Dinnyeberki | |||
Iskolakápolna | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Szentlőrinci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szabó Tibor (független)[1] | ||
Irányítószám | 7683 | ||
Körzethívószám | 73 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 92 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 9,81 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,56 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 05′ 56″, k. h. 17° 57′ 28″46.098900°N 17.957781°EKoordináták: é. sz. 46° 05′ 56″, k. h. 17° 57′ 28″46.098900°N 17.957781°E | |||
Dinnyeberki weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Dinnyeberki témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dinnyeberki község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban, Pécstől északnyugatra, Szentlőrinctől észak-északnyugatra, Helesfa északnyugati szomszédjában fekvő zsáktelepülés.
Dinnyeberki nevét az oklevelek 1305-ben említették először Dinneberki néven, 1327-ben Dinnyeberki, 1328-ban Dennaberke módon írták. A település a Dinnyeberki nemesek birtoka volt.
1305-ben Viktorin végrendeletében testvéréről, Kornélról reá szállt dinnyeberki birtokrészeket Kornél feleségére Ilonára és annak leányára, Cristolra hagyja. 1542-ben készült adólajstromban is szerepelt neve Dinnyeberki néven. A török időkben sem néptelenedett el, folyamatosan lakták. A későbbiekben az Esterházy család is birtokosa volt a településnek.
A településen 2004. június 13-án időközi polgármester-választást tartottak,[7] az előző polgármester lemondása miatt.[12]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 81 | 84 | 87 | 68 | 76 | 74 | 89 | 92 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,5%-a magyarnak, 3,2% cigánynak, 1,1% horvátnak, 3,2% németnek mondta magát (5,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,8%, felekezeten kívüli 4,3% (11,8% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 56,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% cigánynak, 1,4% németnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (40,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,1% volt római katolikus, 17,6% felekezeten kívüli (47,3% nem válaszolt).[14]