Cún | |
Fő utca a református templommal | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Baranya |
Járás | Siklósi |
Jogállás | község |
Polgármester | Döme Szilárd (Fidesz-KDNP)[1] |
Irányítószám | 7843 |
Körzethívószám | 73 |
Népesség | |
Teljes népesség | 190 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 12,53 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 18,43 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 48′ 45″, k. h. 18° 04′ 11″45.812389°N 18.069611°EKoordináták: é. sz. 45° 48′ 45″, k. h. 18° 04′ 11″45.812389°N 18.069611°E | |
Cún weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Cún témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Cún község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
A település Baranya vármegye déli részén, a Dráva völgyében, az Ormánság területén, Harkánytól délnyugat-nyugatra, Kémes délnyugati és Szaporca nyugati szomszédságában helyezkedik el.
Zsáktelepülés, közúton csak a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es út felől érhető el, Kémes központjában letérve az 58 127-es számú mellékúton.
Cún nevét az oklevelek 1244-ben említették először Chun néven. 1332-ben Chun, 1479-ben Czwn alakban írták nevét.
Az 1200-as évek elején a település az örökös nélkül elhalt János fia János és Péter birtoka volt. 1244-ben IV. Béla király Albert ispán fiának, Sup ispánnak adta, és határát leíratta. A falu a török hódoltság alatt is állandóan lakott volt. A település lakossága a 17. század és a 19. század folyamán is magyar volt.
Cún külterülete napjainkban nagyrészt a Duna–Dráva Nemzeti Park kezelésében áll, tekintettel arra, hogy az itt elterülő Cún–Szaporca-holtágrendszer a Dráva-medence legnagyobb, és érintetlen volta miatt természetvédelmileg a legjelentősebb egybefüggő holtágrendszere.[3]
A településen 2022. június 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert a korábbi képviselő-testület 2022. január 6-án feloszlatta magát.[13] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és négy jelölt közül egymaga meg tudta szerezni a szavazatok több mint 55 %-át, ezzel pedig megtarthatta pozícióját.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 245 | 252 | 230 | 210 | 186 | 202 | 195 | 190 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,5%-a magyarnak, 13,9% cigánynak, 1,6% horvátnak, 1,2% németnek mondta magát (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,2%, református 19,2%, felekezeten kívüli 15,5% (6,1% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 93,6%-a vallotta magát magyarnak, 19,3% cigánynak, 1% németnek, 0,5% horvátnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 56,4% volt római katolikus, 10,9% református, 0,5% görög katolikus, 3,5% egyéb katolikus, 15,3% felekezeten kívüli (13,4% nem válaszolt).[15]