Dimetilacetamid

Dimetilacetamid
IUPAC-név N,N-dimetilacetamid
Más nevek DMAc, DMA, ecetsav-dimetilamid, dimetilacetamid, acetildimetilamin
Kémiai azonosítók
CAS-szám 127-19-5
PubChem 31374
ChemSpider 29107
RTECS szám AB7700000
SMILES
O=C(N(C)C)C
InChI
1/C4H9NO/c1-4(6)5(2)3/h1-3H3
InChIKey FXHOOIRPVKKKFG-UHFFFAOYSA-N
UNII JCV5VDB3HY
ChEMBL 11873
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C4H9NO
Moláris tömeg 87,12 g/mol
Megjelenés színtelen, enyhén
ammóniaszagú folyadék
Sűrűség 0,94 g/cm³
Olvadáspont −20 °C
Forráspont 164–166 °C
Törésmutató (nD) 1,4375
Viszkozitás 1,956 cP 25 °C-on

1,279 cP 50 °C-on
0,896 cP 75 °C-on
0,661 cP 100 °C-on

Veszélyek
Főbb veszélyek Mérgező (T)
NFPA 704
2
2
0
 
R mondatok R61 R20/21
S mondatok S53 S45
Lobbanáspont 63 °C
Öngyulladási hőmérséklet 490 °C
Rokon vegyületek
Rokon Vegyületek Ecetsav
Dimetilamin
Dimetilformamid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A dimetilacetamid szerves vegyület képlete CH3C(O)N(CH3)2. Színtelen, vízzel elegyedő magas forráspontú folyadék, melyet a szerves kémiában gyakran használnak poláris oldószerként. A dimetilacetamid a legtöbb oldószerrel elegyedik, de alifás szénhidrogénekben rosszul oldódik.

Reakciói jellemzőek az N,N-diszubsztituált amidokra. Sav jelenlétében hidrolizál:

CH3CON(CH3)2 + H2O + HCl → CH3COOH + (CH3)2NH2+Cl-

A dimetilacetamid jól használható erős bázisokat, például nátrium-hidroxidot használó szerves kémiai átalakítások reakcióközegeként.[1] A dimetilacetamid gyakran használt oldószer a műszálkészítésben vagy ragasztók előállításában. Gyógyszerek és lágyítószerek előállításában is használják mint reakcióközeget.

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Dimethylacetamide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. S. Zen and E. Kaji (1988). „Dimethyl nitrosuccinate”. Org. Synth.. ; Coll. Vol. 6: 503