CNET | |
Vállalkozás típusa | internetes újság |
Oldal típusa | internetes újság |
Alapítva | 1994. március 5. |
Székhely | San Francisco |
Tulajdonos | Red Ventures |
Főszerkesztő |
|
URL | [cnet.com cnet.com] |
Kereskedelmi? | Subsidiary |
Kategóriák | Technology, news |
Alexa-helyezés | 152 (2017. november 28.) |
A Wikimédia Commons tartalmaz CNET témájú médiaállományokat. |
A CNET (Computer Network rövidítése)[1] egy amerikai médiawebhely, mely világszerte ismertetőket, híreket, cikkeket, blogokat, podcastokat és videókat publikál a technológiáról és a fogyasztói elektronikáról. A kezdetekben a CNET nemcsak a webhelyen, hanem rádió- és televíziós tartalmakat is készített. Később az internetes televíziós hálózaton, a CNET Video-n, valamint a podcast- és bloghálózaton keresztül új médiaterjesztési módszereket vezetett be.
A CNET Networks zászlóshajójaként indult, amikor Halsey Minor és Shelby Bonnie alapította 1992-ben. A CNET Networks 2008-as felvásárlásával a CBS Interactive márkájává vált.[2][2] 2020. október 30. óta a Red Ventures tulajdonában van.[3]
A CNETnek angolon kívüli régió- és nyelvspecifikus kiadásai közé tartozik a kínai, a francia, a német, a japán, a koreai és a spanyol verzió is.
Miután elhagyták a PepsiCo-t, Halsey Minor és Shelby Bonnie 1992-ben elindították a CNET-et, egy 24 órás kábelhálózatot, amely a számítógépekkel és technológiával foglalkozott. A Fox Network társalapítójaként Kevin Wendle és a Disney korábbi kreatív munkatársaként Dan Baker segítségével a CNET négy kísérleti televíziós műsort készített a számítógépekről, a technológiáról és az internetről. A CNET TV részei voltak a CNET Central, a Web és a The New Edge. A CNET Centralt először az Egyesült Államokban hozták létre és sugározták az USA hálózatán. Később elindult az USA testvérhálózatán, a Sci-Fi Channel-en 79king, a The Web és a The New Edge műsorokkal együtt. Ezeket később a TV.com követte 1996-ban. A médiaszemélyiség Ryan Seacrest először vált országosan ismertté a CNET-nél, mint a The New Edge műsorvezetője,[4] és különféle hangosítási munkákat is végzett a CNET-nél.
A CNET online platform 1995 júniusában indult. A CNET, Inc., a webhely tulajdonosa, 1996 júliusában hozta nyilvánosságra első részvénykibocsátását (IPO). 1998-ban a Snap Technologies, a CollegeEdge oktatási szolgáltatás üzemeltetője perelte be a CNET, Inc.-t a Snap.com domain név CNET, Inc. tulajdonjogával kapcsolatos védjegybitorlás miatt, mivel a Snap Technologies már rendelkezett a név védjegyével.[5]
A CNET egy másik televíziós technológiai hírműsort készített News.com néven, amit a CNBC sugárzott 1999-től. A CNET továbbá 2001 és 2003 között üzemeltette a CNET rádiót a Clear Channel tulajdonában lévő KNEW (910) a San Francisco Bay Area-ban, valamint a WBPS (890) Bostonban és az XM Satellite Radio platformon. A CNET Radio főként technológiai témájú műsorokat kínált. Mivel a CNET Rádió nem tudott megfelelő közönséget vonzani, 2003 januárjában pénzügyi veszteségek miatt kénytelen volt beszüntetni működését.[6]
1999 júliusában a CNET, Inc. felvásárolta a svájci székhelyű GDT céget, amelyet később átneveztek CNET Channel névre.[7] 1998-ban a CNET, Inc. engedélyezte az Asiacontent.com-nak a CNET Asia létrehozását, majd a műveletet 2000 decemberében visszavonták. 2000 januárjában a CNET, Inc. átalakult CNET Networks néven és 736 millió dollárért megszerezte a mySimon összehasonlító vásárlási oldalt. 2000 októberében a CNET Networks körülbelül 1,6 milliárd dollárért felvásárolta a ZDNET-et.[8] 2001 januárjában a Ziff Davis megállapodást kötött a CNET Networks-szel, hogy visszaszerezze a Ziff Davis 2000-ben elveszett URL-eket, melyeket a SoftBanknak, egy tőzsdén jegyzett japán média- és technológiai vállalatnak adtak el. 2001 áprilisában a CNET 23 millió dollár készpénzért és részvényért felvásárolta a TechRepublic-t, amely tartalmat szolgáltat a Gartner informatikai szakembereinek. 2002 májusában a CNET Networks felvásárolta a Smartshopot, egy automatizált termékkatalógussal és szolgáltatás-összehasonlítási technológiával foglalkozó céget, méghozzá nem közölt összegért.[9]
