Füzér (település)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Füzér (egyértelműsítő lap).
Füzér
Füzér látképe a várral
Füzér látképe a várral
Füzér címere
Füzér címere		 Füzér zászlaja
Füzér zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSátoraljaújhelyi
Jogállásközség
PolgármesterLukács László (független)[1]
Irányítószám3996
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség327 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség11,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,49 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájHegyközi-dombság[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 32′ 20″, k. h. 21° 27′ 19″48.538800°N 21.455169°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 20″, k. h. 21° 27′ 19″48.538800°N 21.455169°E
Füzér (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Füzér
Füzér
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Füzér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Füzér témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Füzér (szlovákul: Fizér) község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sátoraljaújhelyi járásában. Itt található Magyarország legészakibb határpontja.[4] A Hegyköz idegenforgalmának egyik központja, látnivalói közül kiemelkedő Füzér vára.

Fekvése

[szerkesztés]

Miskolctól közúton 95 kilométerre északkeletre, a magyar–szlovák határ mellett található. Közigazgatási területén fekszik Magyarország legészakibb pontja, valamint az ország egyik legmagasabb hegycsúcsa, a Nagy-Milic (896 méter).

A környező települések közül Pusztafalu 2, Füzérkomlós 3, Filkeháza 4, Hollóháza pedig 6 kilométerre fekszik; a legközelebbi város a 7 kilométerre található Pálháza, a járás központja, Sátoraljaújhely pedig 26 kilométernyire van innen.

A község környékének térképe

A Zemplén-Abaúji Hegyköz Magyarország legészakabbra fekvő területén a Zempléni-hegység keleti szélén terül el. Eredetileg a Bózsva-patak völgyében, Hollóháza, Kovácsvágás és Füzérradvány közé eső medencében egykor 15 település helyezkedett el, de újabban ide sorolják az ezektől délre, Sátoraljaújhelytől a szlovák határig terjedő terület 6 települését is. Ezek alapján a Hegyköz települései Filkeháza, Füzér, Füzérkajata, Füzérkomlós, Füzérradvány, Hollóháza, Kisbózsva, Kishuta, Kovácsvágás, Nagybózsva, Nagyhuta, Nyíri, Pálháza, Pusztafalu, Vágáshuta valamint Alsóregmec, Felsőregmec, Mikóháza, Rudabányácska, Széphalom és Vilyvitány.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3719-es út, ezen érhető el Pálháza, illetve Kéked irányából is. Az út azonban csak a déli határszélén halad el, központjába egyedül a 37 121-es számú mellékúton lehet eljutni, ez alapján tulajdonképpen zsáktelepülésnek tekinthető. Pusztafaluval (mely szintén zsáktelepülés) a 37 122-es számú mellékút köti össze.

A településen áthalad az Országos Kéktúra 27-es számú szakasza.

Története

[szerkesztés]

A terület az Árpád-korban az erdőispánságok közé tartozott sárospataki központtal, majd történelmét a – tatárjárást megelőzően valószínűleg már erődítménnyel is rendelkező – füzéri uradalom határozta meg. Ebben a korban Füzér a főúri uradalom nagy jelentőséggel bíró része; a település további tíz faluval együtt biztosította az uradalom bevételeit.

1205 és 1209 között Bánk bán volt Abaúj vármegye ispánja, a falu is az ő birtoka volt. Füzér története szorosan egybekapcsolódik a füzéri váréval, ami egy vulkáni eredetű csúcson áll. A vár, legkorábbi váraink egyike, egyes források szerint a tatárjárás előtt épült és 1235-ben már állt. II. András megvásárolta a várat, innentől a hozzá tartozó falvakkal együtt királyi birtok volt. Füzért és a hozzá tartozó uradalmat IV. Béla 1262–1263 körül lányának, Anna halicsi hercegnőnek adományozta. 1285 után a település a várral együtt minden bizonnyal Aba Amadé birtokába került.

A vár és a hozzá tartozó település a 16. századtól Perényi Imréé, majd a Báthoriaké, a Nádasdyaké, majd a Károlyiaké volt. 1526–1527-ben ebben a várban őrizték a magyar Szent Koronát. Az uradalom jelentősége mindaddig megmaradt, míg 1676-ban a végvárvonal felszámolása részeként a császári katonaság fel nem gyújtotta a várat.

