Fejős Pál

Fejős Pál
Született	Fejős Pál Dezső 1897. január 24.[1][2] Budapest[3]
Elhunyt	1963. április 23. (66 évesen)[1][2][4][5][6] New York[7]
Állampolgársága	magyar amerikai
Házastársa	Inga Arvad ( – nem ismert)
Foglalkozása	filmrendező antropológus forgatókönyvíró egyetemi oktató rendező vágó filmproducer
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Fejős Pál témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fejős Pál (Paul Fejos) (Budapest, 1897. január 24. – New York, USA, 1963. április 23.) magyar filmrendező, antropológus, forgatókönyvíró, kutató, egyetemi tanár.

Életpályája

Fejős Dezső István (1865–1899)^[8] belügyminiszteri számtiszt és Novelli Berta Hajnalka gyermekeként született. Kecskeméten mint diákszínjátszó hívta fel magára a figyelmet. Az első világháború idején katona volt, majd vegyészhallgató lett. Művészi hajlamai azonban az Operaház díszletműhelyébe vonzották.

1919-ben a Tanácskormány filmszcenikai ügyeit intézte. Később az Orient Film szcenikai főnöke, 1920-ban már a Mobil Filmvállalat főrendezője volt. 1921-ben házasságot kötött Mátyus Máriával, nyolc évvel később elváltak.^[9] 1923 végén az Egri csillagok című filmjének pénzügyi kudarca után elhagyta az országot. Bécsben Max Reinhardt, Berlinben Fritz Lang mellett dolgozott, majd az USA-ba ment. Itt 1923–1927 között a Rockefeller vegyészeti intézet vegyésztechnikusa volt. Közben tovább tanult és orvos-bakteriológus képesítést szerzett.

1927-ben megtakarított pénzén Hollywoodban elkészítette Az utolsó pillanat című avantgardista alkotását, amelynek története egy öngyilkos víziójának tükrében mutatta be főszereplője sorsát. Az osztatlan siker nyomán az Universal Pictures gyár szerződtette. 1932-ben francia tőkével Magyarországon két filmet forgatott: Annabellával a főszerepben a Tavaszi záport, és az Ítél a Balaton címűt. 1933-ban Ausztriában rendezett, majd Dániában telepedett le, és a Nordisk cég számára dolgozott.

Az 1930-as évek végén felhagyott a filmezéssel. Előbb a déltengerekre vezetett kutató-expedíciót és a Csütörtök-szigetek világát tanulmányozta, majd Latin-Amerika inka városaiban folytatott régészeti kutatásokat dán megbízásból. 1941-től a Wenner-Gren antropológiai tudományos alapítvány igazgatója, 1955-től elnöke volt. 1943-tól a Stanford Egyetemen tanított. 1949–1951 között a Yale Egyetem oktatója volt. 1955-ig a Columbia Egyetem kulturális antropológia tanára volt.

Munkássága

Kezdeti munkái többnyire kalandtémájú szkeccsek voltak, de ezekben is megmutatkozott művészi igényessége. Egyedülálló kísérletképpen Mikófalván népi passiójáték megteremtésével próbálkozott. Jelentős alkotása még ebből a korszakból a Lonesome – A nagyváros mostohái (1928). Ez kisemberek életét dolgozta fel természetes egyszerűséggel, realista szándékkal, igen filmszerűen. Nemzetközi sikert aratott még Emberek a rács mögött – Szerelmes ördög (1931) című börtöndrámájával. Egyes filmjeinek forgatókönyvét maga írta. Az 1930-as évekből a dokumentáris munkák mellett egy thaiföldi expedíciós riport (Egy marék rizs; 1938) fűződik a nevéhez.

Mikófalvai passiójáték(wd)

Filmrendezései

• Pán (1920) (forgatókönyvíró is)
• Újraélők (1920)
• Jóslat (1920)
• Fekete kapitány (1920)
• Lidércnyomás (1921) (forgatókönyvíró is)
• Szenzáció (1922)
• Arsène Lupin utolsó kalandja (1923)
• Egri csillagok (1923) (forgatókönyvíró is). Nem maradt fenn, de néhány apró darabja előkerült 2024-ben.^[10]
• Lonesome – A nagyváros mostohái (1928)
• Az utolsó pillanat (The Last Moment) (1928) (forgatókönyvíró is)
• Az utolsó előadás (1929)
• Broadway (1929)
• A nagy ház (1931)
• Emberek a rács mögött (Menschen hinter Gittern) (1931)
• Szerelem amerikai módra (L'amour à l'américaine) (1931; Claude Heymann-nal)
• Tavaszi zápor (1932)
• Ítél a Balaton (1932)
• Fantomas (1932) (forgatókönyvíró is)
• Napsugár/Mégis szép az élet (Sonnenstrahl) (1933) (forgatókönyvíró és filmproducer is)
• Tavaszi hangok (Frühlingsstimmen) (1933)
• Őrizd meg mosolyod (Gardez le sourire) (1933) (forgatókönyvíró is)
• A milliók menekülése (Flugten fra millionerne) (1934) (forgatókönyvíró is)
• Az 1. számú fogoly (Fange nr. 1) (1935)
• Az arany mosolya (Det gyldne smil) (1935) (forgatókönyvíró is)
• Egy marék rizs (1938)
• Yagua (1941)

Művei

• Ethnography of the Yagua (New York, 1943)
• Archeological Explorations in Cordillera Vilcabamba (New York, 1944)

Jegyzetek

1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 14.)
2. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
3. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 22.)
4. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
5. filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
6. GeneaStar
7. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
8. Fejős Dezső halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 1891/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 23.)
9. Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 141/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 23.)
10. Filmtörténeti szenzáció az a néhány filmkocka, amely a 100 évvel ezelőtti Egri csillagokból került elő (Hvg.hu, hozzáférés: 2024-05-21)

Források

• Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 307. old.
• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Magyar néprajzi lexikon II. (F–Ka). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1979. ISBN 963-05-1287-4  

További információk

• Fejős Pál filmrendező 50 éve halt meg Archiválva 2013. május 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Fejős Pál magyar származású amerikai filmrendező, majd archeológus 50 éve halt meg^{[halott link]}
• Fejős Pál filmjei
• Filmkatalógus.hu
• John W. Dodds: The several lives of Paul Fejős. A Hungarian-American Odyssey; Wenner-Gren Foundation, Stanford, 1973
• Fejős Pál, 1897–1963; összeáll. Balogh Gyöngyi; Magyar Nemzeti Filmarchívum, Bp., 2004

• Filmművészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap