Cserkút

Cserkút
Cserkút, római katolikus templom
Cserkút, római katolikus templom
Cserkút címere
Cserkút címere		 Cserkút zászlaja
Cserkút zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásPécsi
Jogállásközség
PolgármesterHegedűs Zsolt (független)[1]
Irányítószám7673
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség620 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség89,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,67 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 04′ 33″, k. h. 18° 08′ 12″46.075720°N 18.136600°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 33″, k. h. 18° 08′ 12″46.075720°N 18.136600°E
Cserkút (Baranya vármegye)
Cserkút
Cserkút
Pozíció Baranya vármegye térképén
Cserkút weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserkút témájú médiaállományokat.

Cserkút község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Pécstől 9 kilométerre nyugat-északnyugatra, a Mecsekalján, a Jakab-hegy lábánál lábánál helyezkedik el. Kővágószőlős déli széle felől a 6605-ös útból kiágazó 66 136-os számú mellékúton érhető el, illetve egy önkormányzati úton megközelíthető Pécs Zsebedomb városrészének nyugati peremvidéke felől is.

A Jakab-hegy a térség kedvelt kirándulóhelye, ahova a kék háromszög turistajelzés vezet fel.

Története

[szerkesztés]

Cserkút és környéke ősidők óta lakott hely volt. A felszínre került régészeti leletek is bizonyítják, hogy már a kora vaskorban is éltek itt emberek, és a római korban számos villa épült itt.

A település nevét Cherkuth alakban 1291-ben említik először az oklevelek, később a Cherkutth, a Tserdkugh és a Cserkuth alakok is előfordulnak.

A fennmaradt adónyilvántartásokból kiolvashatóan a török hódoltság alatt is folyamatosan lakott hely volt, nem néptelenedett el.

Az uránbányászati célú ipari kutatás Cserkúton 1953-ban kezdődött. Az ötvenes évek végétől a nyolcvanas évek végéig folyamatosan működött a környéken az uránbányászat. A kitermelés gazdaságtalansága miatt 1996-ban leállt a termelés és 1997-ben végleg bezárták a bányát. Ezután kezdődött meg az üzemi építmények elbontása, a rekultiváció.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Jónás József (független)[3]
  • 1994–1998: Jónás József (független)[4]
  • 1998–2002: Jónás József (független)[5]
  • 2002–2006: Jónás József (független)[6]
  • 2006–2010: Jónás József (független)[7]
  • 2010–2014: Jónás József (független)[8]
  • 2014–2017: Hagenthurn József (független)[9]
  • 2017–2019: Hagenthurn József (független)[10]
  • 2019–2024: Hegedűs Zsolt József (független)[11]
  • 2024– : Hegedűs Zsolt (független)[1]


A településen 2017. május 21-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[10] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is erősítette pozícióját.[10]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
581
598
586
607
622
559
630
620
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,8%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,2% lengyelnek, 2,2% németnek, 0,3% örménynek, 0,2% szerbnek, 0,2% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (15,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27%, református 3,9%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 33,5% (31,5% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 95%-a vallotta magát magyarnak, 3,9% németnek, 1,1% cigánynak, 0,2-0,2% horvátnak, románnak és lengyelnek, 3,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,8% volt római katolikus, 3,6% református, 1,3% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 24,3% felekezeten kívüli (36,9% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]
Freskók a templom északi falán

Keresztelő Szent János templom

[szerkesztés]

Az Árpád-kori román stílusú templom 1270 és 1290 között épült. A fazsindelyes templom főhomlokzata délen volt, ezt jelzi a bejárati kapu és a fölötte lévő három kis ablak. A 14. században tornyot építettek hozzá. A tűzvész miatt elpusztult egykori festményeket restaurálták, ezek és Prokop Péter papfestő alkotásai a homlokzatot és a templom belső falait díszítik.

A hajó északi falán freskómaradványok láthatók, amelyek valószínűleg 13. században készülhettek. Felül az apostolok sorakoznak, akik a háromkirályokat követik Jézus köszöntésére. Alul a szenvedő Krisztus látható és Szent Mihály, aki kardot és mérleget tart. Így helyezi mérlegre az eléje érkező holtak lelkeit. Ettől jobbra áll Szent Miklós. A diadalív déli oldalán látható Szent Györgyöt ábrázoló freskó 1335-ben készült. A 15. században készültek az év hónapjaira jellemző tevékenységeket ábrázoló freskók, ezek a belső oldalon láthatók.

Az oltárt Ferenczy Károly tervezte. Emögött van a névadó Keresztelő Szent Jánost ábrázoló oltárkép. Itt van még Prokop Péter festőművész Kálvária-képe. A stációsorozatot is ő festette.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Gerevich Tibor: Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest, 1938.
Cserkúti horgásztó, 2007. március
Keresztelő Szent János templom és freskói

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Cserkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 17.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Cserkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Cserkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  5. ↑ Cserkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
  6. ↑ Cserkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
  7. ↑ Cserkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
  8. ↑ Cserkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  9. ↑ Cserkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 8.)
  10. ↑ a b c Cserkút települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. május 21. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  11. ↑ Cserkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
  12. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  13. ↑ Cserkút Helységnévtár
  14. ↑ Cserkút Helységnévtár

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]