Füzér az 1780-as években

Az erődítmény pusztulásával a település jelentősége sokszorosan csökkent, majd a Rákóczi szabadságharcot követően kolerajárvány sújtotta a lakosságot. Aki nem esett a betegség áldozatául, az elköltözött. Hatvan és Aszód környékén ma is élnek Füzérről származó családok. A hegyköz újkori fejlődésében a füzérradványi Károlyi-uradalom játszott szerepet, s megállapítható, hogy e terület a földesúri korlátozások következtében gazdaságilag lassan fejlődött.

A Rákóczi-szabadságharc után a település elnéptelenedett, de később újra benépesült.

A 19. századra már kedvelt kirándulóhely volt szép erdeje és a közeli gyógyfürdők miatt. Borovszky Samu 19. századi leírása így mutatja be Füzért:[5]

Komlóstól nem messze van északra Füzér, körjegyzőséggel, 125 házzal, 791 magyar és tót ajku lakossal. Postája: Abaúj-Komlós. Egy magas sziklaormon látjuk régi hires várának romjait, amelynek képét más helyen mutatjuk be. Falainak egy része, daczolva az idő viszontagságaival, még elég jó karban áll. Itt van gróf Károlyi László uradalmának központi erdőfelügyelősége.

A Füzéri járáshoz, melynek a székhelye ekkor Hernádzsadányban volt, a 20. század elején 53 kisközség tartozott 24 482 lakossal. 1919-ben a füzéri járás nagy része Csehszlovákiához került és Gönc lett a járási székhely.

Füzér település a két háború közötti időben Abaúj-Torna vármegye gönci járásához tartozott, lakosainak száma 1944-ben 773 fő volt. A falu ekkor 155 házból állt, területe 10 218 katasztrális hold. Az itt élők földművesek, csekély számban ipari munkások és mesteremberek voltak.[6]

Lakosai alapvetően római-, görögkatolikus és református hitvallásúak, 1910-ig a zsidó hitközség tagjai is éltek a településen, a római katolikus anyakönyvezés 1783-tól ismert. A településen egy-egy római és református templom, illetve temető található, valamint a zsidó temető is fellelhető mind a mai napig. Nemzetiség szerint magyar, tót, ruszin és cigány (egyes írásokban újmagyar) népcsoportok éltek a településen.[6]

Környéke természetvédelmi terület, amely a Zempléni Tájvédelmi Körzethez tartozik. Különlegessége a fokozottan védett sziklagyep növényzet és a Carpaticum flóratartomány, mint a sziklai csenkesz, északi szirtipáfrány, magyar kőhúr, rózsás kövirózsa, barátszegfű,[7] valamint a községen keresztülfolyó Bisó-patak mentén ligeterdők találhatók. A mozaikos gazdálkodási szerkezet a természeti adottságoknak megfelelően alakult ki. Így a patak menti mélyebb fekvésű, vizenyős területeken kaszálók, az enyhén hullámos domboldalakon szántóföldek, a lejtők legmeredekebb részein pedig legelők vannak.[8]

A település fűzfákról kapta a nevét. Oklevelekben említik: Füzér, Fizeralia, Fywzer és Fyzer néven is.[forrás?]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kovács Jenőné (független)[9]
  • 1994–1998: Novák Imre (független)[10]
  • 1998–2002: Novák Imre (független szlovák kisebbségi)[11]
  • 2002–2006: Horváth Jenő (független)[12]
  • 2006–2010: Horváth Jenő (független)[13]
  • 2010–2014: Horváth Jenő (Fidesz-KDNP)[14]
  • 2014–2019: Horváth Jenő (Fidesz-KDNP)[15]
  • 2019–2024: Horváth Jenő (Fidesz-KDNP)[16]
  • 2024– : Lukács László (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2015 és 2024 között
Lakosok száma
436
430
428
395
350
337
335
327
20152016201720182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a település lakosságának nemzetiségi összetétele tarka képet mutat, a többszörös identitás választásának jogával sokan éltek. Az adatok alapján az 579 lakosból egy híján valamennyien magyar nemzetiségűnek vallották magukat, de emellett cigánynak 90 fő (16%), szlováknak pedig 82 fő (14%) nevezte magát.[17]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 1,1% lengyelnek, 0,5% németnek, 20,1% szlováknak mondta magát (4% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,8%, református 12,7%, görögkatolikus 18%, felekezeten kívüli 1,1% (4,5% nem válaszolt).[18]

2017-ben 428 fő volt a község népessége, melyben már az előbb említett kis létszámú nemzetiségek közül csak a szlovák maradt meg, számuk körülbelül 50 főre tehető.

