Bükkszék | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Heves | ||
Járás | Pétervásárai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Zagyva Benjámin (független)[1] | ||
Irányítószám | 3335 | ||
Körzethívószám | 36 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 648 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 46,41 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 15,3 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 59′, k. h. 20° 11′47.983333°N 20.183333°EKoordináták: é. sz. 47° 59′, k. h. 20° 11′47.983333°N 20.183333°E | |||
Bükkszék weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bükkszék témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bükkszék község Heves vármegye Pétervásárai járásában.
A Bükk-vidéken fekszik, a Tarna völgyének peremén, a vármegyeszékhely Egertől 22 kilométer távolságra.
A közvetlenül határos települések: észak felől Fedémes, északkelet felől Hevesaranyos, kelet felől Bátor, délkelet felől Sirok, dél felől Szajla, délnyugat felől Terpes, nyugat felől Kisfüzes, északnyugat felől pedig Tarnalelesz.
Csak közúton közelíthető meg, három irányból: Eger felől a 24-es főúton, majd Egerbaktától a 2413-as úton, Pétervására felől a 2412-es, majd a terpesi elágazástól szintén a 2413-as úton, Sirok irányából pedig a 24 123-as számú mellékúton. A 2413-as tulajdonképpen északról elkerüli a belterületét, a központján csak a 24 123-as út húzódik végig.
1275-ben említette egy oklevél Sceck névalakban. 1466-tól 1697-ig a Bessenyey család bírta a falu egy részét, több köznemesi családdal együtt.
1550-ben már török hódoltságban élt a falu népe: 7 házban 16 család. 1552-ben elnéptelenedett, s 1564 körül épült újjá. 1586-ban Széky Pál szerezte meg a falu egy részét, s utódai a 17. században főbirtokosok.
1654-ben ismét elpusztult. 1697-ben gr. Bagni Scipio Bükkszék negyedrészét megvette Bessenyey Zsigmondtól, majd átadta Orczy Istvánnak. A falu többi részének tulajdonosa a kuruc korban Széky György, akitől Sass Pál és veje Szabó Zsigmond zálogba vettek egyes birtokrészeket. A kuruc korban ismét elnéptelenedett a falu. 1713-ban a székiek a Kölesszu árnyéka nevű helyen ütötték fel ideiglenes szállásukat. 1720 körül egyetlen jobbágy lakott a faluban; kevés földjéből 1720–1738 között földesurak majorságot alakítottak ki, a lakók majorsági cselédekké lettek. 1729-ben a Bagi-Orczy féle negyedrészt, az Újszerzeményi Bizottság Kelemen Ádámnak ítélte oda. 1733-ban Kelemen Ádám és Szabó Zsigmond felosztották egymás közt széki birtokrészeiket. 1738 táján megtörtént a jobbágytelkek végleges benépesítése, főleg terpesi jobbágyokkal. A 18. század közepén a 19 jobbágytelek, a széki Kelemen, a Széky és az ezzel rokon Papp (másként Papszász) család birtokában volt. 1791 után Kelemen Ádám birtokrésze Orczy Lőrincé lett.
A 19. század első felében a határ Orczy Józsefé, Papszász Györgyé, a Dapsy és pazonyi Elek családoké, Széky Zsigmondé, Lipcsey Károlyé és Recsky Istváné volt. Bükkszék a jobbágyfelszabadítás időszakában 7 középbirtokos kezén lévő jobbágytelepülés, 42 jobbágyháztartással és 47 zsellércsaláddal, 2600 hold kiterjedésű dombos-erdős határból 1836-ig erdőirtás útján 1000 holdat kapcsoltak be a szemtermelésbe.
A 20. században kisközségként szerepelt a pétervásárai járásban, a Tóbérc nevű völgyben, a Tarna egyik mellékága mellett. Hozzátartozott Cser- és Pósváripuszta. (Utóbbit Pósvár és Pósváralja néven említette az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzék, s a későbbi oklevelekben is önálló községként, Posuaralia néven olvasható; 1554-ben már elpusztult falu, utóbb földesúri major volt.)
1930-ban a községben 1028 lakos élt. Házainak száma 214, ezek kőalappal, vályogból épültek. A lakosság római katolikus vallású, plébániája Sirokban működött. Az elemi oktatást a 2 tanerős római katolikus iskola látta el, a hozzátartozó általános továbbképző iskolával. A lakosságból 916 őstermelő, 81 iparos, 6 kereskedő, 25 egyéb foglalkozású volt. A 2654 katasztrális holdat kitevő határ 212 gazdaságot számlált, egy középbirtok kivételével mind 20 hold alatti. A fő termény a búza volt; az állattenyésztés fejlesztése érdekében Községi Állattenyésztő Szövetkezet jött létre. 1923-tól Hangya Szövetkezet működött a faluban. 2 asztalos, 2 kőműves, 2 ács és 1 kovács képviselte az ipart.
A településen 2001. október 14-én időközi polgármester-választást tartottak,[6] az előző polgármester lemondása miatt.[13]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 717 | 704 | 692 | 687 | 651 | 653 | 648 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 1% cigánynak, 1,2% németnek mondta magát (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,3%, református 3,1%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 5,5% (17,1% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 94,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% németnek, 0,6% cigánynak, 0,2% bolgárnak, 0,2% szlováknak, 3,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,5% volt római katolikus, 3,2% református, 0,6% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 2,9% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 8% felekezeten kívüli (32% nem válaszolt).[16]
Bükkszéknek az 1938-ban feltárt, emésztőrendszeri, légúti és mozgásszervi panaszokra kiváló gyógyvíz hozta meg az országos ismertséget. Az 540 méteres mélységből kitermelt, mintegy 40 °C hőmérsékletű alkáli-hidrogén-karbonátos gyógyvizet helyben palackozzák és Salvus márkanéven országszerte forgalmazzák. A falu strandján egész évben lehet fürdeni, 2012-ben meleg vizű gyógyfürdőépületet adtak át.
A Práff-kúria 1820 környékén épült, klasszicista stílusú, földszintes, L-alaprajzú, előkertes épület, mely az utcafront felől kőkerítéssel van elválasztva. A kúria 1945-ig a Práff család tulajdonában állt.[17] Az épületet faluházként hasznosítja a község.
Erdőkövesd | Fedémes | Hevesaranyos |
Kisfüzes | Bátor | |
Terpes | Sirok | Egerbakta |