Dubicsány | |||
Református templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Putnoki | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Fejes Ildikó (független)[1] | ||
Irányítószám | 3635 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 241 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 17,46 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 13 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 17′ 05″, k. h. 20° 29′ 31″48.284700°N 20.492081°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 05″, k. h. 20° 29′ 31″48.284700°N 20.492081°E | |||
Dubicsány weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Dubicsány témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dubicsány (szlovákul Dubičany) község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.
Kazincbarcika és Putnok között helyezkedik el, Miskolctól 26 kilométerre északnyugatra, Ózdtól 25 kilométerre északkeletre. A közvetlenül határos települések: észak felől Dövény, kelet felől Sajógalgóc, dél felől Sajóvelezd, nyugat felől pedig Putnok.
Felszínét nagyobbrészt folyóvízi homok és kavics fedi.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 26-os főút, mely végighúzódik a központján is. Határszélét délen érinti még a 2527-es út is. Jól megközelíthető vasúton is (a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonalon), melynek egy megállási pontja van itt; Dubicsány megállóhely a belterületének keleti szélén helyezkedik el, közvetlenül a 26-os főút vasúti keresztezése mellett.
A település a 13. vagy a 14. században jött létre. A Rátót nemzetség birtoka volt. Neve Dubichan, Dybichan, Dabachanyw alakokban is előfordult. Jelenlegi írásmódja a 15. században alakult ki. A törökök 1555-ben felégették, sokáig lakatlan maradt. A reformáció korán elterjedt a községben, de a lakosság csekély létszáma miatt Sajókaza, majd később Putnok leányegyháza volt.
A 18. században birtokosai, a Vay család kastélyt építtetett a faluban. A kastélyt a 20. század elején új tulajdonosa alakította át mai formájára.
1849-ben Görgei Artúr csapatai a község határában csaptak össze az orosz sereggel.
A 20. század elején elérte a vasútvonal, és általános iskola is épült.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 271 | 253 | 233 | 211 | 255 | 246 | 241 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,1%-a magyarnak, 0,4% németnek, 0,4% szlováknak mondta magát (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27%, református 35,6%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 18,5% (17,8% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 89,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17,3% volt római katolikus, 24,7% református, 2,4% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 8,2% felekezeten kívüli (45,9% nem válaszolt).[13]
Sajógalgóc 5 km-re, Sajóvelezd. A legközelebbi városok: Putnok 5 km-re, Kazincbarcika 10 km-re.