Dargó

Dargó (Dargov)
Dargó zászlaja
Dargó zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásTőketerebesi
Rangközség
PolgármesterJán Kiš
Irányítószám076 61
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámTV
Népesség
Teljes népesség607 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság259 m
Terület21,88 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 43′ 53″, k. h. 21° 35′ 05″48.731389°N 21.584722°EKoordináták: é. sz. 48° 43′ 53″, k. h. 21° 35′ 05″48.731389°N 21.584722°E
Dargó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dargó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Dargó (szlovákul: Dargov) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Gálszécstől 7 km-re északnyugatra, az Eperjes-Tokaji-hegység keleti oldalán fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falut egy Albert nevű soltész alapította a 14. század elején. 1321-ben említik először, mint Parustyán várának tartozékát. Lakói az évszázadok során főként favágók voltak. Egy 1441-es oklevél szerint Dargó lakói a királynak hét arany értékű adót fizettek, ekkor mintegy 10 család élt a községben. 1567-ben 2 és fél porta után adózott a falu. A falu ezekben az időkben csaknem teljesen elnéptelenedett, 1582-ben csak másfél adózó portája volt. Lakói főként mezőgazdaságból, faszénégetésből és erdei munkákból éltek. A 16. században részben a Perényiek, majd később – a 17. század végéig – a Drugeth család birtoka. 1715-ben 7 ház állt a faluban, lakói közül többen részt vettek a Rákóczi-szabadságharcban.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DARGÓ. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Báró Pongrátz Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Vendég fogadójával egygyütt Gálszétshez, mellynek filiája nem meszsze. Határja jó termékenységű, tulajdonságaira nézve lásd Bácskot, mellyhez hasonló, nevezetes vagyonnyaihoz képest, első Osztálybéli.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dargó, Zemplén v. orosz falu, Gál-Szécshez 1 1/2 órányira: 40 római, 229 g. kath., 10 ref., 18 zsidó lak. 241 hold szántóföld. Erdő. F. u. Szemere, Szilassy s m. Ut. p. Vecse.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Dargó, a hasonló nevű patak mellett fekszik. Tót kisközség, melynek 82 háza és 419 lakosa van, kiknek nagyobb része görög katholikus. Postája, távírója és vasúti állomása Gálszécs. Hajdan a purustyáni, később a gálszécsi vár tartozéka volt s a Csapyak és osztályos atyafiaik voltak az urai. 1478-ban a Semseieket iktatják egyes részeibe, 1487-ben a Széchiek is birnak itt, de ezek a maguk részét a Tárczayaknak zálogosítják el. 1500-ban Sztrithei Osváth és Tárczay János az urai, 1569-ben pedig Rákóczy György, Kálnássy Ferencz és Deregnyey Pál kapnak rá kir. adománylevelet. 1598-ban Bacskay Miklós, továbbá Ketzer István, Kálnássy Ferencz, Homonnai György, Zokoly Péter és Szürthey Miklós özvegye a földesurai. 1600-ban a Daróczyakat, 1629-ben pedig a Csapyakat iktatják egyes részeibe, de 1637-ben Drugeth György kap reá kir. donácziót. 1663-ban, a mikor Dargón a pestis dühöngött, Bocskay István és Soós György voltak az urai. 1701-ben a terebesi vár tartozéka volt, 1754-ben Kácsánydy László, Kálnássy Ádám és II. Ferencz is birtokosai; ezekre rá következnek a báró Fischer, gróf Csáky, a Szemere, Szilassy és Puky családok. Most nincs nagyobb birtokosa. Ide tartoznak a Molnár és a Faraktár nevű tanyák. Kőbányái a legpompásabb útépitő zúzott követ szolgáltatják.”[4]

1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott.

A második világháború idején a település a harcokban teljesen leégett, a háború után építették újjá.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 414, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 546 lakosából 541 szlovák volt.

2011-ben 592 lakosából 579 szlovák volt.

2021-ben 607 lakosából 593 szlovák, 3 ruszin, 1 cseh, 1 ukrán, 1 német, 8 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Nevezetességei

[szerkesztés]
A dargói hősök emlékműve
  • Görögkatolikus templomát 1990-ben a Segítő Szűzanya tiszteletére szentelték.
  • Római katolikus temploma Jézus Szentséges Szíve tiszteletére épült.
  • A község szabadtéri színpadán folklórfesztiválokat rendeznek.
  • A falu festői környezete a turisták kedvelt kirándulóhelye.
  • A faluban második világháborús emlékmű és mementóként két szovjet tank is áll az itteni harcokra emlékeztetve.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. szeptember 3.)
  5. ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2023. március 2.)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Dargov
A Wikimédia Commons tartalmaz Dargó témájú médiaállományokat.