Dejte (település)

Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Dejte férfikeresztnév.
Dejte (Dechtice)
A Szent Katalin kolostor romjai
A Szent Katalin kolostor romjai
Dejte zászlaja
Dejte zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásNagyszombati
Rangközség
Első írásos említés1258
PolgármesterKarol Zachar
Irányítószám919 53
Körzethívószám033
Forgalmi rendszámTT
Népesség
Teljes népesség1790 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség96 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság186 m
Terület19,46 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 32′ 45″, k. h. 17° 35′ 42″48.545833°N 17.595000°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 45″, k. h. 17° 35′ 42″48.545833°N 17.595000°E
Dejte weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dejte témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Dejte (szlovákul Dechtice, németül Dechtitz) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagyszombattól 20 km-re északra található.

Története

[szerkesztés]

1258-ban villa Degce néven említik először, Jókő várának uradalmához tartozott.

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásának része.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 803 lakosából 733 szlovák és 2 magyar anyanyelvű volt. Nyitradejtén 222 szlovák anyanyelvű élt.

1890-ben 1117 lakosából 1056 szlovák és 6 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 1251 lakosából 1191 szlovák és 9 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 1214 lakosából 1159 szlovák és 16 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 1232 lakosából 1221 csehszlovák és 2 magyar volt.

1930-ban 1421 lakosából 1396 csehszlovák és 6 magyar volt.

1991-ben 1717 lakosából 1707 szlovák és 1 magyar volt.

2001-ben 1771 lakosából 1753 szlovák és 1 magyar volt.

2011-ben 1865 lakosából 1798 szlovák és 3 magyar.

Neves személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A község kiemelkedő építészettörténeti nevezetessége a római katolikus templom. Ősi egyházát az Árpád korban építhették, mert rotunda alakja van, de négyzetes épülettestbe foglalva. Ilyen épülettípust találunk Hidegség és Zánka templomának szentélyénél. Itt is a négyzetes templomtest mellé épült a templom. Ez a templom- és szentélytípus keleti eredetű, mert Pontusz, Kisázsia, Egyiptom ősi templomai, szíriai és kopt keresztény templomok, majd Bizánc művészete őrizte meg ezt a típust, ami nyugaton is elterjedt (Fulda, Szent Mihály templom).
  • Római katolikus plébánia temploma a 14. században épült, 1612-ben barokk stílusban építették át.
  • Másik temploma 1172-ben épült, 1741-ben és 1932-ben renoválták.
  • Határában, a Kis-Kárpátokban állnak a Szent Katalin ferences kolostor romjai. A kolostort 1618-ban gróf Erdődy Kristóf építtette.
  • A Kármelhegyi Boldogasszony kápolna 1736-ban épült. Helyén egykor kétezer-ötszáz éves hallstattkori vár állott.
  • A jókői határban áll az Erdődyek 18. századi kastélya, az Erdőház.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
  • Gervers-Molnár Vera: A középkori Magyarország rotundái. (Romanesque Round Churches of Medieval Hungary.) (Művészettörténeti Füzetek, 4.) Akadémiai Kiadó. Budapest, 1972.
  • Ludwig E. (2000): Felvidéki műemlék-kalauz. Maecenas Könyvkiadó, Budapest (ISBN 963-203-026-5)
  • Filip Jaššo 2007: Stredoveké hrádky na západnom Slovensku. Musaica XXV, 123-140.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

További információk

[szerkesztés]