Dubicsány

Dubicsány
Református templom
Református templom
Dubicsány címere
Dubicsány címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásPutnoki
Jogállásközség
PolgármesterFejes Ildikó (független)[1]
Irányítószám3635
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség241 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség17,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 17′ 05″, k. h. 20° 29′ 31″48.284700°N 20.492081°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 05″, k. h. 20° 29′ 31″48.284700°N 20.492081°E
Dubicsány (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Dubicsány
Dubicsány
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Dubicsány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dubicsány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Dubicsány (szlovákul Dubičany) község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Kazincbarcika és Putnok között helyezkedik el, Miskolctól 26 kilométerre északnyugatra, Ózdtól 25 kilométerre északkeletre. A közvetlenül határos települések: észak felől Dövény, kelet felől Sajógalgóc, dél felől Sajóvelezd, nyugat felől pedig Putnok.

Felszínét nagyobbrészt folyóvízi homok és kavics fedi.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 26-os főút, mely végighúzódik a központján is. Határszélét délen érinti még a 2527-es út is. Jól megközelíthető vasúton is (a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonalon), melynek egy megállási pontja van itt; Dubicsány megállóhely a belterületének keleti szélén helyezkedik el, közvetlenül a 26-os főút vasúti keresztezése mellett.

Története

[szerkesztés]

A település a 13. vagy a 14. században jött létre. A Rátót nemzetség birtoka volt. Neve Dubichan, Dybichan, Dabachanyw alakokban is előfordult. Jelenlegi írásmódja a 15. században alakult ki. A törökök 1555-ben felégették, sokáig lakatlan maradt. A reformáció korán elterjedt a községben, de a lakosság csekély létszáma miatt Sajókaza, majd később Putnok leányegyháza volt.

A 18. században birtokosai, a Vay család kastélyt építtetett a faluban. A kastélyt a 20. század elején új tulajdonosa alakította át mai formájára.

1849-ben Görgei Artúr csapatai a község határában csaptak össze az orosz sereggel.

A 20. század elején elérte a vasútvonal, és általános iskola is épült.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Dr. Csíkász Zoltán (független)[3]
  • 1994–1998: Dr. Csikász Zoltán (független)[4]
  • 1998–2002: Susányi Gábor (független)[5]
  • 2002–2006: Susányi Gábor (független)[6]
  • 2006–2010: Susányi Gábor (független)[7]
  • 2010–2014: Susányi Gábor (független)[8]
  • 2014–2019: Radnai Zsolt (független)[9]
  • 2019–2024: Radnai Zsolt (független)[10]
  • 2024– : Fejes Ildikó (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
271
253
233
211
255
246
241
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,1%-a magyarnak, 0,4% németnek, 0,4% szlováknak mondta magát (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27%, református 35,6%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 18,5% (17,8% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 89,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17,3% volt római katolikus, 24,7% református, 2,4% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 8,2% felekezeten kívüli (45,9% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Református templom. 1839-ben épült. 15 méter magas tornyát 1852-ben építették hozzá. 1930-ban átalakították.
  • Vay János-kastélya – A 18. század közepén épült. Manzárdtetős, bástyákkal körbevett, emeletes kastély. A 20. század elején átépítették. Ma üdülő.
  • Kripta. Egy vulkáni brecsa kitüremkedésébe mélyítve van kialakítva a kastély közelében a hegyoldalban.
  • Az erdő vadállománya

Környező települések

[szerkesztés]

Sajógalgóc 5 km-re, Sajóvelezd. A legközelebbi városok: Putnok 5 km-re, Kazincbarcika 10 km-re.

Irodalom

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Dubicsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 19.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Dubicsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Dubicsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  5. Dubicsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  6. Dubicsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  7. Dubicsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  8. Dubicsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 15.)
  9. Dubicsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  10. &MAZ=05&TAZ=074&W=4 Dubicsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
  11. A nemzetiségi népesség száma 2001
  12. Dubicsány Helységnévtár
  13. Dubicsány Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]