Borán

Borán
A borán szerkezeti képlete
A borán pálcikamodellje A borán kalottamodellje
IUPAC-név borán[1]
Szabályos név borán (szubsztitutív)

trihidridobór (additív)

Más nevek bór-trihidrid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 13283-31-3
PubChem 6331
ChemSpider 6091
ChEBI 30149
SMILES
B
InChIKey UORVGPXVDQYIDP-UHFFFAOYSA-N
Gmelin 44
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet H3B
Moláris tömeg 13,83 g/mol
Megjelenés színtelen gáz
Kristályszerkezet
Molekulaforma síkháromszöges
Dipólusmomentum 0 D
Termokémia
Std. képződési
entalpia
ΔfHo298
106.69 kJ mol−1
Standard moláris
entrópia
So298
187.88 kJ mol−1 K−1
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A borán (BH3) instabil, erősen reaktív anyag. A borán-karbonil (H3BCO) felfedezése fontos szerepet játszott a boránok kémiájának megértésében, ugyanis ebből valószínűsíthető volt a boránmolekula léte.[2] Azonban a BH3-molekula igen erős Lewis-sav, ezért nagyon reaktív, és csak folyamatosan termelődő átmeneti anyagként vagy bór és hidrogén lézerrel irányított reakciójakor észlelhető.[3]

Szerkezete, tulajdonságai

[szerkesztés]

A borán síkháromszöges molekula D3h szimmetriával. A B–H kötés kísérletileg megállapított hossza 119 pm.[4]

Ha a környezetében nincs más molekula, önmagával reagál diborán képződése közben. Tehát a borán a diborán előállításának köztiterméke az alábbi reakciók alapján:[5]

(X=F, Cl, Br, I)

A borán dimerizációjának standard entalpiája számítások szerint −170 kJ/mol.[6]

A borán bóratomjának 6 vegyértékelektronja van. Ezért erős Lewis-sav, ami bármilyen Lewis-bázissal reagál (az alábbi egyenletben L-lel jelölve), hogy adduktumot képezzen:

ahol a bázis egy magányos elektronpárjával datív kovalens kötést alkot. E vegyületek termodinamikailag stabilak, de levegőn oxidálódhatnak. A borán–dimetil-szulfid- és borán–tetrahidrofurán-tartalmú oldatok a kereskedelemben kaphatók; a tetrahidrofurán-adduktumot nátrium-borohidriddel stabilizálják a borán tetrahidrofurán általi oxidációját megakadályozandó.[7] A borán néhány gyakori adduktumának spektroszkópiai és termokémiai adatok alapján becsült stabilitási sorozata a következő:

PF3 < CO< Et2O< Me2O< C4H8O < C4H8S < Et2S< Me2S< Py < Me3N< H

A borán néhány tulajdonsága a szoft Lewis-savakra jellemző, ugyanis a kéndonorok stabilabb komplexeket alkotnak, mint az oxigéndonorok.[5] Vizes oldatban nagyon instabil, a következőképp reagál:[8][9]

BH3 + 3H2OB(OH)3 + 3 H2

Reakciói

[szerkesztés]

A borán feltételezhetően a diborán magasabb bóratomszámú boránokká való pirolízisének köztiterméke:[5]

(sebességmeghatározó lépés)

A további lépések egyre magasabb bóratomszámú boránokat eredményeznek, a legstabilabb közülük a B10H14, ezenkívül néhány polimer és kevés B20H26 is jelen van.

A borán-amminból hidrogéneliminációval bórazin ((HBNH)3) állítható elő.[10]

A boránadduktumokat gyakran használják hidroborációra, ahol a borán a C=C kettős kötésre addicionál, a reakció termékei trialkilboránok:

A reakció regioszelektív. Más boránszármazékok is használhatók a regioszelektivitás növelése érdekében.[11] A keletkező trialkilboránok tovább alakíthatók hasznos származékokká. A megfelelő alkénekkel előállíthatók (HBR2)2 szerkezetű boránok, amik szintén hasznos reagensek. Ezenkívül borán–dimetil-szulfid is használható, ami a borán–tetrahidrofuránnál stabilabb.[12][11]

Lewis-savként

[szerkesztés]

A foszfin-boránok (H3BPR3-nHn) szerves foszfinok és borán adduktumai.

