Christoph Dientzenhofer | |
mellszobra (Ruhmeshalle, München) | |
Született | 1655. július 7.[1][2][3][4][5] Sankt Margarethen, Brannenburg közelében |
Elhunyt | 1722. június 20. (66 évesen)[1][2][3][4][5] Prága[6][7] |
Állampolgársága | bajor, cseh |
Nemzetisége | bajor |
Házastársa | Maria Anna Lang |
Gyermekei | legalább 5; köztük Kilian Ignaz Dientzenhofer |
Foglalkozása | építész |
Sírhelye | Szent Miklós-templom |
A Wikimédia Commons tartalmaz Christoph Dientzenhofer témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Christoph von Dientzenhofer (csehül: Kryštof Dientzenhofer) (Sankt Margarethen, Brannenburg közelében, 1655. július 7. – Prága, 1722. június 20.) bajor származású, kisebbrészt Dél-Németországban és Ausztriában, nagyobbrészt Csehországban, dinamikus barokk stílusban alkotott építész és építőmester, a jeles bajor Dientzenhofer építészcsalád tagja, Kilian Ignaz Dientzenhofer építész mester apja.
Egy felsőbajorországi faluban született, Brannenburg közelében. Apja, Georg Dientzenhofer szegény parasztember volt, akinek feleségétől Barbara Thannertől legalább nyolc[8] gyermeke született. Közülük öt fiú építész lett[9] és nem csak Christoph lett híres, hanem fivérei is. A négy fivér:
főleg német nyelvterületen dolgozott,[10] közülük Johann munkásságát értékelik a legtöbbre. Az ő egyik fia, Justus Heinrich Dientzenhofer (1702–1744), ugyancsak jeles német építésszé vált.
Tőlük eltérően Christoph Dientzenhofer átköltözött Prágába; 1686-ban kapta meg a polgárjogot a Kisoldalban. Id. Johann Georg Achbauer özvegyét, a csehországi német Maria Anna Aichbauert (leánykori nevén: Maria Anna Langot) vette feleségül; Kilian Ignaz ötödik gyermekük volt.[11] Prágában halt meg; a Szent Miklós-templomban nyugszik.
Számos egyházi és világi épületet tervezett, illetve épített mind a cseh fővárosban, mind vidéken, ezek többsége azonban a dokumentumok hiánya okán nehezen azonosítható. Több épületet fiával közösen tervezett, illetve épített — halála után fia folytatta megkezdett munkáit
Ismertebb munkái:
Részt vett a Hradzsinban álló Loretói Szűz Mária-templom építésében; halála után ezt is fia fejezte be.[13]