2004. július 14-én a CNET Networks bejelentette, hogy 70 millió dollárért (60 millió dollár készpénzben, 10 millió dollár halasztott ellenértékben) megvásárolja a Webshots fotós weboldalt,[10] és még abban a hónapban befejezi a felvásárlást.[11] 2007 októberében 45 millió dollárért adott el Webshotokat az American Greetingsnek.[12] 2005 augusztusában a CNET Networks felvásárolta a Metacritic-et, egy áttekintés-összesítő webhelyet, nem titkolt összegért.[13]
2005-ben a Google képviselői egy évig megtagadták, hogy a CNET riporterei interjút készítsenek velük, miután a CNET közzétette a Google vezérigazgatójának, Eric Schmidt fizetését, lakóhelyét, néhány hobbiját és politikai adományait. Az összes információ a Google kereséseiből származott.[14]
2006 szeptemberében a CNET felvásárolta a Chowhoundot, egy online élelmiszer-közösséget.[15]
2006. október 10-én Shelby Bonnie lemondott elnök- vezérigazgatói posztjáról két másik ügyvezető mellett az 1996 és 2003 között bekövetkezett részvényopciós visszadátumozási botrány következtében[16] Ez azt is eredményezné, hogy a cég az 1996 és 2003 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi bevételeit több mint 105 millió dolláros kiadással újraszámolja.[17] Az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet később megszüntette a gyakorlat vizsgálatát. Neil Ashe lett az új vezérigazgató.[18][19]
2006 decemberében James Kim, a CNET szerkesztője meghalt az oregoni vadonban. A CNET egy neki szentelt emlékműsort és podcastokat szervezett.[20]
2007. március 1-jén a CNET bejelentette, hogy nyilvánosan elindítja a BNET-t, egy üzleti vezetőket célzó webhelyet. A BNET 2005 óta béta státuszban fut[21] 2008-ban Chris Wanstrath programozó, aki a GameSpoton és a Chowhoundon dolgozott, elhagyta a CNET-et, hogy elindítsa a GitHubot.[22]
2008. május 15-én bejelentették, hogy a CBS Corporation amerikai dollárért megvásárolja a CNET Networks-t.[23][24][25][26] 2008. június 30-án az akvizíció lezárult.[27] A korábbi CNET Networks-tulajdonokat akkoriban a CBS Interactive kezelte. A CBS Interactive számos, eredetileg a CNET Networks által létrehozott domain nevet megvásárolt, köztük a download.com, downloads.com, upload.com, news.com, search.com, TV.com, mp3.com, chat.com, computers.com, shopper .com, com.com és cnet.com. A radio.com birtokában is volt egészen addig, amíg a CBS Radiot 2017-ben el nem adták az Entercomnak.[28]
2020 szeptemberében a Red Ventures bejelentette, hogy 500 millió dollárért megvásárolja a CNET-et a ViacomCBS-től. A tranzakció 2020. október 30-án zárult le
2022 novemberében mesterséges intelligencia által írt, emberek által szerkesztett cikkeket kezdett közölni.[29] Nem írta, hogy géppel ír cikkeket,[30] és emberi szerzőket tüntet fel bizonyos AI által generált tartalmakra, mielőtt ezt független vizsgálatok leleplezték.[31] A CNET ezeket 2023 januárjában áttekintette, miután sokról kiderült, hogy súlyos hibákat és plágiumokat tartalmaz.[32][33] Beszámolók szerint a Red Ventures nyomást gyakorolt rájuk, hogy kedvezzenek a hirdetőknek és szponzorált tartalmakat készítsenek.[34] Ezután az alkalmazottak 10%-át elbocsátották.[35] Az alkalmazottak megegyeztek a botrányra és az elbocsátásokra válaszul, mivel szerintük a generált tartalom veszélyes a hírnevükre.[35][2][36] Egy korábbi alkalmazott neve eltávolítást kérte hírneve megvédésére, ha cikkeit AI nézné át.[37]
2023 augusztusában a CNET több ezer régi cikket törölt webhelyéről a Google keresőoptimalizációs helyezése javításához.[38][39] Törlés előtt belső és a Wayback Machine-en archivált másolatot is készít. A szerzőt, ha alkalmazott, 10 nappal korábban értesítik.[38][40] A Google e gyakorlatot nem nevezte jónak.[40]
2024 januárjában az Axios beszámolt arról, hogy a Red Ventures el kívánja adni a weboldalt legalább 250 millió dollárért. Az oldal ekkor nyereséges wolt.[35] A CNET értékének felezését a kamatok, a lassabb hirdetési piac és a CNET hírnevének botrányok miatti sérülése okozta.[41]
Korábbi webhelyek:
Hálózati weboldalak:
A CNET Networks France webhelyei:
A CNET Networks Japan webhelyei:
