Csővár | |||
Csővár látképe a várból | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Váci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Nemecz Pálné (független)[1] | ||
Irányítószám | 2615 | ||
Körzethívószám | 27 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 617 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 35,99 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 17,17 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 48′ 35″, k. h. 19° 19′ 30″47.809600°N 19.324889°EKoordináták: é. sz. 47° 48′ 35″, k. h. 19° 19′ 30″47.809600°N 19.324889°E | |||
Csővár weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csővár témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csővár (szlovákul Čuvár) község Pest vármegyében, a Váci járásban.
Csővár Budapestről a 2-es főúton és az M2-es autóúton közelíthető meg; mindkettőről Vác déli részén kell letérni keleti irányban a 2106-os úton; a település Váctól keletre 19 kilométerre, a Cserhát hegység lábánál, közel a Naszály-hegyhez található. A 2106-os út épp csak érinti a falut, a központjába a 21 121-es út vezet, amely a 19+300-as kilométerszelvénye közelében ágazik ki az előbbiből, északnyugat felé.
Csővár régi várát 1448–1461 között már említették, ekkor a Ráskayak kezén volt. Az alatta levő falu a 15. században a váci püspöké volt, 1460-ban Szadai Reichel Sebald, 1461-ben pedig Csóri Miklós volt Csővár kapitánya. A török megszállás alatt is lakott maradt. 1695-ben mint népes helységet 3/4 portával rótták meg. Az 1715–1720 évi összeírásokban nemes községként szerepelt. A falu birtokosai a Ráskayak után a Bosnyák, majd a Prónay család voltak. Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával 27 másodosztályú jobbágytelket vettek fel az összeírásba, 1847-ben volt a tagosítás. A 19. század elején a Prónay, Vörös, a Divényi, a Horváth, a Posch és más családok, a 20. század elején pedig báró Prónay Dezső volt a település birtokosa.
1910-ben 623 lakosából 335 magyar, 288 szlovák volt. Ebből 93 római katolikus, 508 evangélikus, 20 izraelita volt.
A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Váci járásához tartozott.
A településen 2016. július 10-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[10] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és sikerült is megerősítenie a pozícióját.[10]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 633 | 631 | 597 | 598 | 612 | 606 | 617 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% szerbnek, 51% szlováknak, 0,2% szlovénnek mondta magát (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 13,2%, református 3,2%, evangélikus 68,9%, felekezeten kívüli 2,2% (10,5% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 19,8% szlováknak, 0,3% cigánynak, 0,2% németnek, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,8% volt evangélikus, 10,9% római katolikus, 2,6% református, 1,6% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 5,4% felekezeten kívüli (27,8% nem válaszolt).[14]
Az 1650-es évek végén felvidéki evangélikusok telepedtek le itt. Első lelkészük Smidt Sebestyén volt. Csővár ma is látható evangélikus temploma 1826 és 1831 között épült. 23 méter magas tornyában három harang lakik.
A település hasonló nevű várát egy 1319-ből való oklevél említi először. A 15. század végén Corvin János tulajdona, majd Ráskai Balázs királyi tárnokmester reneszánsz lakóvárrá alakíttatta át. A törökök elleni végvári harcokban rommá vált.