Csővár

Csővár
Csővár látképe a várból
Csővár látképe a várból
Csővár címere
Csővár címere		 Csővár zászlaja
Csővár zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásVáci
Jogállásközség
PolgármesterNemecz Pálné (független)[1]
Irányítószám2615
Körzethívószám27
Népesség
Teljes népesség617 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség35,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,17 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 48′ 35″, k. h. 19° 19′ 30″47.809600°N 19.324889°EKoordináták: é. sz. 47° 48′ 35″, k. h. 19° 19′ 30″47.809600°N 19.324889°E
Csővár (Pest vármegye)
Csővár
Csővár
Pozíció Pest vármegye térképén
Csővár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csővár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csővár (szlovákul Čuvár) község Pest vármegyében, a Váci járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Csővár Budapestről a 2-es főúton és az M2-es autóúton közelíthető meg; mindkettőről Vác déli részén kell letérni keleti irányban a 2106-os úton; a település Váctól keletre 19 kilométerre, a Cserhát hegység lábánál, közel a Naszály-hegyhez található. A 2106-os út épp csak érinti a falut, a központjába a 21 121-es út vezet, amely a 19+300-as kilométerszelvénye közelében ágazik ki az előbbiből, északnyugat felé.

Története

[szerkesztés]

Csővár régi várát 1448–1461 között már említették, ekkor a Ráskayak kezén volt. Az alatta levő falu a 15. században a váci püspöké volt, 1460-ban Szadai Reichel Sebald, 1461-ben pedig Csóri Miklós volt Csővár kapitánya. A török megszállás alatt is lakott maradt. 1695-ben mint népes helységet 3/4 portával rótták meg. Az 1715–1720 évi összeírásokban nemes községként szerepelt. A falu birtokosai a Ráskayak után a Bosnyák, majd a Prónay család voltak. Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával 27 másodosztályú jobbágytelket vettek fel az összeírásba, 1847-ben volt a tagosítás. A 19. század elején a Prónay, Vörös, a Divényi, a Horváth, a Posch és más családok, a 20. század elején pedig báró Prónay Dezső volt a település birtokosa.

1910-ben 623 lakosából 335 magyar, 288 szlovák volt. Ebből 93 római katolikus, 508 evangélikus, 20 izraelita volt.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Váci járásához tartozott.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Koren Mihály (FKgP-Faluvédő Kör)[3]
  • 1994–1998: Koren Mihály (független)[4]
  • 1998–2002: Dian József (független)[5]
  • 2002–2006: Dian József (független)[6]
  • 2006–2010: Dian József (független)[7]
  • 2010–2014: Dian József (független)[8]
  • 2014–2016: Nemecz Pálné (független)[9]
  • 2016–2019: Nemecz Pálné (független)[10]
  • 2019–2024: Nemecz Pálné (független)[11]
  • 2024– : Nemecz Pálné (független)[1]

A településen 2016. július 10-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[10] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és sikerült is megerősítenie a pozícióját.[10]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
633
631
597
598
612
606
617
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% szerbnek, 51% szlováknak, 0,2% szlovénnek mondta magát (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 13,2%, református 3,2%, evangélikus 68,9%, felekezeten kívüli 2,2% (10,5% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 19,8% szlováknak, 0,3% cigánynak, 0,2% németnek, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,8% volt evangélikus, 10,9% római katolikus, 2,6% református, 1,6% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 5,4% felekezeten kívüli (27,8% nem válaszolt).[14]

Látnivalók

[szerkesztés]
A vár romjai
  • Evangélikus templom

Az 1650-es évek végén felvidéki evangélikusok telepedtek le itt. Első lelkészük Smidt Sebestyén volt. Csővár ma is látható evangélikus temploma 1826 és 1831 között épült. 23 méter magas tornyában három harang lakik.

A település hasonló nevű várát egy 1319-ből való oklevél említi először. A 15. század végén Corvin János tulajdona, majd Ráskai Balázs királyi tárnokmester reneszánsz lakóvárrá alakíttatta át. A törökök elleni végvári harcokban rommá vált.

  • Vashegy

Források

[szerkesztés]

Tömegközlekedés

[szerkesztés]
  • Helyközi autóbuszjárat:338

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Csővár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 18.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Cs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Csővár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  5. ↑ Csővár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  6. ↑ Csővár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  7. ↑ Csővár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  8. ↑ Csővár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  9. ↑ Csővár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  10. ↑ a b c Csővár települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. július 10. (Hozzáférés: 2020. június 22.)
  11. ↑ Csővár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
  12. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 22.)
  13. ↑ Csővár Helységnévtár
  14. ↑ Csővár Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]