Fácánkert | |||
Fácánkert-Öregfalu, Béke utca | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Tolna | ||
Járás | Tolnai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Orbán Zsolt (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 7136 | ||
Körzethívószám | 74 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 652 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 58,32 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,7 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 26′ 56″, k. h. 18° 44′ 12″46.448860°N 18.736620°EKoordináták: é. sz. 46° 26′ 56″, k. h. 18° 44′ 12″46.448860°N 18.736620°E | |||
Fácánkert weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Fácánkert témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fácánkert község Tolna vármegyében, a Tolnai járásban. Neve 1936-ig Simonmajor volt.
Szekszárdtól 16, Tolnától 5 kilométerre északra található, a 6-os főút közelében. Három, korábban különálló településrész, Fácánkert-puszta, Simonmajor és Öregfalu egyesítésével jött létre. Öregfalu ma is elkülönül a központtól, a belterület legnyugatibb fekvésű, részben már külterületi utcái tartoznak hozzá.
Zsáktelepülésnek tekinthető, mivel közúton csak egy útvonalon érhető el, a 6-os főútból Tolna északi peremvidékén északnyugatnak kiágazó 51 164-es számú mellékúton. Határszélét érinti ugyan északon az M6-os autópálya is, de azzal nincs közvetlen kapcsolata, még a Fácánkert nevét viselő sztrádapihenőhely is Szedres közigazgatási területén található.
A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 46-os számú Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Fácánkert megállóhely a vonal állomásainak viszonylatában Szedres megállóhely (illetve utóbbi bezárása óta Tengelic megállóhely) és Tolna-Mözs vasútállomás között helyezkedik el; fizikailag a faluközpont északi részén található, az 51 164-es út vasúti keresztezése mellett.
Fácánkert a 19. század végén alakult községgé Simonmajor néven Tolna határából. Mai nevét 1936-ban kapta.[3]
1969-1990 között Tolnával és Mözzsel közös nagyközségi tanácsa volt. 1990-től önálló önkormányzata alakult és 2000 márciusáig saját jegyzője volt. Ekkor körjegyzőséget alakított Sióagárddal, melynek székhelye a másik településen van.
Fácánkert 1980 körül közigazgatási területének több mint kétharmadát elveszítette, mivel mintegy felét – Ifigéniapusztát és Kajmádpusztát – Szedreshez, egyhatodát – Júliamajort és Vadászmajort – pedig Tengelichez csatolták. Ezáltal a község népessége is több mint egyharmadával csökkent.
Az írásos emlékek szerint már a római időkben is lakott terület volt. A török időkben, mint sok más település, elnéptelenedett. A 17. században a gróf Tolnai Festetics család birtokába került. A hajdani Fácánkert-puszta az 1907-ben épített kastély körül terült el. Tőlük vásárolta meg a hőgyészi zsidó kereskedő család, a Kunffy família. A kastélyban jelenleg Ökotoxicológiai laboratórium működik.
Nevét egykori birtokosáról Sina Simonról kapta. Az 1920-as években a terület fele a Kunffy, fele a Balogh család birtokában volt. Hajdan meglehetősen gazdag állat- és növényvilág jellemezte e tájat. A vadászok a jelentős fácánállomány miatt látogatták a környéket. 1920-ig még gőzmalom is őrölt a majorban, de a pontos helyét nem sikerült földeríteni.
A településen 2005. október 9-én időközi polgármester-választást tartottak,[8] az előző polgármester halála miatt.[13]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 623 | 604 | 612 | 625 | 672 | 664 | 652 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 1% németnek mondta magát (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,7%, református 6,3%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 17,6% (22,7% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 89,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,1% horvátnak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,2% volt római katolikus, 4,8% református, 1,3% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 1,9% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 12,9% felekezeten kívüli (40,8% nem válaszolt).[15]