2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 20,8% szlováknak, 2,4% cigánynak, 0,9% ruszinnak, 0,3% németnek, 5,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 53,7% volt római katolikus, 9,2% református, 12,2% görög katolikus, 1,8% egyéb keresztény, 2,7% felekezeten kívüli (20,7% nem válaszolt).[19]

Elsősorban ruszin, szlovák és magyar eredetű lakossága gazdag hagyományokat őriz táncaiban, népdalkincsében és más szokásaiban is.[20]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Füzér vára

[szerkesztés]
Bővebben: Füzéri vár
A füzéri vár a felújítás után

Füzér középkori vára a település közvetlen közelében emelkedő vulkanikus eredetű hegyen áll.

Első írásos említése 1264-ből származik, bár valószínűleg már a tatárjárás előtt állt. A feltételezések szerint az Aba nemzetség építtette az Árpád-korban, különlegessége, hogy egyike lehet az első magyarországi magánbirtokú kőváraknak. A 13. században II. András megvette a várat, amely a tatárjárásig a királyi birtoktest részét képezte, majd adományozás útján visszakerült az Abákhoz. A rozgonyi csata után Károly Róbert elkobozta, és Drugeth-, majd Perényi-tulajdonba került. Amikor Perényi Gábor 1567-ben fiúutód nélkül meghalt, a vár előbb a Báthori, majd a Nádasdy családhoz került. A Wesselényi-összeesküvés után a várat elkobozták, majd a császári katonaság felégette és hátrahagyta.

Az évszázadokon át omladozó épületegyüttes értékét a romantika idején ismerték fel ismét, és ekkortól kezdve az örökségvédelem látókörébe került. 1977-től régészeti feltárásokat végeztek, 1992-től renoválási munkák kezdődtek, 2014–15 között pedig a felsővár felújítása, elpusztult részeinek részleges rekonstrukciója is megtörtént, így ma Magyarország egyik legjobb állapotú középkori vára.[21]

Szent István római katolikus templom

[szerkesztés]
A római katolikus templom télen

A templom a 13. században román stílusban épült, melyet Szent István tiszteletére szenteltek, erről ad bizonyságot a templom oltárképe, amelyen Szent István király a boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlja hazánkat, az országot jelképező Magyar Királyi Szent Korona felmutatásával. Mária karján a kis Jézust láthatjuk. A jelenleg látható olajfestményt 1875-ben Jozef Gubalski készítette, de feltételezhető, hogy az előző oltárkép is államalapító Szent Királyunk ország felajánlását jelenítette meg, mert a plébánia 19. századi pecsétjén is így örökítették meg István királyt. 1808-ban barokkosították a templomot, hozzáépítettetek egy harangtornyot, továbbá meghosszabbították a szentéllyel. A füzéri Szent István templom a 20. század elején elnyerte mai formáját. A templomot 1996 és 2002 között felújították. Az 1998-as felújítása során kerültek napvilágra román kori falfestmények egy román kori ajtó és a régi Szentségház, a Pasztófórium (falfülke, mely 14. századi Szentélyben az oltárral szemben állva jobb oldalon volt). A Pasztofórium másolatát a Várkápolnában helyezték el 2015-ben. Barokkosításának kétszázadik évfordulóján 2008. november 9-én ünnepélyes keretek között avatták fel az eseménynek emléket állító márványtáblát.[22]

Református templom

[szerkesztés]

A református templom II. József türelmi rendelete után 1785-ben épült, a mai napig a helyi református közösség istentiszteleteinek helyszíne. A templomot a várral a háttérben, híres festőnk Ligeti Antal is megörökítette 1854-ben. A festmény hűen tükrözi a református templom akkori állapotát, ám ma már házak fogják közre, és a ligetes idill is eltűnt.

Az épület legfőbb értékét a Pandák Mihály által 1832-ben készített festett kazettás mennyezett adja. A festett kazetták a teremtett világ gazdagságát jelenítik meg, melyeken az égboltot idéző nap-, hold-, és csillagábrázolások mellett a menny is megjelenik. A templom mennyezetek festett kazettás díszítésének a reformáció korától közel háromszáz évig élő hagyománya volt Erdélytől a Dunántúlon át Észak-Magyarországig. Az itt látható mennyezet a Kárpát-medencei emlékanyagban a késői alkotások között tarthatjuk számon.

