Gáspár Sándor (színművész)

Ez a szócikk a színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Gáspár Sándor (egyértelműsítő lap).
Gáspár Sándor
A Weöres Sándor Színház A Holdbéli csónakos című előadásban Kaiser Ottó felvétele
A Weöres Sándor Színház A Holdbéli csónakos című előadásban
Kaiser Ottó felvétele
Született1956. április 9. (68 éves)[1]
Szentes[2]
BeceneveCsámpi
Állampolgárságamagyar
HázastársaBánsági Ildikó (1978–2003)
GyermekeiGáspár Gergely (1982)
Gáspár Kata (1987)
Foglalkozásaszínész
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1979)
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek1978–
Híres szerepeiSzínház: Stílusgyakorlatok
Film: Róka
Üvegtigris (1., 2., 3.)
Huszár Géza
Csapd le csacsi!
A Wikimédia Commons tartalmaz Gáspár Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gáspár Sándor (Szentes, 1956. április 9. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész.

Élete

[szerkesztés]

Szentesen nőtt fel, ahol a természet és az állatok közelsége, a gazdag érzelmi, családi háttér, az összetartás, a közös munka ereje, de a színjátszás, a sportolás lehetősége is megadatott neki. Édesapja Gáspár Sándor boltvezető, édesanyja Simon Erzsébet könyvelő volt. A szentesi Horváth Mihály Gimnázium fizika-kémia szakos osztályába járt.[3] Gyermekkorában édesapja szigorúan nevelte, majd a katonaság után, a főiskolás éveitől a legodaadóbb, legjobb barátjává vált. Öccse, Gáspár Tibor is színész, akivel mesterségükben az otthonról hozott értékrendre támaszkodnak.

1979-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, ahonnan a Vígszínházhoz szerződött. 1982-ben a budapesti Katona József Színház alapító tagja volt, ahol Bán Jánossal és Dörner Györggyel játszották együtt – később máshol is, összesen több mint harminc évig[4] – a még a főiskolán bemutatott Stílusgyakorlatokat. 1987-től szabadfoglalkozású színművész volt. 1993-ban egyik alapítója volt Törőcsik Mari rövid életű Művész Színházának, majd az annak tagjaiból alakult Kelemen László Színkörnek, melyet 1998-ban Márta István fogadott be[5] az Új Színházba. 2000-től 2011-ig, Dörner György igazgatóvá választásáig – akivel a pályázatában foglaltakkal kapcsolatos véleménykülönbségük ellenére régi barátságuk megmaradt – volt az Új Színház, majd a Nemzeti Színház művésze (2011–2013).[6] 2013-tól a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja.

Színházi tevékenysége mellett számos filmben látható és hallható. Két első filmes debütálása volt: Az erőd című film[7] Lauro szerepében és harmadéves főiskolásként Gyarmathy Lívia Minden szerdán című filmjében, ami utóbbiban Jiří Menzellel játszhatott együtt. A legtöbbet Grunwalsky Ferenccel forgatott – akitől sokat tanult is – és sokat dolgozott együtt többek között Molnár Júliával, Koltai Róberttel, Rudolf Péterrel.[3][4]

2003-ban elvált,[8] felesége Bánsági Ildikó Kossuth-díjas színésznő volt. Lányuk, Gáspár Kata (1987) a szülők hivatásának folytatója, fiuk Gáspár Gergely (néhol Gergő,[9] 1982) dobol.

Főbb színházi szerepei

[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 91.[Mj. 1]

  • John Merrick (Pomerance: Az elefántember)
  • Shylock (Shakespeare: A velencei kalmár)
  • Oskar H. Kroge (Klaus Mann: Mephisto)
  • Queneau: Stílusgyakorlat
  • Klitander (Molière: Tudós nők)
  • Bergetto (John Ford: Kár, hogy kurva)
  • Fedityik (Csehov: Három nővér)
  • Mozsbolt (Kusan: Galócza)
  • Popriscsin (Gogol–Taub J.: Egy őrült naplója)
  • Franz (Kroetz: Vadászat)
  • Pyrgopolinices (Plautus: A hetvenkedő katona)
  • „B” (Mrożek: Mulatság).
  • Férfi (Spiró György: Koccanás)
  • Vencel (Schwajda György: A csoda)
  • Alfons (Füst Milán: Máli néni)

Filmjei

[szerkesztés]

