Csenta (Чента / Čenta) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szerbia |
Tartomány | Vajdaság |
Körzet | Közép-bánsági |
Község | Nagybecskerek |
Rang | falu |
Irányítószám | 23266 |
Körzethívószám | +381 23 |
Rendszám | ZR |
Népesség | |
Teljes népesség | 3119 fő (2002) |
Népsűrűség | 38 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 76 m |
Terület | 81,3 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 06′ 18″, k. h. 20° 23′ 10″45.105000°N 20.386111°EKoordináták: é. sz. 45° 06′ 18″, k. h. 20° 23′ 10″45.105000°N 20.386111°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Csenta témájú médiaállományokat. |
Csenta (szerbül Чента / Čenta, németül Tschenta) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Nagybecskerek községben.
Pancsovától északnyugatra, a Temes jobb partján, Perlasz, Farkasd, Torontálsziget és Baranda közt fekvő település.
Csenta nevét az 1723-1725-ös gróf Mercy térképén Czentha a lakatlan helységek között szerepelt.
1753-tól a tisza-marosi határőrök kezdtek itt letelepedni, és 1760-ban már Czenta is a tisza-marosi katonai határőrvidékről bevándorolt polgárkatonaságtól megszállott helyek között szerepelt, és új lakosai a falu nevét Leopoldovára változtatták meg.
1768-1770. között a német-szerb Határőrvidék szervezése alkalmával újabb szerb határőrcsaládok telepedtek le itt, 1775-1778-ban a kikindai kiváltságos kerületből is, és 1802 előtt még Écskáról is érkeztek betelepülők.
1872-ben, a Határőrvidék feloszlatása után, Torontál vármegyéhez került.
1888-ban kapta a falu a jelenlegi Csenta nevet.
1910-ben 3179 lakosából 102 magyar, 69 német, 2985 szerb volt. Ebből 173 római katolikus, 2953 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Antalfalvai járásához tartozott.
1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
---|---|---|---|---|---|---|---|
3293 | 3298 | 3182 | 3224 | 3192 | 3001 | 3119[1] | 3119 fő (2002) |
Nemzetiség | Szám | % |
Szerbek | 2969 | 95,19 |
Montenegróiak | 26 | 0,83 |
Cigányok | 19 | 0,60 |
Horvátok | 14 | 0,44 |
Macedónok | 10 | 0,32 |
Jugoszlávok | 9 | 0,28 |
Magyarok | 6 | 0,19 |
Németek | 5 | 0,16 |
Szlovákok | 3 | 0,09 |
Románok | 2 | 0,06 |
Csehek | 1 | 0,03 |
Ukránok | 1 | 0,03 |
Oroszok | 1 | 0,03 |
Albánok | 1 | 0,03 |
Egyéb/Ismeretlen[2] |