Csank János | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Csank János | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Személyes adatok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Születési dátum | 1946. október 27. (78 éves) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Születési hely | Ózd, Magyarország | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Állampolgárság | magyar | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Poszt | kapus | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Edzőség | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csank János témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csank János (Ózd, 1946. október 27. –) magyar labdarúgókapus, labdarúgóedző, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya.
Az első osztályban aktív vezetőedzők közül nála csak Garami József rendelkezik több mérkőzéssel. Az 1945. utáni edzők közül pedig az élvonalbeli mérkőzésszámot illetően edzőként Garamin kívül csak dr. Lakat Károly és Kovács Ferenc előzi meg. Eredményeit elismerve Vác városa díszpolgárrá avatta az 1994-es magyar bajnoki cím megszerzése után. A Magyar Labdarúgó-szövetség pedig mesteredzői címet adományozott neki.[1]
A 2013-as nyári átigazolási időszakban menesztették a Gyirmót FC csapatától. Az NB II Nyugati csoportjában szereplő együttes vezetői a szezon előtt jelezték, a megfelelő klubmodell kialakítása, az infrastruktúra fejlesztése és az elmúlt években a keret megerősítésére elköltött pénz tükrében a csapat végre kiharcolhatná az NB I-es szereplés jogát. 2012 márciusában vette át a szakmai munkát Soós Imre vezetőedzőtől, ám az MTK tizenkét pontos előnyét esélye sem volt ledolgozni a gyirmóti együttesnek. A nyáron aztán a keret meghatározó labdarúgói a klubnál maradtak, érkeztek újak is, együtt dolgozhatott volt élvonalbeli labdarúgókkal: Balog Zoltánnal(FTC), Csizmadia Csabával(Fehérvár, FTC), Gévay Zsolttal(Paks), Holczer Ádámmal(FTC), Nagy II Gáborral és Magasföldi Józseffel, aki együttese házi gólkirálya lett.
A Magyar Labdarúgó-szövetség elnöksége 1996. március 29-én Mészöly Kálmánt az izlandiak elleni Európa-bajnoki selejtezőn elért 1–0 arányú győzelem után (1995. november 11., Budapest) felmentette szövetségi kapitányi tisztségéből, és helyébe Csank Jánost nevezte ki. Az edző azt vállalta szerződésében, hogy az 1998-as franciaországi világbajnokság selejtező mérkőzésein az európai 3. selejtezőcsoportban a második helyen végez a válogatottal (ez sikerült is). Szerződését nem töltötte ki, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöksége a jugoszlávoktól elszenvedett világbajnoki pótselejtező mérkőzések után (október 29., Budapest: 1–7, november 15., Belgrád: 0–5) 1998. március 10-én felmentette szövetségi kapitányi tisztségéből, és helyébe Bicskei Bertalant nevezte ki.
19 mérkőzés, 6 győzelem (Azerbajdzsán és Málta ellen kétszer-kétszer, valamint az Arab Emírségek és Finnország ellen), 3 döntetlen (Norvégia, Svájc és Finnország ellen), 10 vereség (Horvátország, Ausztria, Anglia, Olaszország, Norvégia, Ausztrália, Svájc, Lengyelország, valamint Jugoszlávia ellen két vb-pótselejtezőn), 23 szerzett gól, 37 kapott gól.
Világbajnoki selejtező csoportmérkőzéseken (európai 3. csoport) sorrendben: Finnország 1–0 (otthon), Norvégia 0–3 (idegenben), Azerbajdzsán 3–0 (idegenben), Svájc 0–1 (idegenben), Norvégia 1–1 (otthon), Svájc 1–1 (otthon), Azerbajdzsán 3–1 (otthon), Finnország 1–1 (idegenben). A magyar csapat Norvégia (1. hely, 20 pont, döntőbe jutás egyenes ágon) mögött a második helyen végzett (3 győzelem, 3 döntetlen, 2 vereség, 10 szerzett, 8 kapott gól) 12 ponttal (3. Finnország 11, 4. Svájc 10, 5. Azerbajdzsán 2 pont), és ezzel megszerezte a jogot arra, hogy a jugoszlávok ellen (ők az európai 6. csoportban a spanyolok mögött lettek a másodikok) pótselejtezőt játszhasson az 1998-as franciaországi világbajnokság 32-es döntőjébe való jutásért. (Ez 1986 óta rajta kívül egyetlen szövetségi kapitánynak sem sikerült – sem világbajnoki, sem Európa-bajnoki selejtezőkön.) A két pótselejtezőn előbb Budapesten 7–1, majd a visszavágón Belgrádban 5–0 arányú vereséget szenvedett a magyar válogatott, így az ellenfél jutott el a franciaországi vb-re.
A 19 mérkőzésen 10-szer játszott otthon a válogatott (mérleg: 4 győzelem, 2 döntetlen, 4 vereség, 14 szerzett és 18 kapott gól), 9-szer pedig idegenben (mérleg: 2 győzelem, 1 döntetlen, 6 vereség, 9 szerzett és 19 kapott gól). Huszonhárom gólunkból Klausz László 4-et, Urbán Flórián és Orosz Ferenc 3–3-at, Nyilas Elek, Halmai Gábor, Kovács Zoltán és Illés Béla 2–2-t, Nagy Norbert, Plókai Attila, Sebők Vilmos és Lipcsei Péter 1–1-et szerzett. A huszonharmadik gól a Finnország elleni vb-selejtező visszavágóján született a 92. percben, hosszabbítás után, a finnek 1–0-s vezetésénél. (Ez az eredmény azt jelentette volna, hogy nem mi, hanem a finn csapat játszhat pótselejtezőt a jugoszlávokkal.) Ekkor azonban egy magyar támadásnál az ide-oda pattogó labda több finn játékost, majd Moilanen kapust is érintve valahogyan beszédült a finn kapuba. Az öngóllal 1–1-re alakult az eredmény, ami azt jelentette, hogy a finnek a csoportban mögöttünk végezve kiestek a további küzdelmekből, mi pedig a csoport második helyén befutva pótselejtezőre kaptunk lehetőséget.