3% felekezeten kívüli (43,4% nem válaszolt).[16]
A 2019/2020-as tanévben a helyi általános iskolába 153 tanuló járt.[17]