Patay Pál a 20. századi magyar harangkutatás legjelentősebb személyének meghatározása szerint a harangot erdélyi vándorló mester készíthette a füzérradványi református templom harangjával együtt, itt a templom kertjében. A rokokó stílust népiesen megidéző elemek eredetileg az egész belső teret díszítették, amelyek a padokon a későbbi világoskék színű lefestés által szemünk elől elrejtve maradnak, csak a csak a feltárás kutatónyílása enged betekinteni az eredeti kialakításba.[23]

Nagy-Milic Natúrpark Látogatóközpont és Várgondnokság

[szerkesztés]
Látogatóközpont

Füzér Község Önkormányzata határon átnyúló program keretében, Szalánc községgel együttműködve valósította meg a Nagy-Milic Látogatóközpont és Várgondnokság épületét. A látogatóközpont kiállítások helyszínéül szolgál, valamint feladata a turisztikai programok összefogása és szervezése, a környező települések bemutatása.[24]

A látogatóközpont több szervezet székhelyéül szolgál:

  • Felső-magyarországi Várak Egyesülete
  • Füzérért Alapítvány
  • Zempléni Hegyköz Helyi TDM Egyesület
  • Nagy-Milic Vidékfejlesztési Nonprofit Kft.

Tájház

[szerkesztés]
Tájház

A Füzéri Tájház a paraszti építkezés, lakás- és eszközkultúra bemutatásának céljából helyreállított lakóház. Az 1879-ben épített műemléképület a 19. századi, Hegyközre jellemző építészeti elemeket mutatja be és hagyományőrző rendezvények helyszínéül szolgál.[25]

A berendezés a 20. század eleji füzéri kisparaszti életmódot mutatja be. A módosabb gazdák már a két világháború közötti időben is kétszobás házakat építettek, de a tájház lakói szegényebbek lehettek, és csak egyetlen szobával rendelkeztek. A mestergerendába vésett évszám alapján a házat 1879-ben építette Horváth András. Az épület kőalapokon nyugvó, sárba rakott kőfalazattal épült. Padlózata valamennyi helyiségében döngölt agyag. A ház keleti homlokzatánál kb. 40 cm széles tőcke, padka látható, mely egyrészt meggátolta, hogy az esővíz közvetlenül a házfal mellett folyhasson, másrészt itt ültek le a ház lakói, hogy megbeszélhessék a falu történéseit.

A tájház számos, évente megrendezésre kerülő hagyományőrző rendezvény helyszínéül is szolgál: Tavaszi Várkapu Tárogató, Pünkösdi Mulatság, Füzéri Várnapok, Csűrdöngölő, Zempléni Szabad Pálinka Nap, Falusi lakodalom.[26]

A portán található még egy Múltidéző Ház, amely az 1940-50-es éveket idéző Retro-ház.

Helyi szervezetek, egyesületek

[szerkesztés]

A településen található néhány szervezet és egyesület, melyek állandó vagy időszakos jelleggel részt vesznek a község mindennapjaiban.

Füzéri Várvédő Egyesület

[szerkesztés]

A Füzéri Várvédő Egyesület 2003 őszén alakult azzal a céllal, hogy bemutassák a 15–16. századi váréletet, valamint segítsék a vár turisztikai hasznosítását. Ennek érdekében középkori bemutatókat és haditornákat szerveznek, amelyek keretében a könnyű- és nehézgyalogság harcmodorát, felszerelését és fegyvereit ismertetik, illetve a középkori színdarabokat és reneszánsz táncokat adnak elő. Az egyesület nem csak a településen tart bemutatókat, hanem más rendezvényeken, eseményeken is részt vesz más csoportokkal együtt, mellyel a régmúltat népszerűsítik.[27]

Füzéri Hadtörténeti és Helytörténeti Kör

[szerkesztés]
Füzéri Hadtörténeti és Helytörténeti Kör kiállítása
Füzéri Hadtörténeti és Helytörténeti Kör kiállítása

