Bokod (Magyarország)

Bokod
Bokodi tó, a Lebegő falu[1]
Bokodi tó, a Lebegő falu[1]
Bokod címere
Bokod címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
JárásOroszlányi
Jogállásközség
PolgármesterCsonka László (független)[2]
Irányítószám2855
Körzethívószám34
Népesség
Teljes népesség2138 fő (2024. jan. 1.)[3]
Népsűrűség67,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület29,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 29′ 33″, k. h. 18° 14′ 53″47.492611°N 18.248139°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 33″, k. h. 18° 14′ 53″47.492611°N 18.248139°E
Bokod (Komárom-Esztergom vármegye)
Bokod
Bokod
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Bokod weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bokod témájú médiaállományokat.

Bokod község Komárom-Esztergom vármegyében, az Oroszlányi járásban.

Földrajz

[szerkesztés]

A település a Vértes lábaitól nyugati irányban, a Vértesalja kistájon, Oroszlánytól mintegy 6 kilométerre helyezledik el. Központján észak-déli irányban a Mór-Kocs közti 8127-es út halad keresztül, keleti irányból, Oroszlány felől a 8143-as út vezet idáig. Környe felől a 8154-es úton érhető el, és fontos belső útja még a 81 134-es út is.

Autóbusszal megközelíthető az 1254-es, 1256-os, 1257-es, 1628-as, 1702-es, 1784-es, 1842-es, 1843-as, 1844-es, 1845-ös, 1846-os, 1854-es, 8444-es, 8560-as, 8562-es, 8570-es és 8457-es járatokkal.[4]

Történelem

[szerkesztés]

Valamikor itt is római telep volt, a honfoglalás idején szlávok lakták a vidéket. 1146-ból származik első írásos említése, később Károly Róbert nyilván innen származó jegyzőjének, Bokodi Györgynek a nevében került elő a község neve 1326-ban. Nagy Lajos királynak kedvelt vadászterülete volt a környék: közel állott ide szívesen látogatott Gerecér nevű vadászkastélya, a későbbi Gerencsérvár. Ebben a várban szállt meg 1440-ben egy éjszakára az Albert király halála után megözvegyült Erzsébet királyné a csecsemő V. Lászlóval. A kíséretében volt Kottanner Ilona a Visegrádról ellopott koronával. Innen indultak tovább a székesfehérvári koronázásra. Egyházközségünk történetében megbízható nyomok 1624-ig vezethetők vissza.

A reformáció hatására a lakosság többségét kitevő evangélikusok alkottak már ekkor gyülekezetet Bokodon. Az ezt követő félévszázadot meghaladó viszonylagos nyugalom után a falu elpusztult, több évre pusztává lett a török háborúk következtében. A veszély elmúltával visszaszállingozó régi lakossággal újratelepülők is jöttek Hont és Nyitra vármegyéből tótok és kisebb részben németek is, akik idővel elmagyarosodtak. Az 1689. június 3-án datálódott „faluszálló levél” amit Széchényi György esztergomi érsek adott ki, védelmet adott a lakosságnak létfeltételeinek megteremtéséhez, vallásgyakorlásához is.

A lakosság pótlására további telepítések történtek; 1718-ban németek Moson vármegyéből és Bajorország-Vorallbergből, 1751-ben Pozsony vármegyéből tótok települtek a faluba. Vallásukat tekintve vélhetően többségében evangélikusok voltak, bár az 1718-tól Eszterházy birtokba került faluban nehezebbé vált a protestánsok vallásgyakorlása. Eszterházy József 1746-ban átmenetileg az evangélikus templomot is elfoglalta.[5] A gyülekezeti hitélet nem szakadt meg. A lelkész és a tanító folyamatosan jelenlévő szolgálattevő az egyházközségben. Balogh Ádám püspöktől 1758-ban három nyelven értő lelkészt kértek a bokodiak.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Valter Alajos (független)[6]
  • 1994–1998: Valter Alajos (független)[7]
  • 1998–2002: Valter Alajos (független)[8]
  • 2002–2006: Valter Alajos (független)[9]
  • 2006–2010: Valter Alajos (független)[10]
  • 2010–2014: Szöllősi Miklós (független)[11]
  • 2014–2019: Csonka László (független)[12]
  • 2019–2024: Csonka László (független)[13]
  • 2024– : Csonka László (független)[2]

