Farnadi Edit
| Farnadi Edit | |
 | |
| Született | 1911. szeptember 25.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1973. december 14. (62 évesen)[3][4] Graz |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (3A parcella, 3. sor, 11. sírhely) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Farnadi Edit témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Farnadi Edit/Edith (Budapest, Erzsébetváros, 1911. szeptember 25.[5][6] – Graz, 1973. december 14.) magyar zongorista, pedagógus.
Életpályája
[szerkesztés]Farnadi Márk (1874–1945) magánhivatalnok és Breitner Anna lánya. Hétéves korában kezdett el zongorázni. Kilencéves korában került csodagyerekként a budapesti Zeneakadémia tanulói közé; 3 év múlva (12 évesen) már karnagy nélkül adta elő Beethoven C-dúr zongoraversenyét zenekari kísérettel. Bartók Bélánál, Székely Arnoldnál, Weiner Leónál tanult. Alig volt 16 éves, mikor diplomát kapott. Két ízben tüntették ki Liszt-ösztöndíjjal. Az 1930-as években Hubay Jenő mesteriskolájában kamaramuzsikusként és kísérőként dolgozott, gyakran szerepelt a Hubay-palota rendezvényein Richard Strauss, Bronisław Hubermann és Zathureczky Ede partnereként.
Az OMIKE Művészakcióban 1939 decemberében mutatkozott be, a Hollán Ernő utcai hangversenyteremben megrendezett Beethoven-esten. 1942 januárjában két alkalommal játszotta el Beethoven G-dúr zongoraversenyét, májusban az Adler vonósnégyessel együtt lépett el, majd 1943 novemberében Saint-Säens ritkán játszott zongoraversenyével szerepelt.
Ezen kívül, zsidó származása miatt, a második világháború éveit (1939–1945) teljes visszavonultságban töltötte. 1946-ban Ausztriába ment, rendszeresen hangversenyzett Nyugat-Európában. Élete utolsó évtizedében Grazban tanított, Kodály és Bartók minden zongoraművét[7] hanglemezre játszotta. Az 1960-as évektől vendégszerepelt hazánkban is. 1972-ben lépett fel utoljára.
Olyan karmesterekkel dolgozott együtt, mint például Clemens Krauss, Karl Böhm, Hermann Scherchen, Ernest Ansermet, Adrian Boult és Wolfgang Sawallisch.
Budapesten temették el.
Magánélete
[szerkesztés]1946-ban férjhez ment Sugár Pál tenoristához.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári születési akv. 2266/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 24.)
- ↑ Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- ↑ Bartók I. zongoraversenye kivételével
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem - Nagy elődök
- Omike.hu Archiválva 2020. október 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
[szerkesztés]- Lampert Vera: Két zongoraművész emlékére (Farnadi Edit és Lev Oborin) (Muzsika, 1974. 2. sz.)
- Albert István: Farnadi Edit emlékére (Muzsika, 1974. 3. sz.)
- Magyar asszonyok lexikona. Összeállított, előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Budapest, 1931. elektronikus elérhetőség: Magyar Elektronikus Könyvtár
- Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerkesztette: Fonó Györgyné, Kis Tamás. Budapest, Kossuth, 1969.
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
- Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerkesztő: dr. Bartha Dénes, szerkesztő: Tóth Margit. Budapest, Zeneműkiadó Vállalat, 1965.
