Buddharúpa

Arany Buddha-szobor Vat Traimitban, Bangkok, Thaiföld

Buddharúpa (बुद्धरूप, szó szerint „a megvilágosodott alakja”) a buddhizmusban használatos szanszkrit és páli kifejezés a Buddhát formázó szobrokra.

Hasonlóságok

[szerkesztés]

A Gautama Buddha életéről szóló szövegek értelmezéseinek kulturális és regionális különbségei ellenére akadnak általános irányelvek, amelyek egy Buddharúpára jellemzőek:

  • A kéz- és lábujjak arányosan elnyújtottak
  • hosszú horgas orr
  • elnyújtott fülcimpák
  • kidudorodó a fejtető
  • széles vállak

Az elnyújtott fülcimpák a hercegi élet maradványai, amikor még különc ékszereket viselt. A fejtetőn lévő kidudorodás az usnisa, amely spiritualitást, bölcsességet és megvilágosodást fejez ki.[1]

Arányok

[szerkesztés]
Óriás Amida Buddha Kamakura, Japán

Buddha képe az 1. századtól kezdve jelent meg Észak-Indiai Gandhára és Mathura városokban. Gandhára művészetére hatással voltak az ókori görög művészetek, amelyből később kifejlődött a Grékó-buddhista művészet. Ebben Buddha alakja valósághű és méretarányos. Az egyik legbefolyásosabb buddhista művészet a Gupta Birodalom művészete volt, majd később az Amaravati stílus. Buddha megjelenítése Indiából terjedt el Ázsia többi részére. India, Srí Lanka, a indonéz Szailendra és a kambodzsai Khmer művészete is általában arányosan mutatja Buddhát. Azonban néha túlzottan soványnak ábrázolják, azokból az évekből, amikor Buddha aszkéta gyakorlatokat végzett. A japán buddharúpák gyakran elég négyszögletesek és merevek, míg az indiai és délkelet-ázsiai szobrok vékonyabbak.

Sok ember számára ismerősen hangzik a „boldog”- vagy „nevető buddha-szobor” kifejezés, amely valójában egy teljesen más történelmi személy ábrázolása. Pu-taj egy kínai buddhista szerzetes volt, akit Hoteinek is neveznek.

Testtartás, arckifejezés és műtárgyak

[szerkesztés]

Buddhát ábrázolják fekve, amely a legvégső eltávozására utal, a parinirvána előtt.

Előfordul, hogy Buddha különböző tárgyakat tart a kezében, vagy szimbolikus mudrá kézmozdulatot tesz.

Az öltözéke is egészen különböző lehet. Kínában és Japánban, ahol a szerzetesek és apácák részére nem helyes a felső karjukat fedetlenül hagyni, a buddharúpa hosszú ujjúban van, mint egy hagyományos szerzete. Indiában gyakran félmeztelenül van ábrázolva.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Victoria and Albert Museum: Iconography of the Buddha. (Hozzáférés: 2014. február 18.)

Források

[szerkesztés]
  • Thai birth day colors and Buddha image. United States Muay Thai Association Inc, 2004. október 16. [2010. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 6.) „An innovation of the Ayutthaya period.”
  • Borobudur Buddha head. BBC. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.) „A History of The World, The British Museum”
  • Nirmal C. Sinha, Buddharupa observation of the evolution of the Buddha image[1]
  • Bala Mudaly, Reflections inspired by the Buddha Rupa [2]