Csertalakos | |||
Kilátó | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Zalaegerszegi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Jobbágy Zoltán Gábor (független)[1] | ||
Irányítószám | 8951 | ||
Körzethívószám | 92 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 27 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 9,05 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 1,99 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 38′ 32″, k. h. 16° 41′ 54″46.642350°N 16.698369°EKoordináták: é. sz. 46° 38′ 32″, k. h. 16° 41′ 54″46.642350°N 16.698369°E | |||
Csertalakos weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csertalakos témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csertalakos község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben. 199 hektáros kiterjedésével a megye negyedik legkisebb közigazgatási területű települése.[3]
A Zala vármegye középpontjától kissé nyugatra található falu egy dombtetőn helyezkedik el, a Gutorfölde-Mikekarácsonyfa közti 7546-os út mentén, mellette folyik össze a Cserta és a Berek-patak.[4] Közigazgatási területét egy rövid, néhány tíz méteres szakaszon érinti az Ortaháza-Zebecke közt húzódó 7548-as út is.
A középkori település első írásos említése 1353-ból származik, ekkor Possesio Lakus formában szerepelt, később Cheplakus alakban írták. Ekkori birtokosa a Rezneki család volt, később az Egerváriaké lett. 1426-ban Egyedlakos volt a neve, majd a török idők alatt elnéptelenedett és később újjátelepült falut 1773-ban már Cserta Lakosnak hívták. A törökök kiűzése után az Esterházy-uradalom részét képezte, az új letelepülők nyolc évnyi adómentességet kaptak (de a tizedet fizetniük kellett).
A második világháború 7 helyi áldozatot követelt, utána a földosztás ellenére folyamatos volt az elvándorlás és a lakosság elöregedése. A folyamat megállítása érdekében az önkormányzat a régi házakat megpróbálja felújítani és fiataloknak értékesíteni.[4]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 27 | 27 | 17 | 14 | 28 | 23 | 27 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 92%. A 24 lakosból 22 római katolikusnak vallotta magát.[13]
2022-ben a lakosság 75%-a vallotta magát magyarnak, 7,1% németnek (17,9% nem nyilatkozott). Vallásuk szerint 50% volt római katolikus, 3,6% evangélikus, 7,1% felekezeten kívüli (39,3% nem válaszolt).[14]