Közvetlenül a horvát határ mellett fekszik, a Dráva partján, Vízvár és Somogyudvarhely közt, a Barcs-Berzence közti 6801-es út mentén. Légvonalban a legközelebbi város Nagyatád, attól délnyugatra helyezkedik el, de közvetlen összeköttetés nincs a két település között, így könnyebb elérni Bélavárról Csurgót, sőt (az átszállásmentes vasúti kapcsolat miatt) Barcsot is.
Bélavár nevét az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először egyházas helyként. Itt a Dráva mellett egykor vár is állt, melyet a Dráva három oldalról zárt körül. 1399-ben a székesfehérvári káptalan birtoka volt. Az 1469-ben és 1498-ban kelt oklevelek szerint már városi kiváltságokat élvezett. A 15. században is a székesfehérvári káptalané volt. 1531-ben az ország rendjei itt értekezletre gyűltek össze. 1536-ban Török Bálint, 1550-ben Tahy Ferencz birtokában volt. Az 1571. évi török kincstári adólajstromban Bélvár alakban fordult elő, ekkor csak 11 házból állt. 1726-ban őrgróf Turinetti Herkules József Lajos volt a földesura, 1733-tól pedig a Festetics család birtoka volt, a 20. század elején is Festetics Taszilónak volt itt nagyobb birtoka.
A vár a Dráva három oldalról körülzárt kanyarulatában állt egykor. A hagyomány szerint 1531-ben e várban tartották értekezletüket az ország rendjei. A vár a török megszállás alatt pusztulhatott el; nevezetesebb hadiesemény színhelye azonban nem volt.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,8%-a magyarnak, 10,8% cigánynak mondta magát (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 85,2%, református 1,1%, evangélikus 0,3%, felekezet nélküli 4% (8,1% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 23,9% cigánynak, 2,6% németnek, 1,9% horvátnak, 0,3% lengyelnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 72,3% volt római katolikus, 1,3% református, 0,3% izraelita, 1,3% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 5,8% felekezeten kívüli (18,4% nem válaszolt).[14]
Szent Vid templom. Bélavár, Bajcsy-Zsilinszky u. 18, 7589. 46.121895 N, 17.217231 E. A bélaváriak túlnyomó része a római katolikus felekezethez tartozik, közülük sokan gyakorolják vallásukat, misékre járnak, a fiatalok pedig hittanon vesznek részt. A település temploma 1878-ban épült, az egyházi ügyeket a berzencei esperes látja el.
https://www.belavari-banyatavak.hu/ A horgászni vágyók nagy örömére Bélaváron több lehetőség is rendelkezésre áll a horgászást, halászást illetően. A település alatt folyik a Dráva, de tavakban sincs hiány (Csíkos, bányatavak). Az ide látogatókat lélegzetelállítóan szép környezet fogadja. https://www.belavar.hu/kepek/tavak.jpg
Vén fák tanösvény. Bélavárkülterület 46.129577 N, 17.219802 E - A mintegy 2 km hosszú útvonal az ún. Kerékhegy természeti értékeit, tájtörténetét, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi célú erdőkezelését mutatja be. Látványosságok az útvonalon: Dél-Dunántúl egyik utolsó homoki bükkös társulása, igazi famatuzsálemekkel, homoki gyep foltok, az egykori legelő emlékét őrző óriási erdei fenyő, amely 429 centiméteres mellmagassági kerületével fajának jelenleg ismert legnagyobb hazai példánya.
Bélavár határában csúcsosodik a Kerék-hegy, ahol sok helybelinek van szőlője. Bár nem igazán nagy területen gazdálkodnak a szőlészek, mégis finom nedű érlelődik a pincék hordóiban.
A települést elhagyva, közvetlenül a horvát-magyar határ mellett, erdők és szántóföldek találkozásában a két nemzet közötti erdészbarátság tiszteletére emelt emlékmű tekinthető meg. A kőből valamint fából faragott szoboregyüttes még az ezredforduló előtt, 1999-ben került felavatásra.
Bélavár környéke gazdag természeti kincsekben: a vad folyó nyújtotta látnivaló mellett itt van a Duna-Dráva Nemzeti Park egy része is, ahol számos érdekes és értékes növénytársulást láthat a túrázó. Az erdőkben és mezőkön ritka madárfajok honosak, ezért nagy részük védettséget élvez.