Géberjén | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Mátészalkai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kovács Dániel Sándor (Fidesz–KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 4754 | ||
Körzethívószám | 44 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 432 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 92,19 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 5,38 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 55′ 55″, k. h. 22° 27′ 25″47.931921°N 22.456961°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 55″, k. h. 22° 27′ 25″47.931921°N 22.456961°E | |||
Géberjén weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Géberjén témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Géberjén község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.
A vármegye délkeleti részén fekszik, a Holt-Szamos jobb és bal partján. A környező települések közül Mátészalka 14, Fehérgyarmat 9, Kocsord 6, Fülpösdaróc 3, Győrtelek 2 kilométerre található.
Közigazgatási területének érdekessége, hogy enklávéként közrefog egy nagyjából háromszög alakú, Győrtelekhez tartozó, nagyjából 45 hektáros területet.
Közúton csak egy útvonalon érhető el, a 49-es főútból Ököritófülpös és Győrtelek határvonala mentén kiágazó 41 122-es számú mellékúton (amely innen még továbbhalad Fülpösdaróc központjáig).
Neve puszta személynévből vált településnévvé, és ez a falu igen korai, 10–13. század közötti keletkezésére utal.
A hazai latin Gabrianusból származó Gabrian „Gábor” személynév van benne. Ebből, vagy hasonulással Gábrién > Gébrién > Géberjén fokozatokon keresztül, vagy pedig a Gabrián > Gáborjánból hangrendi átcsapással jött létre a Géberjén név (Szab.Szatm.47, FNESz.). Ez utóbbi lehetőséget valószínűsíti a történeti Gaboryanzeg és a vele párhuzamosan előforduló Geberienzegh adat (Maksai 139.). Ezekben a -szeg (jelentése: „éles folyókanyar”) arra utal, hogy a falu a Szamos egyik hatalmas kanyarulata mellé települt. Ez utóbbi névforma sem veszett ki a lakosság emlékezetéből. Pesty Frigyes adatközlője is említi 1864-ben, hogy a falut régen Gáborjánszegnek nevezték, s a ma élők is úgy tartják, hogy ez volt a település eredeti neve. A -szeg névelemről pedig úgy tudják, hogy a község határába beékelődő, de hivatalosan Győrtelekhez tartozó Szeg nevű dűlővel azonos. Ennek legdombosabb része a Szállás, ahová a hagyomány szerint a háborúk, árvizek elől a lakosság menekült.
Géberjén neve a cégényi monostor birtokainak határjárása során tűnik fel, ekkor Gabrian alakban írják. Bár az oklevél nem nevezi villának (falunak), de valószínűleg már akkor lakott hely volt.
A 15. században a Matucsinaiak ősi birtoka (1387: p. Gabrien), de a család 1387-ben hűtlenségbe esett, és emiatt elvesztették a falut, a Rozsályi Kúnok, Szántai Petőfiek kapták, tőlük pedig leányágon a Báthoriakra szállt.
1395-ben a Kúnok részét a király visszaadta a Matucsinai családnak, de 1436-ban ismét elvette tőlük, és ezt a részt is a Báthoriak kapták.
Kisszámú lakossága egy időre bizonyára elhagyta, mert a 15. században több oklevél pusztának nevezi, más a birtoktestről szóló írások, pedig meg sem említik. Gyors pusztulása és bizonytalan helyzete a Szamos közelségével és itteni kanyargós szakaszának gyakori áradásával magyarázható. (Maksai 139).
A 15. században a Báthoriak mellett a Fülpessi, Matucsinai és Rosályi Kún családoknak volt benne birtokuk.
A 16. században ugyanezen családoknak van itt birtoka.
A 17. században a Báthoriak része előbb a Bethleneké, majd a Rákócziaké lett.
Mint az ecsedi uradalom egyik faluja, osztozott a többiek sorsában.
1746 és 1748 között Géberjén is Károlyi Ferenc gróf tulajdonába került, az első népszámlálás idején (1784–86) pedig Károlyi Antal volt a földesura (Ébele: Ecsedi uradalom)
A 20. század elején a Jékeyek a fő birtokosai, Borovszky szerint a család egyik őse, Ferenc már 1659-ben királyi adományt kapott rá (de bizonyára csak az egyik részére).
A Szamos nagy kanyarulatai mellé épített falu sokat szenvedett az árvizektől. A 15. századi pusztásodását is feltehetőleg a gyakori árvizek okozták. A szájhagyomány a későbbi időkből is több pusztító árvíz emlékét őrzi, így az 1882. évit, amikor az egész települést elöntötte a víz.
A folyó legutóbb 1970. május 14–15-én árasztotta el Géberjént.
A településen 2000. november 12-én időközi polgármester-választást tartottak,[6] az előző polgármester lemondása miatt.[15] Hasonló okból került sor időközi polgármester-választásra a 2010–2014 közti önkormányzati ciklusban kétszer is, 2011. március 6-án[11][16] és 2012. február 19-én.[12][17]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 496 | 476 | 488 | 425 | 453 | 452 | 432 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[18]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,9%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,4% románnak mondta magát (5,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,3%, református 76,3%, görögkatolikus 0,6%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,1% (13,3% nem válaszolt).[19]
2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% németnek, 0,7% románnak, 0,2% ruszinnak, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,2% volt római katolikus, 69,3% református, 0,7% görög katolikus, 0,4% evangélikus, 0,2% egyéb keresztény, 3,3% felekezeten kívüli (23,6% nem válaszolt).[20]
A Jékey-kúriát vendégfogadásra alkalmassá tették, és a 2020-as években egyre több szálláshellyel mutatják be a Holt-Szamos szépségeit és a falu gasztronómiáját vendégeiknek.