Erzsébet | |
A község Árpád-házi Szent Erzsébet nevére szentelt római katolikus temploma az 5608-as útról nézve | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Baranya |
Járás | Pécsváradi |
Jogállás | község |
Polgármester | Horváth János (független)[1] |
Irányítószám | 7661 |
Körzethívószám | 69 |
Népesség | |
Teljes népesség | 257 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 26,87 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 167[3] m |
Terület | 9,75 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 06′ 01″, k. h. 18° 27′ 32″46.100250°N 18.458961°EKoordináták: é. sz. 46° 06′ 01″, k. h. 18° 27′ 32″46.100250°N 18.458961°E | |
Erzsébet weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébet témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Erzsébet, 1949-ig Püspökszenterzsébet (németül: Sandeschewe, horvátul: Setržebet[4]) község Baranya vármegyében, a Pécsváradi járásban.
Pécstől mintegy 18 kilométerre keletre, Mohácstól 20 kilométerre északnyugatra helyezkedik el.
A szomszédos települések: észak felől Nagypall, északkelet felől Fazekasboda, kelet felől Kékesd, dél felől Szellő, délnyugat felől Kátoly, nyugat felől Szilágy, északnyugat felől pedig Pécsvárad.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Szederkény és Pécsvárad közt húzódó 5608-as út, ezen érhető el mindkét végponti település, valamint a 6-os főút és az 57-es főút felől is. Kékesddel és azon keresztül Geresdlak térségével az 5616-os út köti össze.
Erzsébet és környéke ősidők óta lakott hely. Az avar korból is ismertek régészeti leletek.[5] Lakosai a 18. századig magyarok voltak. A török uralom alatt elnéptelenedett. Az 1687-ben végzett összeíráskor csak 20 lakost számoltak össze a településen.
1710-től Püspökszenterzsébetnek nevezték, utalva a föld korábbi birtokosára. Jelenlegi nevét 1949-ben kapta meg. 1741-ben német telepesek is érkeztek a községbe.
Erzsébet az 1800-as évek végétől körjegyzőségi székhely is volt.
Az 1970-es évektől lakossága állandóan csökken.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 266 | 261 | 264 | 253 | 257 | 285 | 259 | 257 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 9% cigánynak, 0,4% horvátnak, 11,6% németnek mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,2%, református 2,6%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 13,9% (13,9% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 84,6%-a vallotta magát magyarnak, 11,9% németnek, 5,3% cigánynak, 1,1% horvátnak, 0,4% ukránnak, 6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,1% volt római katolikus, 1,1% református, 0,7% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 2,1% egyéb keresztény, 7% felekezeten kívüli (40% nem válaszolt).[15]