Bonyhádvarasd | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Tolna | ||
Járás | Bonyhádi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Csibi Zsolt (független)[1] | ||
Irányítószám | 7158 | ||
Körzethívószám | 74 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 376 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 38,95 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,45 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 22′ 00″, k. h. 18° 28′ 60″46.366667°N 18.483333°EKoordináták: é. sz. 46° 22′ 00″, k. h. 18° 28′ 60″46.366667°N 18.483333°E | |||
Bonyhádvarasd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bonyhádvarasd témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bonyhádvarasd (németül Warasch) község a Dél-Dunántúli régióban, Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban.
A Dunántúli-dombságban, a vármegye déli részén fekszik, Szekszárdtól körülbelül 30 kilométerre. A legközelebbi szomszédos települések Bonyhád és Kisdorog.
Közúton a 6-os és 65-ös főutakat összekötő, Bonyhádtól Tevel és Murga határáig húzódó 6535-ös úton érhető el.
A megyeszékhely, Szekszárd felől két irányból lehet megközelíteni: vagy Bonyhád érintésével (odáig a 6-os főúton, majd onnan a 6535-ösön), vagy Zombán keresztül. Ez utóbbi esetben a 65-ös főúton kell menni Zombáig, onnan a 6533-as, majd a 6536-os úton Kisdorogig, és onnan délnek kanyarodva a 6535-ösön.
A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.
Vasútvonal nem vezet át a településen; a legközelebbi vasútállomás a mintegy 13 kilométerre fekvő Hidas-Bonyhád vasútállomás, a MÁV 50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalán.
Bonyhádvarasd Község Önkormányzatának címe: 7158 Bonyhádvarasd, Kossuth utca 27., telefon- és faxszáma 74/407-931, e-mail címe bonyhadvarasd@gmail.com, hivatalos honlapja pedig http://www.bonyhadvarasd.eoldal.hu Archiválva 2009. szeptember 17-i dátummal a Wayback Machine-ben. A településen német nemzetiségi önkormányzat is működik.
Első írásos említése 1193-ból származik, Worost néven, amikor is III. Béla a fehérvári kereszteseknek adta a települést.
A XV. században a is az ő birtokuk volt.
A török kiűzése után a Fekete-erdő (Schwarzwald) vidékéről német telepesek érkeztek a községbe.
1903-ig Varasdnak hívták, akkor kapta ma is használatos nevét.
A második világháború után a kitelepített németek helyébe a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki és bukovinai (hadikfalvai) székelyek érkeztek.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 434 | 444 | 416 | 409 | 378 | 382 | 376 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,8%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 17,4% németnek mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,4%, református 0,9%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,3% (14,6% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 87,8%-a vallotta magát magyarnak, 15,1% németnek, 0,3% cigánynak, 0,3% bolgárnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54,8% volt római katolikus, 1,6% református, 0,3% görög katolikus, 0,3% egyéb katolikus, 2,9% felekezeten kívüli (40,2% nem válaszolt).[12]
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 88,5%-a római katolikus, kb. 1,5%-a református vallású, míg kb. 10%-a nem válaszolt.[13]
A Pécsi egyházmegye (püspökség) Szekszárdi Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. Római katolikus anyakönyveit 1804-től vezetik. A plébániatemplom titulusa: Szent Jakab apostol.
A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Tolnai Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség, csak szórvány.
A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Tolna-Baranyai Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Bonyhád-Hidas-Kismányoki Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.