Bogádmindszent | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Sellyei | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Nagy János (független)[1] | ||
Irányítószám | 7836 | ||
Körzethívószám | 73 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 361 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 35,06 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 11,58 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Bogádmindszent weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Bogádmindszent témájú médiaállományokat. | |||
Bogádmindszent község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.
Harkánytól északnyugatra fekszik; a szomszédos települések: észak felől Téseny, északkelet felől Tengeri, kelet felől Hegyszentmárton, dél felől Páprád, nyugat felől Gilvánfa, északnyugat felől pedig Ózdfalu.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Pécstől az ormánsági Vajszlóig húzódó 5801-es út. Az 58-as főút túronyi szakaszával az 5815-ös út, Ózdfaluval pedig az 58 149-es számú mellékút köti össze.
Vasútvonal nem érinti.
Czinderybogád és Mindszent házasságából alakult ki a mai község. Bogádról 1276-ban olvashatni először Bugad, Mindszentről 1332-ben Mendschent alakban.
Mindszent volt Batha földje, később Újmindszent néven vált ismertté, míg Bogád Topor faluval egyesülve a hódoltság idején nyeri el mai településszerkezetének alapjait.
Bogád a 19. század elején, Újmindszent a 19. század közepén emelt református templomot, majd az 1935-ös egyesüléskor katolikus kápolnát is avattak.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 433 | 414 | 425 | 414 | 401 | 356 | 379 | 361 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,5%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 39,2% cigánynak, 0,5% görögnek, 1% horvátnak, 0,5% németnek mondta magát (4,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,3%, református 9,2%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 2,4%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 11,2% (11,2% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 93,3%-a vallotta magát magyarnak, 14,3% cigánynak, 0,3% horvátnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48% volt római katolikus, 5,1% református, 0,6% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 5,1% egyéb katolikus, 12,4% felekezeten kívüli (27,5% nem válaszolt).[12]