A CNET 1996 közepén elindította a videojátékokkalfoglalkozó webhelyét, a CNET Gamecentert. A San Francisco Chronicle szerint ez volt "az egyik első olyan webhely, amely a számítógépes játékokkal kapcsolatos hírekről szól". Az oldal hamarosan vezető játékközponttá vált; 1999-ben a a versenytársak, az IGN és a GameSpot mellett a száz legjobb webhelyek közé sorolta bármely területen. A Gamecenter vezetője, Michael Brown, szerint az oldalt 2000 végére naponta 50 000 és 75 000 közötti látogatta. 2000 májusában a CNET megalapította a Gamecenter Alliance hálózatot, hogy a Gamecentert és négy partnerwebhelyét, köztük az Inside Mac Games, egyetlen szalaghirdetés alá vonja. A Nielsen//NetRatings 2000 közepére a Gamecentert a hatodik legnépszerűbb szerencsejáték-webhelynek minősítette az Egyesült Államokban.[42]
július 19-én a CNET, Inc. nyilvánosságra hozta a Ziff-Davis és annak ZDNet internetes üzletágának 1,6 milliárd dollárért történő megvásárlásának tervét.[43] Mivel a ZDNet 1996 végén partnerkapcsolatban állt a SpotMedia-val, a GameSpot anyavállalatával, az akvizíció révén a GameSpot és a Gamecenter is a CNET, Inc. tulajdonába került. Később ugyanebben az évben a The New York Times a két kiadványt a „játékoldalak Time és Newsweekjeként” írta le. A lap arról számolt be, hogy a Gamecenter „virágzónak tűnik” a dot-com összeomlása közepette, bevételét az online hirdetések és az 1999 végén elindított CNET Game Shopper webhelyével társult értékesítési program között osztották el.
A CNET-nél a dot-com összeomlása miatti közel 400 millió dolláros veszteség után a vállalat 2001 januárjában felszámolta a Gamecenter Alliance hálózatát. Február 7-én bezárták magát a Gamecentert is redundanciacsökkentési okokból, mivel a GameSpot volt a két oldal közül a sikeresebb. A San Francisco Chronicle szerint ebben az időszakban körülbelül 190 állást szüntettek meg a CNET-nél, köztük "legalább 20-at" a Gamecenterben. A helyzet megvitatása során Tom Bramwell, az Eurogamer munkatársa, így számolt be: "Úgy gondolják, [...] hogy a weboldal munkatársai közül nagyon kevesen fognak elhelyezkedni a GameSpotnál, amely jelenleg a cég másik játékeszköze." A Washington Post később megjegyezte, hogy a Gamecenter a Daily Radar mellett a 2001-ben bezárt "népszerű videojáték-híroldalak" közé tartozott.
2013 januárjában a CNET a Dish Network "Hopper with Sling" digitális videorögzítőjét jelölte a CES "Best in Show" díjára, és eredetileg a győztesnek nevezte a szavazatok alapján, amelyeket az oldal munkatársai adtak le. Azonban a CBS hirtelen diszkvalifikálta a Hoppert, és megvétózta az eredményeket, mivel a cég aktív pereskedésben állt a Dish Networkkel. Ezen események hatására a CNET bejelentette, hogy a jövőben nem fogja tudni felülvizsgálni azokat a termékeket vagy szolgáltatásokat, amelyeket a CBS perben álló cégek (amelyek közé tartozik az Aereo is) kínálnak. Az új szavazás után a Best in Show díjat a Razer Edge táblagépnek ítélték oda.
A Dish Network vezérigazgatója, Joe Clayton, kifejezte szomorúságát amiatt, hogy a CNET munkatársaitól megtagadták a szerkesztői függetlenséget a CBS kemény taktikái miatt. 2013. január 14-én Lindsey Turrentine főszerkesztő válaszolt a helyzetre, kijelentve, hogy a CNET munkatársai "lehetetlen" helyzetbe kerültek a konfliktus miatt, és elkötelezte magát amellett, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza hasonló esetek ismétlődését. A konfliktus következtében a CNET egyik vezető újságíróját, Greg Sandovalt, lemondásra kényszerítették.
A webhely Letöltések részének több mint 400 000 címet tartalmazó katalógusa lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy népszerű szoftvereket töltsenek le. A CNET download.com oldala Windows, Macintosh és mobilszoftvereket kínál letöltésre. A CNET azt állítja, hogy a szoftverek mentesek a kémprogramoktól, de független források megerősítették, hogy ez nem mindig igaz. Habár a Download.com összességében biztonságos hely a programok letöltéséhez, fontos óvintézkedéseket tenni az oldalról való letöltés előtt, mivel egyes letöltések rosszindulatú programokat is tartalmazhatnak.[44]
Ez a szócikk részben vagy egészben a CNET című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.