Gazdaság

[szerkesztés]

A község mellett található a Vértesi Erőmű ZRt. Oroszlányi erőműve, mely 1961-től 2015 végéig működött. A község erőműhöz legközelebb eső részét még az 1960-as évek elején épített hat utcából álló négylakásos, földszintes, kiskertes lakótelep zárja, ahol az 1990-es évekig, főként az erőműben dolgozók, külön kolóniában éltek.

Az erőmű hűtőtavát az 1960-as évek elején létesítették. A tavat az Által-ér táplálja. Az erőmű által termelt hulladékhőnek köszönhetően télen sem fagyott be a tó felszíne, így folyamatos horgászati lehetőséget nyújtott a horgászoknak; erre horgászturizmus is épült. Az erőmű bezárása azonban ezt várhatóan negatívan fogja érinteni.[14]

Közlekedés

[szerkesztés]

Az M1-es, valamint az 1-es főútról Tatabánya felől Környén át, továbbá a 81-es főútról Mór-Pusztavám érintésével érhető el. Dadon keresztül Komárom, vagy Tata, valamint Császáron át Kisbér irányából is megközelíthető.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2046
2042
2064
2075
2117
2082
2138
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 2,2% németnek mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,6%, református 11,3%, evangélikus 15,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 21,7% (23,1% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 89,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,8% cigánynak, 0,4% románnak, 0,3% ukránnak, 0,1% szlováknak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17,2% volt római katolikus, 11,3% evangélikus, 9,4% református, 0,4% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 21,1% felekezeten kívüli (38,8% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Bokodtól csaknem 8 km-re az erdőben megbújva található a régi bencés apátság , a Vértesszentkereszti apátság romja. Régi útileírások szerint Bokodhoz tartozik, azonban az Oroszlányi Szénbányákhoz tartozó üzemi úton könnyebben megközelíthető Oroszlány felől.
  • A Bokodi-tó, az erőmű egykori hűtőtava. Festői látványt nyújtanak a tó partja körül épült horgászházak: a bokodi „lebegő falu”.
  • A bokodi „lebegő falu”
    A bokodi „lebegő falu”
  • A bokodi „lebegő falu”
    A bokodi „lebegő falu”
  • A bokodi „lebegő falu”
    A bokodi „lebegő falu”
  • A bokodi „lebegő falu”
    A bokodi „lebegő falu”
  • A bokodi „lebegő falu”
    A bokodi „lebegő falu”
  • Oroszlány, Bokod és köztük a tó
    Oroszlány, Bokod és köztük a tó

Személyek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Elzárták a híressé vált lebegő magyar falut a turista áradat elől m hir.ma
  2. ↑ a b Bokod települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  4. ↑ Archivált másolat. [2016. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 23.)
  5. ↑ Balogh Ilona 1935: Magyar fatornyok. Budapest, 106; Református Egyházi Műemlékek Leltára
  6. ↑ Bokod települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Bokod települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  8. ↑ Bokod települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  9. ↑ Bokod települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  10. ↑ Bokod települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  11. ↑ Bokod települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  12. ↑ Bokod települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. május 25.)
  13. ↑ Bokod települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  14. ↑ Balla Györgyi: „Sokba fog kerülni nekünk, ha egyszer vége lesz a rezsicsökkentésnek”. VS.hu, 2016. január 13. [2016. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva].
  15. ↑ Bokod Helységnévtár
  16. ↑ Bokod Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]