Bácstóváros

Bácstóváros (Товаришево / Tovariševo)
A romos állapotban lévő Borromei Szent Károly római katolikus templom
A romos állapotban lévő Borromei Szent Károly római katolikus templom
Bácstóváros címere
Bácstóváros címere
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bácskai
KözségPalánka
Rangfalu
Irányítószám21424
Körzethívószám+381 21
Népesség
Teljes népesség2657 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség55 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság89 m
Terület56,4 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 21′ 13″, k. h. 19° 19′ 30″45.353600°N 19.325000°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 13″, k. h. 19° 19′ 30″45.353600°N 19.325000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Bácstóváros témájú médiaállományokat.

Bácstóváros (szerbül Товаришево / Tovariševo, németül Tovarisch) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Palánka községben.

Fekvése

[szerkesztés]

Újvidéktől északnyugatra, Bácstól délkeletre fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Bácstóváros (Tovariševo) nevét először 1543-ban említették az oklevelekben. Közigazgatásilag a Segedin oszmán szandzsák része volt. A 17. század végére a falu elnéptelenedett, csak a 18. század elején népesült be újra. Vályi András 18. század végi leírásában Tovarisovát egy rác (szerb) faluként szerepelt Bács megyében. Birtokosa ekkor a Magyar Királyi Kamara, lakossága orthodox volt.

A község 1848-ig a Habsburg Magyar Királysághoz tartozó Bács-Bodrog vármegyéhez tartozott. 1848-1849-ben az autonóm szerb Vajdaság, 1849-től 1860-ig a szerb vajdaság és a Temesvári Bánság része, majd 1860-tól a falu ismét Bács-Bodrog vármegyéhez került.

A második világháború végéig a településnek jelentős német lakossága volt, ekkor azonban kitelepítették a németeket, amelyek római katolikus vallásúak voltak. A katolikus templom ma is áll, igen elhagyatott állapotban.

Népesség

[szerkesztés]

Demográfiai változások

[szerkesztés]
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
3639 3755 3581 3381 3297 3043 3102[2] 2657[1]

Etnikai összetétel

[szerkesztés]
Nemzetiség Szám %
Szerbek 2583 83,26
Cigányok 278 8,96
Jugoszlávok 51 1,64
Magyarok 40 1,28
Szlovákok 37 0,19
Horvátok 31 0,99
Macedónok 5 0,16
Montenegróiak 4 0,12
Muzulmánok 4 0,12
Szlovének 3 0,09
Németek 3 0,09
Ruszinok 2 0,06
Ukránok 1 0,03
Bosnyákok 1 0,03
Albánok 1 0,03
Egyéb/Ismeretlen[3]

Látnivalók

[szerkesztés]
A katolikus templom tornya
  • A Borromei Szent Károly római katolikus templom: a plébániát 1868-ban alapították, míg előtte Boróc és Bács leányegyháza volt. A templom védszentje Borromei Szent Károly püspök és templomtanító. A templomot 1882-ben építették, méretei: hossza 23,75 m, szélessége 11,25 m, a hajó magassága 12 m, a torony 37 m magas. Hiányzik a plébánoslakás és nincs harang sem. A templom a második világháborúban nagy mértékben megrongálódott.
  • Az ortodox templom: a római katolikus templom szomszédságában található, 1783-1785. között épült

Források

[szerkesztés]

Ismert emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]