Hangjátékok

[szerkesztés]
  • Száraz Miklós György: Lovak a ködben (2019)
  • Balázs József: Magyarok (2015)
  • Ottlik Géza: Buda – Medve (2012)[12]
  • Krúdy Gyula: Mohács (2012)
  • Janicsek Péter és Toepler Zoltán: Mínusz egy (2012)
  • Friedrich Hebbel : A rubin (2002)
  • Tersánszky Józsi Jenő: Két zöld ász – az író hangja (2002)[13]
  • Határ Győző: Asszonyok gyöngye (2001)
  • Vajda István: A fekete tükör (2000)
  • Tendulkar, Vijay: Shakharám Binder háza (2000)
  • Szakonyi Károly: A normann vér (1997)
  • Jaroslav Hasek: Svejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban (1997)
  • Pierre Carlet de Marivaux: Próbatétel (1997)
  • Tar Sándor: Lassú teher – apa (1996)[14]
  • Bertha Bulcsu: Utazás fehér lavórban (1997)
  • Zalán Tibor: A vak (1996)
  • Spiró György: Vak Béla király (1995)
  • Shakespeare: A windsori víg nők – Ford (1995)[15]
  • Móricz Zsigmond: Hét krajcár – felolvasó (1994)[16]
  • Csehov, Anton Pavlovics: A fekete barát (1995)
  • Ágh István: Eljárulás István királyhoz (1994)
  • Zalán Tibor: A kis rohadék (1993)
  • Jerofejev, Venegyikt: Moszkva - Petuski (1993)
  • Békés Pál: Turnusvég (1993)
  • Rádiószínház – Tar Sándor írásaiból (1992)
  • Ruitner Sándor: Lacrimosa (1991)
  • Puskás Károly: Fráter Erzsi (1991)
  • Nógrádi Gábor: Gyerekrablás a Palánk utcában (1989)
  • Krúdy Gyula: A kártya (1988)
  • Gosztonyi János: Hamuban sült kalács (1988)
  • Vámos Miklós: Nyelvek és utak (1987)
  • Rákosi Gergely: Az óriástök (1987)
  • Vampilov, Alekszandr: Húsz perc az angyallal (1986)
  • Nemes István: Rallye (1986)
  • Kazys Saja: Rozsdás víz (1986)
  • Hernádi Gyula: Gólem – hadnagy (1986)[17]
  • Franz Fühmann: Árnyak (1986)
  • Molnár Ferenc: Az ismeretlen lány (1985)
  • Csetényi Anikó: A sárkány hét feje (1985)
  • Mándy Iván: Lebontott világ (1984)
  • Vészi Endre: A lepecsételt lakás (1983)
  • Kós Károly: Varjú nemzetség (1983)
  • Bárány Tamás: Egy boldog família (1983)
  • Kolozsvári Grandpierre Emil: A törökfejes kopja (1982)
  • Giles Cooper: Ha fegyelmezik őket (1981)

Hangoskönyvek

[szerkesztés]
  • Arany János és Petőfi Sándor levelezése (Gáspár Sándor és Hirtling István előadásában, Kossuth Kiadó, 2018 ISBN 9789630992701)[18]

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ 2011. április 5.-i lekérdezés

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  2. ↑ Freebase-adatdump. Google
  3. ↑ a b Aranykor: Galkó Balázs Gáspár Sándorral beszélget (online: Krisztián Budai YouTube csatornája (hozzáférés: 2015. március 21.)
  4. ↑ a b Józsa Ágnes: Muszáj, hogy az ember hitelképes maradjon Beszélgetés Bán Jánossal, Criticai Lapok 22. évfolyam 11-12. szám – 2013
  5. ↑ Kulturális hírek, Magyar Narancs 1998/20. – 1998. május 14.
  6. ↑ Gáspár Sándor 65 éves (magyar nyelven). Deszkavízió. (Hozzáférés: 2021. november 28.)
  7. ↑ Gáspár Sándor átvette a Páger Antal-díjat Archiválva 2015. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, Fidelio.hu/MTI – 2014. február 9.
  8. ↑ Orbán Violetta: Legendás magyar színészek fia aratott sikert az X-Faktorban Fotókon a sármos zenész, Femina.hu – 2013. szeptember 16.
  9. ↑ Nati hangjába szeretett bele Gáspár Gergő, borsonline.hu – 2013. november 12.
  10. ↑ Csandra szekere, mecenatura.mediatanacs.hu (hozzáférés: 2018. június 3.)
  11. ↑ Gáspár Sándor – Társulat, Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház
  12. ↑ Rádiószínház – Buda – 10/2. rész – 2013. november 19.
  13. ↑ Rádiószínház – NYUGATOSOK – Két zöld ász, nava.hu – 2008. október 3.
  14. ↑ Rádiószínház – Lassú teher, nava.hu – 2009. február 22.
  15. ↑ Rádiószínház – A windsori víg nők – 10/10. befejező rész, nava.hu - 2012. szeptember 14.
  16. ↑ Rádiószínház – Móricz Zsigmond: Hét krajcár, nava.hu – 2014. június 11.
  17. ↑ Rádiószínház – Gólem, nava.hu – 2009. január 18.
  18. ↑ Arany János és Petőfi Sándor levelezése, bookline.hu (hozzáférés: 2018. július 3.)
  19. ↑ Vidovics Ferenc: "Azt adom vissza, amit Szentestől kaptam!". Szentesi Mozaik, 2004. december 2.
  20. ↑ Tímár Ferenc: Kossuth-díjat kapott Gáspár Sándor - 30 éve a színészi pályán az egykori drámais. NetSzemle Szentes, 2009. április 2.
  21. ↑ Ferenc Vidovics hivatalos YouTube oldala: Gáspár Sándor Szentes új díszpolgára beszéde (videó) - 2015. október 23.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]