Borán | |||
IUPAC-név | borán[1] | ||
Szabályos név | borán (szubsztitutív) trihidridobór (additív) | ||
Más nevek | bór-trihidrid | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 13283-31-3 | ||
PubChem | 6331 | ||
ChemSpider | 6091 | ||
ChEBI | 30149 | ||
| |||
InChIKey | UORVGPXVDQYIDP-UHFFFAOYSA-N | ||
Gmelin | 44 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | H3B | ||
Moláris tömeg | 13,83 g/mol | ||
Megjelenés | színtelen gáz | ||
Kristályszerkezet | |||
Molekulaforma | síkháromszöges | ||
Dipólusmomentum | 0 D | ||
Termokémia | |||
Std. képződési entalpia ΔfH |
106.69 kJ mol−1 | ||
Standard moláris entrópia S |
187.88 kJ mol−1 K−1 | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A borán (BH3) instabil, erősen reaktív anyag. A borán-karbonil (H3BCO) felfedezése fontos szerepet játszott a boránok kémiájának megértésében, ugyanis ebből valószínűsíthető volt a boránmolekula léte.[2] Azonban a BH3-molekula igen erős Lewis-sav, ezért nagyon reaktív, és csak folyamatosan termelődő átmeneti anyagként vagy bór és hidrogén lézerrel irányított reakciójakor észlelhető.[3]
A borán síkháromszöges molekula D3h szimmetriával. A B–H kötés kísérletileg megállapított hossza 119 pm.[4]
Ha a környezetében nincs más molekula, önmagával reagál diborán képződése közben. Tehát a borán a diborán előállításának köztiterméke az alábbi reakciók alapján:[5]
A borán dimerizációjának standard entalpiája számítások szerint −170 kJ/mol.[6]
A borán bóratomjának 6 vegyértékelektronja van. Ezért erős Lewis-sav, ami bármilyen Lewis-bázissal reagál (az alábbi egyenletben L-lel jelölve), hogy adduktumot képezzen:
ahol a bázis egy magányos elektronpárjával datív kovalens kötést alkot. E vegyületek termodinamikailag stabilak, de levegőn oxidálódhatnak. A borán–dimetil-szulfid- és borán–tetrahidrofurán-tartalmú oldatok a kereskedelemben kaphatók; a tetrahidrofurán-adduktumot nátrium-borohidriddel stabilizálják a borán tetrahidrofurán általi oxidációját megakadályozandó.[7] A borán néhány gyakori adduktumának spektroszkópiai és termokémiai adatok alapján becsült stabilitási sorozata a következő:
A borán néhány tulajdonsága a szoft Lewis-savakra jellemző, ugyanis a kéndonorok stabilabb komplexeket alkotnak, mint az oxigéndonorok.[5] Vizes oldatban nagyon instabil, a következőképp reagál:[8][9]
A borán feltételezhetően a diborán magasabb bóratomszámú boránokká való pirolízisének köztiterméke:[5]
A további lépések egyre magasabb bóratomszámú boránokat eredményeznek, a legstabilabb közülük a B10H14, ezenkívül néhány polimer és kevés B20H26 is jelen van.
A borán-amminból hidrogéneliminációval bórazin ((HBNH)3) állítható elő.[10]
A boránadduktumokat gyakran használják hidroborációra, ahol a borán a C=C kettős kötésre addicionál, a reakció termékei trialkilboránok:
A reakció regioszelektív. Más boránszármazékok is használhatók a regioszelektivitás növelése érdekében.[11] A keletkező trialkilboránok tovább alakíthatók hasznos származékokká. A megfelelő alkénekkel előállíthatók (HBR2)2 szerkezetű boránok, amik szintén hasznos reagensek. Ezenkívül borán–dimetil-szulfid is használható, ami a borán–tetrahidrofuránnál stabilabb.[12][11]
A foszfin-boránok (H3BPR3-nHn) szerves foszfinok és borán adduktumai.
A borán(5) (BH5 vagy BH3(η2-H2))[13] a borán hidrogénnel alkotott komplexe. Csak alacsony hőmérsékleten stabil, létezése igazolt.[14][15] A borán(5) izoelektromos a metániumionnal (CH+5).[16] Konjugált bázisa a borohidridion.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Borane című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.