Gabriel Pascal

Gabriel Pascal
Született1894. június 4.[1][2][3][4][5]
Arad
Elhunyt1954. július 6. (60 évesen)[1][2][3][4][5]
New York[6]
Állampolgárságamagyar
HázastársaHidvéghy Valéria
Foglalkozása

SablonWikidataSegítség

Gabriel Pascal (születéskori neve feltehetően Lehel Gábor volt;[7] Arad, 1894. június 4.New York, 1954. július 6.) erdélyi magyar származású amerikai színész, filmrendező, filmproducer.[8]

Élete

[szerkesztés]

Életének az Amerikai Egyesült Államokba érkezése előtti szakaszáról csak töredékes információk vannak. Születéskori nevét is csak a Hofburgtheater 1911-es plakátjain szereplő Herr Lehel feliratból és angolul használt keresztnevéből feltételezik: Lehel Gábor. A bécsi színészkedés után hamarosan német és olasz némafilmekben játszott. Első ismertebb, producerként jegyzett amerikai filmje A köpenicki kapitány volt (1931, UFA).[9] Az 1930-as években egy indiai spirituális vezető, Meher Bába tanainak követőjévé vált: Indiába utazott, összeismerkedett - és saját állítása szerint össze is barátkozott - Shri Meher Bábával, Amerikába már szakállasan, egy szál lepelbe burkolózva tért vissza.[7]

Nevét valójában azzal írta be a filmlexikonokba, hogy sikerült meggyőznie George Bernard Shaw drámaírót, hogy műveinek megfilmesítési jogát neki adja el. A ma már ellenőrizhetetlenül anekdotikus körülmények közt megkötött üzlet mindkettejük számára sikert és barátságot is jelentett.[10] A Pygmalion című filmnek Pascal volt a producere, Shaw pedig átírta műveit a forgatókönyv számára az ő tanácsai alapján, ami 1938-ban Oscar-díjat hozott Shawnak (magát a filmet is Oscar-díj a legjobb filmnek elismerésre jelölték, de végül az Így élni jó kapta abban az évben a díjat). Shaw művei közül többet is filmre vitt: Barbara őrnagy (1941, író, rendező, producer) Caesar és Kleopátra (1945, rendező, producer). Molnár Ferenc Liliomjának és a szerző életrajzának megfilmesítési jogait is le akarta kötni, de végül lecsúszott róla. Shaw halálát követően végigvitte, hogy a Pygmalionból musicalt rendezzenek, ennek bemutatóját azonban már nem érte meg: rákbetegségben szenvedett és 1954-ben meghalt.[10][11]

Pascal inkább életmódjából, egyéniségéből adódóan vált közismert figurává, filmjei - bár sikeresek voltak - a filmtörténet számára újat nem hoztak.[7] Személyisége, és a tudatosan épített imázs nem volt visszhangtalan: 1938-ban a Time Adolf Hitlerrel és az akkori pápával, XI. Piusszal együtt választotta be az év legbefolyásosabb embereinek listájába, Leslie Howard, Ingrid Bergman és Charlie Chaplin is kereste a társaságát, az 1964-ben - egy évtizeddel Pascal halála után - bemutatott My Fair Lady című film díszletébe George Cukor rendező beletetette Gabriel Pascal arcképét is.[12]

Emlékezete

[szerkesztés]

Életéről 2006-ban Sipos Pál készített egyórás filmet,[13] a Jameson CineFesten (Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál) 2011-ben a CineClassics sorozat középpontjában Gabriel Pascal állt.[14]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 14.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b BnF-források (francia nyelven)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  7. a b c Takács Ferenc: Az ördög cimborája. Filmvilág, LIII. évf. 12. sz. (2011. december)
  8. Gabriel Pascal az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  9. Der Hauptmann von Köpenick az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  10. a b Molnár Gál Péter: A simlis magyar. NOL (2008. június 12.) (Hozzáférés: 2018. december 27.)
  11. William Ward: Drawing. The Awakener in Hollywood (angolul) (1978) (Hozzáférés: 2018. december 28.)
  12. Ki volt Gabriel Pascal? Erdély Online (2008. november 12.) (Hozzáférés: 2018. december 28.) arch
  13. Ki volt Gabriel Pascal? a PORT.hu-n (magyarul)
  14. Váradi Nagy Péter: Ez nem csak egy miskolci hakni! KULTer.hu (2011. szeptember 20.) (Hozzáférés: 2018. december 28.)

További információk

[szerkesztés]