Egyházashollós | |||
Szent Anna római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Körmendi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Németh Tamás (független)[1] | ||
Jegyző | dr. Gaál Róbert körjegyző | ||
Irányítószám | 9781 | ||
Körzethívószám | 94 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 519 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 28,89 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 19,04 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 03′ 11″, k. h. 16° 41′ 32″47.053030°N 16.692200°EKoordináták: é. sz. 47° 03′ 11″, k. h. 16° 41′ 32″47.053030°N 16.692200°E | |||
Egyházashollós weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyházashollós témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Egyházashollós község Magyarország nyugati részén, Vas vármegyében, a Körmendi járásban terül el.
A helység egyediséget a kedvező földrajzi fekvés, azaz Ausztria közelsége és a tiszta, nyugodt környezet adja. A községet a Budapest felé kapcsolatot biztosító 8-as főút szeli ketté, a Rába folyó a falu határán folyik. A település nyugaton a körmendi és szentgotthárdi kistérség mellett terül el, északon a szombathelyi, keleten a vasvári, délen a zalaegerszegi és az őriszentpéteri kistérség szomszédja.
A szomszédos települések: észak felől Nemesrempehollós, kelet felől Rábahídvég, délkelet felől Kismákfa, dél felől Nagymákfa [közigazgatásilag mindkét utóbbi község Vasvárhoz tartozik], nyugat felől pedig Molnaszecsőd. Területe délnyugat felől pontszerűen érinti Döröske határszélét, illetve ebben az irányban érintkezik még az amúgy kissé távolabb fekvő Döbörhegy északi határával is.
A már említett 8-as főút a község legfontosabb közúti elérési útvonala, az ország belsőbb részei és Ausztria felől egyaránt. Az északi szomszédságában fekvő településekkel a 8705-ös út kapcsolja össze.
Vasútvonal nem érinti, a két legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal Püspökmolnári vasútállomása, illetve a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal Körmend vasútállomása kínálja; az előbbi mintegy 7, utóbbi bő 9 kilométerre helyezkedik el a község központjától.
A község 1937-ben keletkezett Egyházashollós és Hidashollós egyesítésével. Hollós első okleveles említése 1221-ből származik. A falu belterületének déli határát a Rába folyó, míg közigazgatási területének déli peremét a Csörnöc-Herpenyő jelöli ki a Rába-völgy délnyugati részén. Az 1997-ben helyreállított templom az Árpád-korban épült, a község ennek köszönheti az „Egyházas” előtagot. A Hidashollós falunév egy régi Rába-híddal kapcsolatos emlék. A községben felső tagozatos általános iskola funkcionált, 25 személyes óvoda, könyvtár, háziorvosi és védőnői szolgálat működik. Két civil szervezet szorgoskodott korábban: a Vöröskereszt helyi szervezete és az Egyházashollós Község Töretlen Fejlődéséért Közalapítvány.
A településen 2001. május 13-án időközi polgármester-választást tartottak,[6] az előző polgármester lemondása miatt.[15]
A következő önkormányzati ciklus háromnegyede táján, 2005. október 2-án újból időközi polgármester-választást kellett tartani a községben,[9] ezúttal is az addigi faluvezető lemondása okán.[16]
Négy évvel később, 2009. július 12-én pedig – szinte már menetrendszerűen – újra időközi választás színhelye volt a település,[11] s ennek oka ezúttal is az addigi polgármester távozása volt.[17]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,2%-a magyarnak, 4,7% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% szlovénnek, 0,2% örménynek mondta magát (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,1%, református 18,2%, evangélikus 1,1%, felekezet nélküli 3,1% (11,5% nem nyilatkozott).[18]
Szent Anna-templom
A templom körül temető volt. Az első templom még a román korban épült, feltehetően a 13. században, akkor Szent Miklós volt a védőszentje. 13. századi az északi falban feltárt két félköríves záródású résablak. A tornyon lévő lóherealakú ablakok és a támpillérek tanúsága szerint a torony már 15. századi, gótikus stílusú. 1560-tól Kálvin követői használják. 1766-ban a már rekatolizált és romos templomot helyreállították barokk stílusban. 1850-ben kelet felé megnagyobbították klasszicista részletképzéssel. A keletelt templom egyhajós, nyugati homlokzata előtt toronnyal, félköríves szentélyzáródású. A román templom maradványa bizonyítottan csak az északi falban található.