Bükkszék

Bükkszék
Bükkszék címere
Bükkszék címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásPétervásárai
Jogállásközség
PolgármesterZagyva Benjámin (független)[1]
Irányítószám3335
Körzethívószám36
Népesség
Teljes népesség648 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség46,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,3 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 59′, k. h. 20° 11′47.983333°N 20.183333°EKoordináták: é. sz. 47° 59′, k. h. 20° 11′47.983333°N 20.183333°E
Bükkszék (Heves vármegye)
Bükkszék
Bükkszék
Pozíció Heves vármegye térképén
Bükkszék weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bükkszék témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bükkszék község Heves vármegye Pétervásárai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

A Bükk-vidéken fekszik, a Tarna völgyének peremén, a vármegyeszékhely Egertől 22 kilométer távolságra.

A közvetlenül határos települések: észak felől Fedémes, északkelet felől Hevesaranyos, kelet felől Bátor, délkelet felől Sirok, dél felől Szajla, délnyugat felől Terpes, nyugat felől Kisfüzes, északnyugat felől pedig Tarnalelesz.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton közelíthető meg, három irányból: Eger felől a 24-es főúton, majd Egerbaktától a 2413-as úton, Pétervására felől a 2412-es, majd a terpesi elágazástól szintén a 2413-as úton, Sirok irányából pedig a 24 123-as számú mellékúton. A 2413-as tulajdonképpen északról elkerüli a belterületét, a központján csak a 24 123-as út húzódik végig.

A falu látképe
A Pósvár légi fotón

Története

[szerkesztés]

1275-ben említette egy oklevél Sceck névalakban. 1466-tól 1697-ig a Bessenyey család bírta a falu egy részét, több köznemesi családdal együtt.

1550-ben már török hódoltságban élt a falu népe: 7 házban 16 család. 1552-ben elnéptelenedett, s 1564 körül épült újjá. 1586-ban Széky Pál szerezte meg a falu egy részét, s utódai a 17. században főbirtokosok.

1654-ben ismét elpusztult. 1697-ben gr. Bagni Scipio Bükkszék negyedrészét megvette Bessenyey Zsigmondtól, majd átadta Orczy Istvánnak. A falu többi részének tulajdonosa a kuruc korban Széky György, akitől Sass Pál és veje Szabó Zsigmond zálogba vettek egyes birtokrészeket. A kuruc korban ismét elnéptelenedett a falu. 1713-ban a székiek a Kölesszu árnyéka nevű helyen ütötték fel ideiglenes szállásukat. 1720 körül egyetlen jobbágy lakott a faluban; kevés földjéből 1720–1738 között földesurak majorságot alakítottak ki, a lakók majorsági cselédekké lettek. 1729-ben a Bagi-Orczy féle negyedrészt, az Újszerzeményi Bizottság Kelemen Ádámnak ítélte oda. 1733-ban Kelemen Ádám és Szabó Zsigmond felosztották egymás közt széki birtokrészeiket. 1738 táján megtörtént a jobbágytelkek végleges benépesítése, főleg terpesi jobbágyokkal. A 18. század közepén a 19 jobbágytelek, a széki Kelemen, a Széky és az ezzel rokon Papp (másként Papszász) család birtokában volt. 1791 után Kelemen Ádám birtokrésze Orczy Lőrincé lett.

A 19. század első felében a határ Orczy Józsefé, Papszász Györgyé, a Dapsy és pazonyi Elek családoké, Széky Zsigmondé, Lipcsey Károlyé és Recsky Istváné volt. Bükkszék a jobbágyfelszabadítás időszakában 7 középbirtokos kezén lévő jobbágytelepülés, 42 jobbágyháztartással és 47 zsellércsaláddal, 2600 hold kiterjedésű dombos-erdős határból 1836-ig erdőirtás útján 1000 holdat kapcsoltak be a szemtermelésbe.

