Garamrév

Garamrév (Voznica)
Garamrév zászlaja
Garamrév zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásZsarnócai
Rangközség
Első írásos említés1075
PolgármesterKamil Blaho
Irányítószám966 81
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámZC
Népesség
Teljes népesség633 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság213 m
Terület17,78 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 27′ 40″, k. h. 18° 41′ 51″48.461111°N 18.697500°EKoordináták: é. sz. 48° 27′ 40″, k. h. 18° 41′ 51″48.461111°N 18.697500°E
Garamrév weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Garamrév témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Garamrév (1890-ig Voznica, szlovákul: Voznica) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zsarnócai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Újbányától 9 km-re északkeletre, a Garam bal partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

1075-ben „Goznucha” néven említik először. Első említésekor vámszedőhely volt, jövedelmének felét ekkor adta a király a garamszentbenedeki apátnak. 1237-ben „Geznacha”, 1456-ban „Goznicze”, 1503-ban „Goznycza” néven szerepel az írott forrásokban. Kezdetben a barsi váruradalom része, majd 1391-től a revistyei uradalomhoz tartozott. A 17. század végétől a bányakamara tulajdona. A török támadásokban többször szenvedett súlyos károkat a falu. 1534-ben 10 portáig adózott. 1601-ben 45 ház állt a településen. 1720-ban kocsma, malom és 28 adózó háztartás volt itt. 1828-ban 53 házában 356 lakos élt, aki főként mezőgazdasággal, napszámos munkákkal foglalkoztak. A 19. század végén sokan foglalkoztak vászonszövéssel.

Vályi András szerint „VOZINCZA. Tót falu Bars Várm. földes Ura Selmetzi B. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Zsarnóhoz nem meszsze, és annak filiája; földgye jó, réttye elég, legelője, fája, makkja van, piatza Selmetzen.”[2]

Fényes Elek szerint „Voznicza, Bars m. tót f. a Garan mellett, 355 kath., 1 evang. lak. Földjei jó rozsot termenek; rétje, legelője, erdeje elég. F. u. a kamara. Ut. p. Selmecz.”[3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 613-an, túlnyomórészt szlovákok lakták.

2001-ben 637 lakosából 635 szlovák volt.

2011-ben 678 lakosából 660 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Itt található Szlovákia leghosszabb bányaműve, a II. József tárna, melyet 1782-ben kezdtek építeni és 1878-ra érte el mai teljes hosszát.
  • Római katolikus temploma 1842-ben épült neoklasszicista stílusban, a 18. században épített régebbi templom helyén.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Források

[szerkesztés]
  • Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 184.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]