A Füzéri Hadtörténeti és Helytörténeti Kör célja Füzér község, valamint a térség hadtörténelmének, kultúrtörténelmének kutatása. Működése során a feltárt, ill. megismert anyagot publikálja, előadások, bemutatók, kiállítások szervezésével a közönség részére is hozzáférhetővé teszi. Ennek során hagyományőrző tevékenységet is folytat. A kutatómunka során a tulajdonosa által felajánlott, vagy időközben feltárt, tárgyi emlékeket kiállítja, azokat gondozza, és biztosítja. A tárgyi emlékekről részletes leltárt vezet, és betartja a fegyverek tartására vonatkozó egyéb törvényi rendelkezéseket.[28]

2023 tavaszán az egyesület megnyitotta kiállítását “Füzéri… hagyományok, emlékek, hagyatékunk” címmel, melyben a település történelméhez és a világháborúban szolgáló "hőseik" emlékéhez kapcsolódó értékeket mutatják be. A több, mint egy évtizeden át gyűjtött, kutatott és az egyesület számára adományozott tárgyi emlékeket méltóképp kívánják ápolni és megőrizni.[29]

Füzéri Betlehemesek

[szerkesztés]
Betlehemes csoport 2010-ben

A község életében a karácsonyt a betlehemes csoportok hagyományőrző játéka teszi még szebbé, még meghittebbé. 1956 kivételével egy olyan karácsony volt, hogy ne jártak volna betlehemesek a községben. A ma is játszott misztériumjáték szövegét első ízben 1958-ban jegyezték le a helyi lakosok.

A csoportot három pásztor, egy angyal és egy öreg alkotja. Először szenteste láthatók, érkezésüket csengőszó jelzi. A pásztorok és az angyal szorosan egymás mellett haladnak, a sztari (öreg pásztor) mindig lemarad, vagy előre megy, ő a maga útját járja. Szenteste az éjféli mise a betlehemesek bevonulásával kezdődik, a sztari azonban nem megy be a templomba, ő a bejárat előtt fabaltája segítségével veri a rosszakat a templomba érkezők közül. A betlehemes csapat a karácsonyi időszakban minden szentmisén részt vesz. Főként a délutáni órákban járják a falut, betérnek a házakba, ahova meghívást kapnak és ott eljátsszák a karácsonyi játékukat.

A községben jelenleg két betlehemes csoport működik. A fiatalabb csoport magyarul, az idősebb csoport szlovákul viszi hírül az Úr Jézus születésének örömét.[30]

Füzéri Lovas Bandérium

[szerkesztés]

A bandérium működése évszázados hagyományra tekint vissza. Az egységes ruházatú, 5–6 főből álló csapat feladata, hogy lóháton, a község határán túl várja az érkező egyházi elöljárót a bérmálási ünnepség napján.[31]

Csepellényi György Énekkar

[szerkesztés]

A Csepellényi György ifjúsági énekkar 2001-ben alakult. A közösséget, énekelni szerető, zömében fiatal édesanyák hozták létre. Céljuk Istent szolgálni az énekek által, valamint bízni abban, hogy a közösség által is egyre több embert tud a Szentlélek a Jóistenhez emelni.[32]

Füzérért Alapítvány

[szerkesztés]

Elsődleges célja a természeti, történelmi és építészeti értékekben gazdag füzéri várhegy és a vár gondozásának és helyreállításának segítése. Ezek mellett helytörténeti kutatásokkal, helyi hagyományok és nemzetiségi kultúra ápolásával, a falukép, tájkép és környezet védelmét és megőrzését szolgáló akciók támogatásával, a helyi közművelődés pártfogolásával foglalkozik.[33]

Felső-magyarországi Várak Egyesülete

[szerkesztés]

Az egyesület 2003. július 21-én alakult. Megalakulásakor megfogalmazott célja az Észak-Magyarországon lévő várakat működtető jogi és természetes személyek érdekeinek képviselete és összehangolása. A várak megőrzésének, szakszerű helyreállításának, fenntartásának, működtetésének, fejlesztésének elősegítése, közös turisztikai és marketingtevékenység, a hasznosítás (kiállítások, programszervezések stb.) szakmai támogatása, valamint részvétel a várakkal kapcsolatos tudományos kutatásokban. Ezeken túlmenően az észak-magyarországi várak jellemzőit tartalmazó adatbázis létrehozása és rendszeres karbantartása, a várak létezésével és tevékenységével kapcsolatos információk folyamatos publikálása.[34]

