Bátya

Bátya
Nepomuki Szent János-szobor
Nepomuki Szent János-szobor
Bátya címere
Bátya címere		 Bátya zászlaja
Bátya zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKalocsai
Jogállásközség
PolgármesterFekete Csaba (független)[1]
Irányítószám6351
Körzethívószám78
Népesség
Teljes népesség1799 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség58,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület33,86 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3]
Földrajzi középtájDunamenti-síkság[3]
Földrajzi kistájKalocsai-Sárköz[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 28′ 60″, k. h. 18° 57′ 00″46.483300°N 18.950000°EKoordináták: é. sz. 46° 28′ 60″, k. h. 18° 57′ 00″46.483300°N 18.950000°E
Bátya (Bács-Kiskun vármegye)
Bátya
Bátya
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Bátya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bátya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bátya (horvátul: Baćino, Baćin[4]) község Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Bács-Kiskun vármegye nyugati részén, a Duna mentén, annak bal partján fekszik, Kalocsától 6 kilométerre délre, Bajától 33 kilométerre északra.

A szomszédos települések: észak felől Foktő és Kalocsa, délkelet felől Miske, dél felől Fajsz, nyugat felől pedig a Duna túlsó, jobb partján fekvő Fadd és Gerjen.

Megközelítése

[szerkesztés]

A község központján végighalad, annak főutcájaként az 51-es főút, így az a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Külterületeit délen érinti még az 5311-es út is. Vasútvonal nem érinti.

Története

[szerkesztés]

A terület már a 9. században is lakott volt, a lakosságot avarok és szlávok alkották.

Bátya első okleveles említése Bacha alakban I. Béla király 1061-ben kelt okleveléből ismert, amelyben a települést uradalmával együtt az általa alapított szekszárdi bencés apátságnak adományozta, s határait is leíratta. Az oklevél szerint lakói magyarok voltak, s határán belül csak Halász faluban volt idegennek egyekényi földje. A határleírásban ma is azonosítható helynevek olvashatóak, mint például Péterhátpuszta, Homoród, Dalocsa, Vajas (víz), Bóvár (1884-es térkép), Mögye-fok, Sártű-fok és Tirapuszta. A körülírt nagy határon belül ma több községet és pusztát találunk, így Fajszot és Oroszpusztát.

1299-ben a szekszárdi apátság bátyai jobbágyai megvették egy arkai föld felét, és megkaptak egy telket Szakmáron. 1331-es írott forrásokban bátyai egyházi nemesi jogállású jobbágyokat említettek, közülük való lehetett egy 1329-es okiratban szerepelt, István nevű királyi ember is.

A török hódoltság idején települtek ide a rácok. Ma horvát kisebbségi önkormányzat működik a faluban. 2001-ben a horvát lakosok aránya 13,8% volt.[5]

Bátya az egyike volt annak az öt magyarországi településnek (Püspökszilággyal, Rákócziújfaluval, Ruzsával és Tiszatarjánnal együtt), amelyekben 2020-ban mintaprojekteket indítottak, arra keresve hazánkban alkalmazható módszereket, hogy miként válhatnak ellenállóbbá a kistelepülések az éghajlatváltozással egyre több gondot okozó vízgazdálkodási szélsőségekkel szemben.[6]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Sáfrán József (független)[7]
  • 1994–1998: Sáfrán József (független)[8]
  • 1998–1999: Sáfrán József (független)[9]
  • 2000–2002: Sáfrán József (független)[10][11]
  • 2002–2006: Sáfrán József (független)[12]
  • 2006–2010: Zsebics Ilona (független)[13]
  • 2010–2014: Zsebics Ilona (Fidesz-KDNP)[14]
  • 2014–2019: Zsebics Ilona (független)[15]
  • 2019–2024: Fekete Csaba (független)[16]
  • 2024– : Fekete Csaba (független)[1]

A településen 2000. február 6-án időközi polgármester-választást tartottak,[10] mert az addigi polgármester, Sáfrán József vonatkozásában összeférhetetlenségi körülmény merült fel.[17] Sáfrán ennek ellenére – még tisztázást igényel, hogy miként – elindult a választáson és úgy tűnik, hogy meg is őrizte pozícióját.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2060
2049
2015
1931
1830
1825
1799
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,2%-a magyarnak, 4,8% cigánynak, 12,2% horvátnak, 0,6% németnek, 0,5% románnak, 0,3% szerbnek mondta magát (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,2%, református 2,8%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 8,5% (18,4% nem nyilatkozott).[18]

2022-ben a lakosság 92,6%-a vallotta magát magyarnak, 8,8% horvátnak, 3,4% cigánynak, 1% németnek, 0,6% szerbnek, 0,5% románnak, 0,1% ruszinnak, 0,1% szlováknak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,1% volt római katolikus, 3,6% református, 0,4% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 0,7% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 11,2% felekezeten kívüli (32% nem válaszolt).[19]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Hírességei, szülöttei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Bátya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 26.)
  5. ↑ KSH[halott link]
  6. ↑ Bodnár Zsolt: Öt magyar település, amely innovatív módszerekkel készül fel a klímaváltozásra. Qubit, 2020. augusztus 5. (Hozzáférés: 2020. augusztus 5.)
  7. ↑ Bátya települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Bátya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  9. ↑ Bátya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  10. ↑ a b A 2000. február 6-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. február 6. (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  11. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg; a győztes jelölt családneve, feltehetőleg tévesen Sáfrányként szerepel.
  12. ↑ Bátya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  13. ↑ Bátya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  14. ↑ Bátya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  15. ↑ Bátya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  16. ↑ Bátya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  17. ↑ Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  18. ↑ Bátya Helységnévtár
  19. ↑ Bátya Helységnévtár
  20. ↑ A bátyai fokhagyma. Demokrata, 2012. augusztus 15. (Hozzáférés: 2024. június 16.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]