Felsőlajos

Felsőlajos
A település vasúti megállója
A település vasúti megállója
Felsőlajos címere
Felsőlajos címere		 Felsőlajos zászlaja
Felsőlajos zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKecskeméti
Jogállásközség
PolgármesterJuhász Gyula (független)[1]
Irányítószám6055
Körzethívószám76
Népesség
Teljes népesség992 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség78,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,41 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 03′ 55″, k. h. 19° 29′ 41″47.065361°N 19.494667°EKoordináták: é. sz. 47° 03′ 55″, k. h. 19° 29′ 41″47.065361°N 19.494667°E
Felsőlajos (Bács-Kiskun vármegye)
Felsőlajos
Felsőlajos
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Felsőlajos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőlajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Felsőlajos község Bács-Kiskun vármegye Kecskeméti járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Kecskeméttől 23, Lajosmizsétől 6 kilométerre északnyugatra fekszik, az 5-ös főút és a 142-es számú Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal kereszteződése mellett; utóbbinak egy megállási pontja van itt, Felsőlajos megállóhely. A települést kerékpárút is összeköti a szomszédos Lajosmizsével.

Története

[szerkesztés]

Felsőlajos újonnan keletkezett község, amely az alföldi tanyavilágból nőtt ki. A mai község területe a történelmi időkben Lajosmizse külterülete volt. A település kezdetben Közös néven szerepelt a térképeken. 1929-ben egy amerikából hazatelepült gazdálkodó a mai Felsőlajoson telepedett le, ahol faiskolát hozott létre. A faiskola és az abból keletkező gyümölcsösök felpezsdítették az addig csak legeltetésre használt terület gazdaságát. Egyre újabb gyümölcstermesztéssel foglalkozó tanyai gazdaságok indultak el. A második világháború után bevezetett tanyaépítési tilalmat igen megsínylette a környék. 1958-ban a területet Lajosmizse-Közös néven ún. tanyaközponttá szervezték. A központtá szervezést jelentős lélekszám-gyarapodást eredményezett. 1974-ben kapta a település mai nevét, 1986-ban pedig Lajosmizse társközségévé nyilvánították. Az 1990-es önkormányzati választásokat követően Felsőlajos már teljesen önálló településként jelent meg Magyarország térképén. 2010-ben nyílt meg Felsőlajos első temploma.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
862
858
883
857
936
955
992
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 0,5% németnek, 0,6% románnak mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,3%, református 7,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 13,2% (22,2% nem nyilatkozott).[3]

2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek, 0,4% románnak, 0,1-0,1% ruszinnak, ukránnak, szerbnek és horvátnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,1% volt római katolikus, 6,3% református, 0,7% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 1,8% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 14,4% felekezeten kívüli (42,4% nem válaszolt).[4]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Csordás László (VP)[5]
  • 1994–1998: Csordás László (független)[6]
  • 1998–2002: Csordás László (független)[7]
  • 2002–2006: Csordás László (független)[8]
  • 2006–2010: Csordás László (független)[9]
  • 2010–2014: Juhász Gyula (független)[10]
  • 2014–2019: Juhász Gyula (független)[11]
  • 2019–2024: Juhász Gyula (független)[12]
  • 2024– : Juhász Gyula (független)[1]

Gazdasága

[szerkesztés]

Felsőlajos jelentős mezőgazdasági hagyományokkal bíró település. A második világháború előtt kibontakozó gyümölcstermesztés napjainkig kihat a község életére. Felsőlajosra nem terjedt ki az 1960-as években a környék több településén végrehajtott kollektivizálás, így a település gazdasági életének gerincét a szocializmus évtizedeiben is a magángazdaság, illetve a magántulajdonban lévő gazdaságok szakszövetkezeti jellegű társulása adta. Elmaradt a kisebb parcellák összevonása és a tanyák tömeges lebontása. Napjainkban is számos gazdaság foglalkozik gyümölcs- és zöldségtermesztéssel.

Ipari tevékenységet egy fűrésztelep, egy építőanyag-gyár, illetve a Thyssen-Krupp egy építőelem-gyára folytat. Emellett itt gyártják a Márka üdítőitalt.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Felsőlajos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 23.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Felsőlajos Helységnévtár
  4. ↑ Felsőlajos Helységnévtár
  5. ↑ Lajosmizse-Felsőlajos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Felsőlajos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  7. ↑ Felsőlajos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  8. ↑ Felsőlajos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  9. ↑ Felsőlajos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  10. ↑ Felsőlajos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  11. ↑ Felsőlajos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  12. ↑ Felsőlajos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)

További információk

[szerkesztés]