A borán(5) (BH5 vagy BH32-H2))[13] a borán hidrogénnel alkotott komplexe. Csak alacsony hőmérsékleten stabil, létezése igazolt.[14][15] A borán(5) izoelektromos a metániumionnal (CH+5).[16] Konjugált bázisa a borohidridion.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Borane
  2. Burg, Anton B. (1937. május). „Hydrides of boron. VII. Evidence of the transitory existence of borine (BH3): Borine carbonyl and borine trimethylammine”. Journal of the American Chemical Society 59 (5), 780–787. o. DOI:10.1021/ja01284a002. 
  3. (1994) „Reactions of Pulsed-Laser Evaporated Boron Atoms with Hydrogen. Infrared Spectra of Boron Hydride Intermediate Species in Solid Argon”. Journal of the American Chemical Society 116 (11), 4970–4976. o. DOI:10.1021/ja00090a048. ISSN 0002-7863. 
  4. (1992) „Fourier transform infrared spectroscopy of the BH3 ν3 band”. The Journal of Chemical Physics 96 (5), 3411–3415. o. DOI:10.1063/1.461942. ISSN 0021-9606. 
  5. a b c Greenwood, Norman N., Earnshaw, Alan. Chemistry of the Elements, 2, Butterworth-Heinemann (1997). ISBN 0-08-037941-9 
  6. (1987) „Dimerization energy of borane”. J. Phys. Chem. 91 (11), 2675–2678. o. DOI:10.1021/j100295a001. 
  7. Oláh A. György, Mölner Árpád: Hydrocarbon Chemistry, 2. kiadás, 2003, Wiley-Blackwell ISBN 978-0471417828
  8. (1972. augusztus) „Asymmetric cleavage of diborane by water. The structure of diborane dihydrate”. Inorganic Chemistry (journal) 11 (8), 1941–1944. o. DOI:10.1021/ic50114a043. 
  9. (2010. május) „Mechanism of generation of volatile species by aqueous boranes”. Spectrochimica Acta Part B: Atomic Spectroscopy 65 (5), 360–375. o. DOI:10.1016/j.sab.2010.04.010. 
  10. Chapter 13: The Group 13 Elements, Inorganic Chemistry, 3rd, Pearson, 336. o. (2008). ISBN 978-0-13-175553-6 
  11. a b (2006. július 1.) „Boron reagents in process chemistry: Excellent tools for selective reductions”. Chemical Reviews 106 (7), 2617–2650. o. DOI:10.1021/cr0406918. PMID 16836295. 
  12. Kollonitisch, J. (1961). „Reductive Ring Cleavage of Tetrahydrofurans by Diborane”. J. Am. Chem. Soc. 83 (6), 1515. o. DOI:10.1021/ja01467a056. 
  13. Szieberth Dénes, Szpisjak Tamás, Turczel Gábor, Könczöl László (2014. augusztus 19.). „The stability of η2-H2 borane complexes – a theoretical investigation”. Dalton Transactions 43 (36), 13571–13577. o. DOI:10.1039/C4DT00019F. PMID 25092548. 
  14. (1994. június 1.) „Reactions of Pulsed-Laser Evaporated Boron Atoms with Hydrogen. Infrared Spectra of Boron Hydride Intermediate Species in Solid Argon”. Journal of the American Chemical Society 116 (11), 4970–4976. o. DOI:10.1021/ja00090a048. 
  15. (1994. június 1.) „The structure and stability of BH5. Does correlation make it a stable molecule? Qualitative changes at high levels of theory”. The Journal of Chemical Physics 101 (9), 7625. o. DOI:10.1063/1.468496. 
  16. A Life of Magic Chemistry: Autobiographical Reflections Including Post-Nobel Prize Years and the Methanol Economy, 159p

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Borane című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.