Borsfa | |||
Szentháromság-kápolna | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Letenyei | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Jetzin István Sándor[1] | ||
Irányítószám | 8885 | ||
Körzethívószám | 93 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 673 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 59,85 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 11,83 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 30′ 34″, k. h. 16° 46′ 47″46.509381°N 16.779800°EKoordináták: é. sz. 46° 30′ 34″, k. h. 16° 46′ 47″46.509381°N 16.779800°E | |||
Borsfa weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Borsfa témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Borsfa (horvátul: Borša[3]) község Zala vármegye Letenyei járásában, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén. A megye délnyugati részén fekszik, körjegyzőségi székhely. A településen polgárőrség működik.[4]
A település a Letenye és Zalaegerszeg térségét összekapcsoló, Becsehely–Bak között húzódó 7536-os út mentén, észak-déli irányban hosszan elnyúlva terül el; nyugat felé Bázakerettyével a 7537-es út köti össze.
Jó autóbusz-közlekedéssel rendelkezik, elsősorban a Letenye, Nagykanizsa és Zalaegerszeg felől érkező járatok érintik.
A település első említése 1392-ből való. Ezt követően folyamatosan lakott apró település volt, de templommal nem rendelkezett, a környék központja Bánokszentgyörgy volt. Első iskolája 1889-ben nyitotta meg kapuit, kápolnája a meglévő harangláb mellé 1896-ban épült.
A második világháborút követően a falu életszínvonala csak romlott, az iskola bezárt, komoly elvándorlás sújtotta a települést. Az 1960-as évek végén kezdett stabilizálódni a falu helyzete, az iskola újból kinyitott, 1973-ban óvoda is nyílt. Az 1990-es években a falu gazdasága sokat fejlődött, az életszínvonal nagyban nőtt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 736 | 709 | 694 | 651 | 678 | 674 | 673 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 93%, cigány 5,1%, horvát 0,7%, német 0,57%. A lakosok 64,3%-a római katolikusnak, 0,4% reformátusnak, 0,5% evangélikusnak, 2,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (30,6% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 7,4% cigánynak, 5,9% horvátnak, 0,7% németnek, 0,1% ukránnak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,6% volt római katolikus, 0,6% református, 0,4% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 2,7% felekezeten kívüli (44,1% nem válaszolt).[14]