Díjak, sikerek

[szerkesztés]
  • Műemlékvédelemért Forster Gyula-emlékérem (2007)
  • Magyarország Természeti Csodája (2007)[35]
  • Észak-Magyarország Turizmusáért Nívódíj (2010)
  • Magyarország legszebb települése (2012)[36]
  • Kárpát-medencei Vitézi Rend - Magyarságért Érdemérem (2016)
  • Nemzeti Vágta győztese – Hősök tere (2016)[37]
  • Építészetért Pro Architectura díj (2016)[38]
  • Nemzeti Regatta 4. hely – Legjobb nem Balaton menti település (2017)[39]
  • Nemzeti Vágta 2. hely – Hősök tere (2017)[40]
  • Nemzeti Regatta különdíj – Siófok (2018)[41]
  • FIABCI – Ingatlanfejlesztési Nívódíj (2018)[42]
  • Az Év honlapja – Különdíj (2022)[43]
  • Magyar Művészeti Akadémia – Aranyérem (2023)[44]

Rendezvények

[szerkesztés]

A településen több hagyományos, évente ismétlődő rendezvényt is tartanak:[45]

  • Tavaszi Várkapu Tárogató (húsvét vasárnap és hétfő): a Füzéri Várvédő Egyesület és más hagyományőrző csoportok harci, illetve táncbemutatói, előadásai által kísért rendezvény.[46][47]
  • Pünkösdi Mulatság (pünkösd vasárnap és hétfő): a programsorozat műsorán történelmi játszótér, középkori táncház, hadi bemutatók, gyermekprogramok szerepelnek.[48][49]
  • Vadászat Perényi urasággal (Lov s pánom z Perína, június): nem helyi szervezésű íjászverseny a község központjában.
  • Szent Iván Éji Vigasság (június 23-hoz legközelebb eső hétvége): a nyári napforduló idején rendezett, napnyugtától napkeltéig tartó misztériumjáték és programsorozat.[50]
  • Perényi Péter Íjászverseny (július közepe): a Füzéri Várgondnokság által szervezett, zenés programokkal kísért íjászbemutató és sportverseny.[51]
  • Füzéri Várnapok (minden év augusztusa): utcabáli hangulatú vásár zenés programokkal és várjátékokkal.[52]
  • Zempléni Szabad Pálinka Nap és Szent Mihály Nap (szeptember utolsó, vagy október első hétvégéje): pálinkabemutató és -verseny, kézműves vásár, koncertek.[53]

Galéria

[szerkesztés]
  • Füzér – kereszt
    Füzér – kereszt
  • A felújított vár
    A felújított vár
  • Római katolikus templom
    Római katolikus templom
  • Református templom
    Református templom
  • Tájház
    Tájház
  • Plébánia, Dessewffy-kúria
    Plébánia, Dessewffy-kúria
  • Polgármesteri hivatal
    Polgármesteri hivatal
  • Múltidéző Tájház
    Múltidéző Tájház

