Csebény (Magyarország)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Csebény (egyértelműsítő lap).
Csebény
Második világháborús emlékmű
Második világháborús emlékmű
Csebény címere
Csebény címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSzigetvári
Jogállásközség
PolgármesterBorsós József Mátyás (független)[1]
Irányítószám7935
Körzethívószám73
Népesség
Teljes népesség74 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség26,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület3,76 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 11′ 21″, k. h. 17° 55′ 33″46.189167°N 17.925833°EKoordináták: é. sz. 46° 11′ 21″, k. h. 17° 55′ 33″46.189167°N 17.925833°E
Csebény (Baranya vármegye)
Csebény
Csebény
Pozíció Baranya vármegye térképén
Csebény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csebény témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csebény (németül: Tschewing) község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Szigetvártól északkeletre – légvonalban mintegy 16, közúton körülbelül 20 kilométerre –, Horváthertelend északi szomszédjában fekvő község, a szigetvári járás egyik legészakibb fekvésű települése. Zsáktelepülés, közúton csak a 67-es főút felől érhető el, a Szentlászlót és Almamelléket Ibafával összekötő 66 117-es útról leágazva, a 66 127-es, majd pedig a 66 133-as úton.

Története

[szerkesztés]

Az ismert történelmi forrásokban Csebényt legkorábban 1211-ből, majd 1466-ból említik, Chebe alakban. A középkorban a szomszédos – tőle nem sokkal északra fekvő, ma pusztának számító – Szabás falu lehetett jelentősebb, ugyanis 1332-1335 között ez utóbbit templomos helyként írták össze. 1542-ben Szabás plébániája már nem létezett, meglévő lakói elszegényedtek, majd a falu csakhamar el is néptelenedett. Csebény a török hódoltság alatt szintén elnéptelenedett.

1738-ban a település III. Károly király adományaként Horváth Dániel tulajdonába került. A Horváth-család a falut nem jobbágytelepülésként kezelte, lakóinak szolgáltatásai az úrbéri viszonyoknak megfelelőek voltak. Lényeges változást Csebény életében is az 1848-ban kimondott, majd 1853-ban császári nyílt paranccsal elrendelt jobbágyfelszabadítás hozott.

A második világháború után a lakosság túlnyomó többségét alkotó németek nagy részét kitelepítették. A rendszerváltás után önálló községi jogállást kapott, igazgatását az Szentlászlóval közös körjegyzőség látja el.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Bóta András (független)[3]
  • 1994–1998: Bóta András (független)[4]
  • 1998–2002: Biswurm Sándor (független)[5]
  • 2002–2006: Biswurm Sándor (független)[6]
  • 2006–2010: Biswurm Sándor (független)[7]
  • 2010–2014: Biswurm Sándor (független)[8]
  • 2014–2019: Biswurm Sándor (független)[9]
  • 2019–2024: Borsos Viktor (független)[10]
  • 2024– : Borsós József Mátyás (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
96
91
98
87
105
70
76
74
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,6%-a magyarnak, 17,2% cigánynak, 2,2% németnek mondta magát (2,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,3%, református 4,3%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 14% (19,4% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 81,4%-a vallotta magát magyarnak, 2,9% cigánynak, 1,4% horvátnak, 11,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,9% volt római katolikus, 4,3% református, 1,4% egyéb katolikus, 18,6% felekezeten kívüli (42,9% nem válaszolt).[12]

Címerének leírása

[szerkesztés]

Pajzs: álló, háromszögű pajzs, kék mezejében lebegő helyzetű, szárán összefogott három arany búzakalásszal.

Sisak: szembe fordult, arannyal ékített és vörössel bélelt pántos ezüst sisak, vörössel és kékkel ékített arany heraldikai koronával.

Sisakdísz: a sisakkoronából növekvő, jobbra fordult arany szarvas.[13]

Takarók: mindkét oldalon kék-arany.

Felirat: a címer alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs CSEBÉNY felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A falu elején található faragott „üdvözlőkapu”.
  • Helytörténeti gyűjtemény az egykori kultúrházban.
  • Faragott Szent Vendel-szobor a falu központjában.
  • Világháborús emlékmű a buszfordulónál kialakított parkban.
  • Üdvözlőkapu
    Üdvözlőkapu
  • Trianoni emlékmű
    Trianoni emlékmű
  • Harangláb a faluházzal a háttérben
    Harangláb a faluházzal a háttérben
  • Fő utca, részlet
    Fő utca, részlet

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Csebény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Csebény települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Csebény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  5. ↑ Csebény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  6. ↑ Csebény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  7. ↑ Csebény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  8. ↑ Csebény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  9. ↑ Csebény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. szeptember 3.)
  10. ↑ Csebény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  11. ↑ Csebény Helységnévtár
  12. ↑ Csebény Helységnévtár
  13. ↑ A heraldikai leírásokban a címertani bal és jobb oldalak mindig ellentétesek a nézeti képpel, ugyanis a címertan szabálya értelmében mindig a címeres pajzsot viselő harcos szemszögéből írjuk le a címert. Esetünkben ezért jobbra fordult a sisakdíszben megjelenő szarvas!

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]