Drávacsehi | |||
Petőfi utca | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Siklósi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Németh Tamás (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 7849[2][3][m 1] | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 154 fő (2024. jan. 1.)[4] | ||
Népsűrűség | 24,32 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7,4 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 48′ 38″, k. h. 18° 10′ 01″45.810556°N 18.166944°EKoordináták: é. sz. 45° 48′ 38″, k. h. 18° 10′ 01″45.810556°N 18.166944°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Drávacsehi témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Drávacsehi (horvátul: Čeja[5]) község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban, az Ormánságban.
A település az 58-as főút közelében fekszik, Harkánytól körülbelül 7 kilométer távolságra. Legközelebbi szomszédai északról Drávaszerdahely és Kovácshida, délkelet felől Drávapalkonya, nyugatról Tésenfa, északnyugatról pedig Drávacsepely. A település lakott területe viszonylag távol, mintegy 3 kilométerre fekszik az országhatárt ezen a szakaszon több helyütt is kereszteződ Drávától, és így az országhatártól, de a falu közigazgatási területe egy rövid sávban lenyúlik egészen a folyóig, sőt egy egészen kis területen átnyúlik a túlpartra is, így tehát Drávacsehi is határfalunak tekinthető.[6]
A község közúton csak egy irányból érhető el, az 58-as főútból Drávaszabolcs központjában kiágazó 58 118-as számú mellékúton, Drávapalkonyán keresztül. A többi szomszédjával csak változó minőségű, jobbára mezőgazdasági jellegű utak kötik össze.
A település legnagyobb vízfolyása a falu déli határában folyó Dráva, de egy körülbelül egy kilométeres együttes hosszúságú, erősen elöregedett holtágrendszer is található a község közigazgatási területén, amit keresztülszel a falu lakott területétől alig 80-100 méterre délre folyó Fekete-víz is. A falu közigazgatási területének északi és nyugati részén a Nádas-tói-árok húzódik.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 208 | 204 | 181 | 164 | 155 | 149 | 148 | 154 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,5%-a magyarnak, 13,1% cigánynak, 1% horvátnak, 1% németnek mondta magát (2,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,8%, református 15,6%, felekezeten kívüli 12,1% (17,1% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 86,6%-a vallotta magát magyarnak, 8,7% cigánynak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,6% volt római katolikus, 8,7% református, 0,7% egyéb keresztény, 19,5% felekezeten kívüli (31,5% nem válaszolt).[16]