A 20. században kisközségként szerepelt a pétervásárai járásban, a Tóbérc nevű völgyben, a Tarna egyik mellékága mellett. Hozzátartozott Cser- és Pósváripuszta. (Utóbbit Pósvár és Pósváralja néven említette az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzék, s a későbbi oklevelekben is önálló községként, Posuaralia néven olvasható; 1554-ben már elpusztult falu, utóbb földesúri major volt.)

1930-ban a községben 1028 lakos élt. Házainak száma 214, ezek kőalappal, vályogból épültek. A lakosság római katolikus vallású, plébániája Sirokban működött. Az elemi oktatást a 2 tanerős római katolikus iskola látta el, a hozzátartozó általános továbbképző iskolával. A lakosságból 916 őstermelő, 81 iparos, 6 kereskedő, 25 egyéb foglalkozású volt. A 2654 katasztrális holdat kitevő határ 212 gazdaságot számlált, egy középbirtok kivételével mind 20 hold alatti. A fő termény a búza volt; az állattenyésztés fejlesztése érdekében Községi Állattenyésztő Szövetkezet jött létre. 1923-tól Hangya Szövetkezet működött a faluban. 2 asztalos, 2 kőműves, 2 ács és 1 kovács képviselte az ipart.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Huszár István (független)[3]
  • 1994–1998: Huszár István (független)[4]
  • 1998–2001: Dr. Gyula Zoltán (Összefogás Heves Megyéért)[5]
  • 2001–2002: Dr. Katona Miklósné (független)[6][7]
  • 2002–2006: Dr. Katona Miklósné (független)[8]
  • 2006–2010: Zagyva Ferencné (független)[9]
  • 2010–2014: Zagyva Ferenc Györgyné (független)[10]
  • 2014–2019: Zagyva Ferenc Györgyné (független)[11]
  • 2019–2024: Sági Ferenc (független)[12]
  • 2024– : Zagyva Benjámin (független)[1]

A településen 2001. október 14-én időközi polgármester-választást tartottak,[6] az előző polgármester lemondása miatt.[13]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
717
704
692
687
651
653
648
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 1% cigánynak, 1,2% németnek mondta magát (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,3%, református 3,1%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 5,5% (17,1% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 94,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% németnek, 0,6% cigánynak, 0,2% bolgárnak, 0,2% szlováknak, 3,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,5% volt római katolikus, 3,2% református, 0,6% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 2,9% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 8% felekezeten kívüli (32% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Bükkszéki Gyógyfürdő

[szerkesztés]
A Bükkszéki Gyógyfürdő madártávlatból

Bükkszéknek az 1938-ban feltárt, emésztőrendszeri, légúti és mozgásszervi panaszokra kiváló gyógyvíz hozta meg az országos ismertséget. Az 540 méteres mélységből kitermelt, mintegy 40 °C hőmérsékletű alkáli-hidrogén-karbonátos gyógyvizet helyben palackozzák és Salvus márkanéven országszerte forgalmazzák. A falu strandján egész évben lehet fürdeni, 2012-ben meleg vizű gyógyfürdőépületet adtak át.

Práff-kúria

[szerkesztés]

A Práff-kúria 1820 környékén épült, klasszicista stílusú, földszintes, L-alaprajzú, előkertes épület, mely az utcafront felől kőkerítéssel van elválasztva. A kúria 1945-ig a Práff család tulajdonában állt.[17] Az épületet faluházként hasznosítja a község.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Bükkszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 3.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Bükkszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Bükkszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  5. ↑ Bükkszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  6. ↑ a b A 2001. október 14-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. október 14. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  7. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. ↑ Bükkszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  9. ↑ Bükkszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  10. ↑ Bükkszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  11. ↑ Bükkszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2019. december 24.)
  12. ↑ Bükkszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 12. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  13. ↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  14. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  15. ↑ Bükkszék Helységnévtár
  16. ↑ Bükkszék Helységnévtár
  17. ↑ Bükkszék története. sirok.plebania - A siroki plébánia. [2013. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 16.)

További információk

[szerkesztés]
Erdőkövesd Fedémes Hevesaranyos
Kisfüzes

Észak
Nyugat  Bükkszék  Kelet
Dél

Bátor
Terpes Sirok Egerbakta