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Füzér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 26.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Magyarország legészakibb településének nem nevezhető, mert lakott településrésze több másiknál délebbre fekszik. Az ország legészakibb lakott települése Hidvégardó. Hazánk legészakibb települése Hidvégardó. bodvapress.hu. [2016. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 4.)
  5. ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE ÉS KASSA. ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE KÖZSÉGEI. Füzér.
  6. ↑ a b Szakály András Tamás, Füzéri Hadtörténeti és Helytörténeti Kör. Füzéri Hősök - A világháborúban szolgált füzéri hősök emlékére (2023) 
  7. ↑ Az EchoTv hivatalos Youtube csatornája: A legszebb magyar település? Füzér - 2012. augusztus 26.
  8. ↑ Dr. Kiss Gábor: „KORMOS BÁBA” tanösvény Archiválva 2012. február 16-i dátummal a Wayback Machine-ben (Kirándulásvezető-füzet) – 2002 ISBN 963009536X
  9. ↑ Füzér települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. ↑ Füzér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  11. ↑ Füzér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  12. ↑ Füzér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  13. ↑ Füzér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  14. ↑ Füzér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  15. ↑ Füzér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  16. ↑ Füzér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
  17. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  18. ↑ Füzér Helységnévtár
  19. ↑ Füzér Helységnévtár
  20. ↑ Darmos István: Füzér táncai és táncélete, folkMAGazin 2006/6 (online)
  21. ↑ Új fényben tündököl a Füzéri vár. travelzona.hu, 2016. május 18. [2016. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 20.)
  22. ↑ Szent István római katolikus templom. www.fuzer.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 11.)
  23. ↑ Református templom. www.fuzer.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 11.)
  24. ↑ Látogatóközpont. www.fuzer.hu. [2017. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 11.)
  25. ↑ Füzéri Tájház – Museum.hu
  26. ↑ Tájház. www.fuzer.hu. [2017. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 11.)
  27. ↑ Füzéri Várvédő Egyesület. www.fuzer.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 12.)
  28. ↑ Füzéri Hadtörténeti és Helytörténeti Kör. www.fuzertortenelme.hu. [2011. május 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 15.)
  29. ↑ Kiállításunk (magyar nyelven). Füzéri Hadtörténeti és Helytörténeti Kör. (Hozzáférés: 2024. február 5.)
  30. ↑ Füzéri Betlehemesek. www.fuzer.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 12.)
  31. ↑ Füzéri Bandérium. www.fuzer.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 12.)
  32. ↑ Csepellényi György Énekkar. www.fuzer.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 12.)
  33. ↑ Füzérért Alapítvány. www.fuzer.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 12.)
  34. ↑ Felső-magyarországi Várak Egyesülete. www.fuzer.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 12.)
  35. ↑ Természetvédelem hivatalos honlapja
  36. ↑ ECHO TV Youtube
  37. ↑ Nemzeti Vágta 2016[halott link]
  38. ↑ Pro Architectura díj 2016
  39. ↑ Nemzeti Regatta. [2017. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 12.)
  40. ↑ Nemzeti Vágta 2017. [2020. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 18.)
  41. ↑ Megvannak a 2018. évi Nemzeti Regatta nyertes csapatai | Nemzeti Regatta. nemzetiregatta.hu. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
  42. ↑ Magyar Ingatlanfejlesztési Nívodíj Pályázat Kiadványok. fiabcimagyarorszag.hu. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
  43. ↑ Díjat nyert weboldalak 2022- Az Év honlapja 2024 (magyar nyelven). www.azevhonlapja.hu. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
  44. ↑ MMA Aranyérem | Magyar Művészeti Akadémia. www.mma.hu. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
  45. ↑ Programok (hu-HU nyelven). www.fuzervar.hu. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
  46. ↑ Tavaszi Várkapu Tárogató a Füzéri Várban. www.fuzer.hu. (Hozzáférés: 2017. február 10.)
  47. ↑ TAVASZI VÁRKAPU TÁROGATÓ- program Füzéren (amerikai angol nyelven). Hegyalja.info. (Hozzáférés: 2017. február 10.)[halott link]
  48. ↑ Pünkösdi Mulatság és Gyermeknap Füzér Várában 2017 - Programturizmus (magyar nyelven). Programturizmus. (Hozzáférés: 2017. február 10.)
  49. ↑ Pünkösdi Mulatság a füzéri sasfészekben. www.varak-hrady.eu. (Hozzáférés: 2017. február 10.)
  50. ↑ Szent Iván éji vigasságok a Füzéri Várban 2017 – Programturizmus (magyar nyelven). Programturizmus. (Hozzáférés: 2017. február 10.)
  51. ↑ III. Perényi Péter Íjászverseny Füzéren - Páratlan lövés az Alsóbástyáról. www.opont.hu, 2016. július 8. [2017. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 10.)
  52. ↑ Füzéri Várnapok 2017 – Programturizmus (magyar nyelven). Programturizmus. (Hozzáférés: 2017. február 10.)
  53. ↑ Zempléni Szabad Pálinka Nap 2017 – Programturizmus (magyar nyelven). Programturizmus. (Hozzáférés: 2017. február 10.)

Források

[szerkesztés]
  • Füzér honlapja
  • Borovszky Samu, Sziklay János: Magyarország vármegyéi és városai (mek.oszk.hu) Budapest: Arcanum – 2004 ISBN 963 9374 91 1 (Apollo Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1896 Google e-könyv)
  • Járási Lőrinc: Füzéri Erdők
  • Darmos István: Füzér táncai és táncélete
  • Abaúj-Torna vármegye katonai leírása (1780-as évek)
  • Zempléni hegység-útikalauz
  • Szakály András Tamás, Füzéri Hadtörténeti és Helytörténeti Kör: Füzéri Hősök – A világháborúban szolgált füzéri hősök emlékére (2023)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Füzér
A Wikimédia Commons tartalmaz Füzér (település) témájú médiaállományokat.