Dunacsún

Dunacsún (Čunovo)
A Szent Mihály-templom
A Szent Mihály-templom
Dunacsún címere
Dunacsún címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületPozsonyi
JárásPozsonyi V.
RangPozsony városrésze
Első írásos említés1232
PolgármesterGabriela Ferenčáková
Irányítószám851 10
Körzethívószám02
Forgalmi rendszám
  • BA
  • BL
  • BT
Népesség
Teljes népesség1635 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség54 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság130 m
Terület18,62 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
A városrész elhelyezkedése Pozsonyon belül
A városrész elhelyezkedése Pozsonyon belül
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 01′ 47″, k. h. 17° 11′ 56″48.029722°N 17.198889°EKoordináták: é. sz. 48° 01′ 47″, k. h. 17° 11′ 56″48.029722°N 17.198889°E
Dunacsún weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunacsún témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Dunacsún vagy Csún (szlovákul és horvátul: Čunovo, németül: Sarndorf) Pozsony településrésze Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Pozsonyi V. járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

A település Pozsony központjától 15 kilométerre délre fekszik, közvetlenül Szlovákia és Magyarország határa mellett, a Duna jobb partján. Az országhatár magyar oldalán a legközelebbi település Rajka, amelynek központjából Dunacsún közúton közvetlenül is megközelíthető; az összekötő út szűk két kilométeres magyarországi szakaszának számozása 1409-es, a szlovák oldali útszámozás nem tisztázott.

Az utóbbi úton az országhatár átjárhatósága nem mindig biztosított: a Google Utcakép 2011-ben[2] és 2019-ben[3] ott készült felvételei szerint akadálytalanul lehetett átjutni (csak az útburkolatban voltak láthatók olyan betonalapok, amelyek eredetileg vélhetően valamilyen útzáró műtárgy részei voltak), a 2021-es felvételek szerint[4] ellenben betonelemekkel volt lezárva az átjárás lehetősége.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevét népiesen a magyar 'csúnya' szóból eredeztetik, de ennek semmi értelme. A 'čunj' régi pannonszláv szó jelentése rév, vagyis folyó átkeléséhez alkalmas hely. Névelőtagja a Duna melletti fekvésére utal.

Története

[szerkesztés]

Területe már a római korban is lakott volt. Az avarok megtelepedését több száz síros 8-9. századi temetője bizonyítja. Először 1232-ben említik „Chun” néven, majd később Sándorfalvának is nevezik. A 16. században a török elől menekülő horvátok telepedtek itt le.[5]

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSUNY. Sandorf. Elegyes falu Mosony Vármegyében, földes Ura Gróf Szapáry Uraság, és mások, lakosai katolikusok, fekszik Duna vize mellett, Oroszvárhoz mintegy fél mértföldnyire, kies helyen, határja homokos, de közép termésű, legelője a’ Dunántúl vagyon, és Guton, Posony Vármegyebéli falunak határjában, réttyei középszerű szénát teremnek, erdeje elegendő volt, míg ki nem vagdalták, vagyonnyaikat jó áron eladhattyák a’ lakosok, de földgyeit, réttyeit, és erdejét is a’ Duna gyakorta elszokta önteni, melly miatt harmadik Osztálybéli.”[6]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csuny, (Sandorf), horváth falu, Moson vgyében, a Duna mellett, ut. p. Rajka. Lakja 650 kath., 20 evang., kath. paroch. templommal. A lakosok birnak 41 1/8 telek után 276 h. harmadik, 552 h. negyedik osztályu szántóföldet, 146 h. rétet. A gazdák főleg csak lovakat és teheneket tartanak. Van 4 vizimalma, derék uradalmi épülete. Birja gr. Zichy Manó; de a Zsitvay család is bir egy nemes udvart.”[7]

A falu a trianoni békeszerződés után még Magyarországon maradt. A második világháború után, 1947-ben csatolták az akkori Csehszlovákiához, addig Moson vármegye Rajkai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 688-an, többségében horvátok lakták, jelentős magyar és német anyanyelvű kisebbséggel együtt.

2001-ben 911 lakosából, szlovák 70%, horvát 16%, magyar 10%, cseh 2% volt.

2011-ben 1010 lakosából 778 szlovák, 66 magyar, 124 horvát, 13 cseh.[8]

Híres személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
Modern Művészeti Múzeum

Kultúra

[szerkesztés]

A szlovákiai horvát települések egyike. 2001-ben 148 horvát lakója volt,[9] 2011-ben már csak 124 fő.[8]

Horvát kulturális egyesületük neve: HKD Čunovo.

Lásd még

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ A Google Utcakép 2011-es felvételei a Rajka–Dunacsún-út határszakaszáról
  3. ↑ A Google Utcakép 2019-es felvételei a Rajka–Dunacsún-út határszakaszáról
  4. ↑ A Google Utcakép 2021-es felvételei a Rajka–Dunacsún-út határszakaszáról
  5. ↑ Archivált másolat. [2006. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 14.)
  6. ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Arcanum Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2017. október 14.)
  7. ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Arcanum Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2017. október 14.)
  8. ↑ a b 2011-es népszámlálás. [2013. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 23.)
  9. ↑ Dunacsún népessége[halott link]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]