Felsőmedves

Felsőmedves (Kleinmürbisch)
Az 1949/50-ben épült templom
Az 1949/50-ben épült templom
Felsőmedves címere
Felsőmedves címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
Rangközség
JárásNémetújvári járás
PolgármesterMartin Frühwirth (SPÖ)
Irányítószám7540
Körzethívószám03322
Forgalmi rendszámGS
Népesség
Teljes népesség230 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség59 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság260 m
Terület4,29 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 02′ 01″, k. h. 16° 19′ 27″47.033611°N 16.324167°EKoordináták: é. sz. 47° 02′ 01″, k. h. 16° 19′ 27″47.033611°N 16.324167°E
Térkép
Felsőmedves weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőmedves témájú médiaállományokat.

Felsőmedves (más néven Kismedves, németül: Kleinmürbisch, horvátul: Mali Medveš) község Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Németújvártól 3 km-re délre a Zsámándi-patak partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

Medves falut 1427-ben "Medwes" alakban említi először oklevél. Ez azonban valószínűleg Alsómedvesre, vagy más néven Nagymedvesre vonatkozik. A mai Felsőmedves valószínűleg csak a 16. században a horvát betelepítéssel keletkezett a Batthyányak németújvári uradalmának területén. Kezdetben horvát többségű falu volt, de lakói később elnémetesedtek. 1599-ben "Kys Medves" alakban említik az adóösszeírásban. 1576-ban 9, 1588-ban 11, 1599-ben 13 portát számláltak a településen. 1605-ben Bocskai István hajdúi égették fel. 1634-ben 20 házából 5 lakatlan volt. 1643-ban 25 háza volt 123 lakossal. 1662-ben a Bathhyány Kristóf és Pál közötti birtokfelosztáskor gróf Batthyány Pál birtoka lett. 1787-ben 44 házában 218 lakos élt. 1804-ben 46 háza és 214 lakosa volt. Egyházilag a várszentmiklósi plébániához tartozott. 1822-ig halottaikat is Várszentmiklósra temették és 1824-ig a gyermekek is oda jártak iskolába. A falunak soha nem volt temploma, első harangjukat is csak 1776-ban vásárolták. A hívek a németújvári ferences templomba jártak istentiszteletre, mivel a várszentmiklósi templomot a horvátok használták.

Vályi András szerint " Kis, Nagy, és Nemes Medves. Három falu Vas Várm. Kis, és Nagy Medvesnek földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, Nemes Medvesnek pedig több Urak, lakosai többfélék, fekszenek Német Újvárhoz mintegy 3/4 órányira, földgyeik nem igen termékenyek, határjok többnyire hegyes, szőlejek jó borokat teremnek, fájok tűzre, és épűletre van, legelőjök jó."[1]

Fényes Elek szerint " Kis-Medves Klein-Mörbisch, német falu, Vas vmegyében, 238 kath. lak. Ut. p. Rába-Keresztur."[2]

Vas vármegye monográfiája szerint " Kis-Medves, házainak száma 59, a lakosoké 397, akik mind németajkúak, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távirója Német-Ujvár."[3]

1910-ben 359 lakosa volt, ebből 334 német, 2 magyar, 23 egyéb nemzetiségű.[4] A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. Önkéntes tűzoltóegyletét 1929-ben alapították.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Római katolikus plébániatemploma 1950-ben épült.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
  4. ↑ http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=103247&settlement_name=[halott link]