Bélavár

Nem tévesztendő össze a következővel: Belovár (amelynek egyik régi neve szintén Bélavár).

Bélavár
Római katolikus templom
Bélavár címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Barcsi
Jogállás	község
Polgármester	Naszvadi László (független)[1]
Irányítószám	7589
Körzethívószám	82
Népesség
Teljes népesség	292 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	14,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	22,78 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 07′ 19″, k. h. 17° 13′ 10″46.121911111111, 17.21941944444446.121911°N 17.219419°EKoordináták: é. sz. 46° 07′ 19″, k. h. 17° 13′ 10″46.121911111111, 17.21941944444446.121911°N 17.219419°E
Bélavár Pozíció Somogy vármegye térképén
Bélavár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bélavár témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Bélavár egy község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.

Fekvése

Közvetlenül a horvát határ mellett fekszik, a Dráva partján, Vízvár és Somogyudvarhely közt, a Barcs-Berzence közti 6801-es út mentén. Légvonalban a legközelebbi város Nagyatád, attól délnyugatra helyezkedik el, de közvetlen összeköttetés nincs a két település között, így könnyebb elérni Bélavárról Csurgót, sőt (az átszállásmentes vasúti kapcsolat miatt) Barcsot is.

Vonattal elérhető a MÁV 60-as számú Gyékényes–Pécs-vasútvonalán, amelynek egy megállási pontja van itt; Bélavár megállóhely közúti elérését a 68 312-es számú mellékút teszi lehetővé.

Története

Bélavár nevét az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először egyházas helyként. Itt a Dráva mellett egykor vár is állt, melyet a Dráva három oldalról zárt körül. 1399-ben a székesfehérvári káptalan birtoka volt. Az 1469-ben és 1498-ban kelt oklevelek szerint már városi kiváltságokat élvezett. A 15. században is a székesfehérvári káptalané volt. 1531-ben az ország rendjei itt értekezletre gyűltek össze. 1536-ban Török Bálint, 1550-ben Tahy Ferencz birtokában volt. Az 1571. évi török kincstári adólajstromban Bélvár alakban fordult elő, ekkor csak 11 házból állt. 1726-ban őrgróf Turinetti Herkules József Lajos volt a földesura, 1733-tól pedig a Festetics család birtoka volt, a 20. század elején is Festetics Taszilónak volt itt nagyobb birtoka.

1866-ban és 1877-ben a község fele része leégett.

Bélavár vára

A vár a Dráva három oldalról körülzárt kanyarulatában állt egykor. A hagyomány szerint 1531-ben e várban tartották értekezletüket az ország rendjei. A vár a török megszállás alatt pusztulhatott el; nevezetesebb hadiesemény színhelye azonban nem volt.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Ujfalvi Jánosné (független)^[3]
• 1994–1998: Ujfalvi Jánosné (független)^[4]
• 1998–2002: Ujfalvi Jánosné (független)^[5]
• 2002–2006: Ujfalvi Jánosné (független)^[6]
• 2006–2010: Ujfalvi Jánosné (független)^[7]
• 2010–2011: Ujfalvi Jánosné (független)^[8]
• 2011–2014: Pápa László (független)^[9]
• 2014–2019: Pápa László (független)^[10]
• 2019–2024: Naszvadi László (független)^[11]
• 2024– : Naszvadi László (független)^[1]

A településen 2011. augusztus 7-én időközi polgármester-választást tartottak,^[9] az előző polgármester halála miatt.^[12]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	367	352	342	297	310	294	292
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,8%-a magyarnak, 10,8% cigánynak mondta magát (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 85,2%, református 1,1%, evangélikus 0,3%, felekezet nélküli 4% (8,1% nem nyilatkozott).^[13]

2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 23,9% cigánynak, 2,6% németnek, 1,9% horvátnak, 0,3% lengyelnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 72,3% volt római katolikus, 1,3% református, 0,3% izraelita, 1,3% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 5,8% felekezeten kívüli (18,4% nem válaszolt).^[14]

Nevezetességei

• Bélavár maradványai
• Szent Vid templom. Bélavár, Bajcsy-Zsilinszky u. 18, 7589. 46.121895 N, 17.217231 E. A bélaváriak túlnyomó része a római katolikus felekezethez tartozik, közülük sokan gyakorolják vallásukat, misékre járnak, a fiatalok pedig hittanon vesznek részt. A település temploma 1878-ban épült, az egyházi ügyeket a berzencei esperes látja el.
• https://www.belavari-banyatavak.hu/ A horgászni vágyók nagy örömére Bélaváron több lehetőség is rendelkezésre áll a horgászást, halászást illetően. A település alatt folyik a Dráva, de tavakban sincs hiány (Csíkos, bányatavak). Az ide látogatókat lélegzetelállítóan szép környezet fogadja. https://www.belavar.hu/kepek/tavak.jpg
• Vén fák tanösvény. Bélavárkülterület 46.129577 N, 17.219802 E - A mintegy 2 km hosszú útvonal az ún. Kerékhegy természeti értékeit, tájtörténetét, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi célú erdőkezelését mutatja be. Látványosságok az útvonalon: Dél-Dunántúl egyik utolsó homoki bükkös társulása, igazi famatuzsálemekkel, homoki gyep foltok, az egykori legelő emlékét őrző óriási erdei fenyő, amely 429 centiméteres mellmagassági kerületével fajának jelenleg ismert legnagyobb hazai példánya.
• Bélavár határában csúcsosodik a Kerék-hegy, ahol sok helybelinek van szőlője. Bár nem igazán nagy területen gazdálkodnak a szőlészek, mégis finom nedű érlelődik a pincék hordóiban.
• A települést elhagyva, közvetlenül a horvát-magyar határ mellett, erdők és szántóföldek találkozásában a két nemzet közötti erdészbarátság tiszteletére emelt emlékmű tekinthető meg. A kőből valamint fából faragott szoboregyüttes még az ezredforduló előtt, 1999-ben került felavatásra.
• Bélavár környéke gazdag természeti kincsekben: a vad folyó nyújtotta látnivaló mellett itt van a Duna-Dráva Nemzeti Park egy része is, ahol számos érdekes és értékes növénytársulást láthat a túrázó. Az erdőkben és mezőkön ritka madárfajok honosak, ezért nagy részük védettséget élvez.

Jegyzetek

1. Bélavár települési választás eredménye, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
2. Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Bélavár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
4. Bélavár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
5. Bélavár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
6. Bélavár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
7. Bélavár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
8. Bélavár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
9. Bélavár települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. augusztus 7. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
10. Bélavár települési választás eredménye, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. október 8.)
11. Bélavár települési választás eredménye, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
12. 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 8.)
13. Bélavár Helységnévtár
14. Bélavár Helységnévtár

További információk

Kapcsolódó szócikkek

• Földrajzportál
• Magyarország-portál