Csonkahegyhát | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Nyugat-Dunántúl |
Vármegye | Zala |
Járás | Zalaegerszegi |
Jogállás | község |
Polgármester | Kustán Gyula (független)[1] |
Irányítószám | 8918 |
Körzethívószám | 92 |
Népesség | |
Teljes népesség | 331 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 37,92 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 8,28 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 48′ 02″, k. h. 16° 43′ 12″46.800647°N 16.720076°EKoordináták: é. sz. 46° 48′ 02″, k. h. 16° 43′ 12″46.800647°N 16.720076°E | |
Csonkahegyhát weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Csonkahegyhát témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csonkahegyhát Zala vármegye Zalaegerszegi járásában, a megye északi részén, Zalaegerszegtől délnyugatra fekvő település, körjegyzőségi székhely. A Göcsej legmagasabban fekvő falva, 291 méterrel a tengerszint felett található. Csonkahegyhát közigazgatási határán belül emelkedik a Kandikó, ami 303 méteres magasságával a tájegység legmagasabb pontja.
A település a Zalaegerszeget Becsvölgyén és Pórszombaton át Lenti északi agglomerációjával összekötő 7405-ös út mentén fekszik. Közvetlen szomszédságában négy olyan, többé-kevésbé zsákfalunak tekinthető település is van, amelyekre innen lehet eljutni: központja felől Kustánszegre a 74 117-es és Németfaluba a 74 118-as úton, belterületének északi részéről Pálfiszegre a 74 116-os úton, külterületének északi pereméről pedig Milejszegre a 74 114-es úton.
Zalaegerszeggel sűrű autóbusz összeköttetésben áll. A környező települések járatai mind érintik a falut.
A település első említése 1272-ből való, ám feltehetőleg a 15. században kihalt, legközelebb a 19. században éledt újjá először halmaz-, majd egyutcás településként. Az első katonai felmérés térképén a mai falu helyén földrajzi névként szerepel a Csonka-hegy, elnevezése valószínűleg ide vezethető vissza.[3]
A térség útjai mind keresztezik a települést, így az elkövetkező időszakban hamar fontos központtá vált a község. Ma a Milejszeggel és Pálfiszeggel közösen fenntartott körjegyzőség székhelye.
A településen a 2006. október 1-jén megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, az első helyen kialakult szavazategyenlőség miatt. Aznap a 280 szavazásra jogosult lakos közül 233 fő járult az urnákhoz, hárman érvénytelen szavazatot adtak le, az érvényes szavazatok közül pedig 61-61 esett a független jelöltek egyikére, Salamon Máriára és az egyetlen pártjelöltre, a Fidesz-színekben induló Szuszics Lajosra.
Az eredménytelenségben közrejátszott, hogy ezen a választáson a csonkahegyhátiak voksai kereken tíz jelölt között oszlottak szét, ami abban az évben országosan is rekordnak minősülő szám volt.[12] Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben sehol máshol az országban nem lehetett szavazni, más választási években is kifejezetten ritkaságszámba ment, hogy egy település polgármesterjelöltjeinek a száma két számjegyű (10 vagy netán annál is több) legyen.
Az eredménytelenség miatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 2006. december 17-én tartották meg, ezúttal már csak négy jelölt részvételével. Ez a helyzet Salamon Máriának kedvezett a legjobban: minden ellenfelét messze megelőzve végzett az élen 47,32%-os eredményével, és mindössze hat szavazat hiányzott hozzá, hogy a voksok abszolút többségét is magáénak tudhassa.[8]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 326 | 327 | 322 | 293 | 324 | 322 | 331 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,4%, cigány 0,98%. A lakosok 53,3%-a római katolikusnak, 24,7% reformátusnak, 1,8% evangélikusnak, 2,4% felekezeten kívülinek vallotta magát (16,56% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% ukránnak, 0,3-0,3% szlovénnek, németnek és horvátnak, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,6% volt római katolikus, 18,2% református, 0,3% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 2,8% felekezeten kívüli (42,9% nem válaszolt).[14]