Csonkamindszent

Csonkamindszent
Csonkamindszent címere
Csonkamindszent címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSzentlőrinci
Jogállásközség
PolgármesterSzabó Mónika (független)[1]
Irányítószám7940
Körzethívószám73
Népesség
Teljes népesség180 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség27,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,53 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 03′ 12″, k. h. 17° 57′ 56″46.053219°N 17.965561°EKoordináták: é. sz. 46° 03′ 12″, k. h. 17° 57′ 56″46.053219°N 17.965561°E
Csonkamindszent (Baranya vármegye)
Csonkamindszent
Csonkamindszent
Pozíció Baranya vármegye térképén
Csonkamindszent weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csonkamindszent témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csonkamindszent község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Szigetvártól keletre fekszik, közvetlenül Szentlőrinc északnyugati szomszédságában. A további szomszédos települések: északkelet felől Helesfa, délnyugat felől Kacsóta, északnyugat felől pedig Dinnyeberki.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közigazgatási területének déli szélén elhalad a 6-os főút jelenlegi és régi nyomvonala is [utóbbi ma alsóbbrendű mellékútként számozódik, 5811-es útszámmal], belterülete azonban csak egy jó másfél kilométeres letéréssel érhető el, a 66 111-es számú mellékúton.

Vasútvonal nem érinti (bár a községhatára közelében halad el a Budapest–Pécs-vasútvonal és a Gyékényes–Pécs-vasútvonal nyomvonala is), a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség Szentlőrinc vasútállomás, mintegy 4 kilométerre délkeletre.

Története

[szerkesztés]

Az Árpád-kori településnek már 1183-ban említették az oklevelek az Okor vize melletti, Mindenszentekről elnevezett monostorát, Okur alakban írva. A monostor kegyura az oklevél szerint a Szalók nemzetségből (Györffy György szerint inkább a Kán nemzetségből való Baya volt, mivel a Baya személynév inkább a Kán nemzetségre volt jellemző).

1181 előtt a Szák nemzetségbeli Pál a monostornak adományozta Töttös (Szentegyed) föld felét. Az apátságnak volt birtoka még Sámod mellett, Kisszentmárton területén, Gyürü földtől keletre a mai Csonkamindszent területén is, ahol a monostor is állt. 1333-ban a monostor apátja egy fertó pápai tizedet fizetett. A tizedlajstromban Boldogasszonyfa mellett sorolták fel, tehát Boldogasszonyfa Csonkamindszent mellett feküdt, ahol a kápolnától délnyugatra eső telken 1957-ben a lakosság még a kolostorépület alapfalairól is tudott.

A települést 1554-ben említették először a mai „Csonkamindszent” nevén, nevét akkor Chonta Mindzenth-nek írták. Az ősi magyar falu előző neve Okor-, vagy Okormindszent volt.

Határában az Árpád-korban álló bencés apátság a török hódoltság alatt pusztult el.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Ropoli László (független)[3]
  • 1994–1998: Ropoli László (független)[4]
  • 1998–2002: Ropoli László (független)[5]
  • 2002–2006: Ropoli László (független)[6]
  • 2006–2010: Szabó Mónika (független)[7]
  • 2010–2014: Szabó Mónika (független)[8]
  • 2014–2019: Szabó Mónika (független)[9]
  • 2019–2024: Szabó Mónika (független)[10]
  • 2024– : Szabó Mónika (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
159
158
157
142
155
182
185
180
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,1%-a magyarnak, 7,3% cigánynak, 0,6% horvátnak, 0,6% németnek mondta magát (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,4%, református 4,2%, felekezeten kívüli 26,7% (12,7% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 5,5% cigánynak, 1,1% németnek, 0,5% ruszinnak, 0,5% horvátnak, 3,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,6% volt római katolikus, 4,9% református, 0,5% görög katolikus, 2,2% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 22,5% felekezeten kívüli (22,5% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma 1902-ben épült.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Csonkamindszent települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 17.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Csonkamindszent települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Csonkamindszent települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  5. ↑ Csonkamindszent települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  6. ↑ Csonkamindszent települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  7. ↑ Csonkamindszent települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  8. ↑ Csonkamindszent települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  9. ↑ Csonkamindszent települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 8.)[halott link]
  10. ↑ Csonkamindszent települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
  11. ↑ Csonkamindszent Helységnévtár
  12. ↑ Csonkamindszent Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Csonkamindszent Önkormányzatának honlapja

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]