Fejér András | |
Született | 1955. november 28. (69 éves) Szeged |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fejér András (Szeged, 1955. november 28. –)[1] magyar gordonkaművész, zeneszerző. A Takács-vonósnégyes tagja, három osztálytársával alapította a budapesti Zeneakadémián 1975-ben.[2]
Zenész családban született, és már korán megismerkedett a kamarazene repertoárjával, mivel szülei a hétvégéket a barátaikkal zenélve töltötték. 1962-ben kezdett csellózni, és a legenda szerint eredetileg hegedülni akart, de édesapja nem volt hajlandó hallgatni a kezdő hegedűsök szörnyű hangját.
1970 és 1974 között a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Kertész Ottó tanítványa volt. 1974-ben vették fel a Liszt Ferenc Zeneakadémiára, ahol Banda Ede (gordonka), Mihály András (kamarazene), Rados Ferenc és Kurtág György növendéke volt.[2] Már főiskolásként játszott az Állami Hangversenyzenekarban. Harmadévesen Fejér kezdeményezte a kezdetben Takács-Nagy-vonósnégyes néven szereplő együttes megalakulását.
Különösen Bartók Béla zenéjét tanulmányozta Székely Zoltán hegedűművésznél, akinek Bartók II. hegedűversenyét ajánlotta.[3] 1983-ban a Takács Quartet a coloradói Boulderbe költözött, ahol a helyi egyetem rezidens vonósnégyese lett. Mára Fejér maradt egyedül az alapítótagokból.