George Eastman House | |
A múzeum adatai | |
Teljes neve | George Eastman House International Museum of Photography and Film |
Elhelyezkedés | Rochester![]() |
Alapítva | 1949 |
Megnyílt | 1949 |
Igazgató | Bruce Barnes |
Építész(ek) | J. Foster Warner |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A George Eastman House weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz George Eastman House témájú médiaállományokat. |
A George Eastman House (teljes nevén George Eastman House International Museum of Photography and Film) a világ legrégebbi fotográfiai múzeuma, mely 1949-ben nyílt meg Rochesterben. A múzeum a világ egyik legjelentősebb fotográfiai és filmgyűjteményével rendelkezik.
George Eastman halála után a tulajdonában lévő ingatlanok a rochesteri egyetem kezelésébe kerültek. Tíz évig az egyetem elnökei laktak Eastman házában. A második világháborút követően az egyetem az ingatlant egy alapítvány kezelésébe adta. Az alapítvány egy fotográfiai múzeumot hozzanak létre. A múzeum azzal a céllal jött létre, hogy gyűjtse, megőrizze és védje a film- és a fotótörténet alkotásait. A múzeum, melynek Eastman lakóháza adott otthont, 1949-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.
A múzeum olyan jelentős gyűjteményekkel, mint az Alexander Gardner polgárháború fotóiból álló Medicus-gyűjtemény, az Eastman Kodak történeti gyűjtemény, vagy a Gabriel Cromer-gyűjtemény, kezdte meg működését. A George Eastman House archívuma az évek során folyamatosan nőtt és a nyolcvanas évek elejére a világ egyik legjelentősebb fotó- és filmgyűjteményével büszkélkedhetett. Azonban a hatalmas mennyiségű alkotás tárolása és őrzése egyre megoldhatatlanabbá vált. Ezért a múzeum állami támogatás és magántőke bevonásával jelentős fejlesztésbe kezdett: az alkotások archiválására, kezelésére szolgáló épület mellett egy oktatási és kutatóközpontot és egy kiállítóhelyet is építettek. Ezekben az években került sor az Eastman-ház teljes körű restaurálása is: ma a belső terek, a bútorok valamint a berendezések a ház eredeti állapotát tükrözik vissza. Az új komplexumot 1989-ben adták át.
A múzeum 1996-ban Chiliben nyitotta meg a Louis B. Mayer Conservation Centert, mely egyike az Egyesült Államok négy filmek megőrzésére szakosodott intézetének.
A múzeum fotógyűjteményében több mint 400 ezer fényképet és negatívot őriznek. A 14 ezer fotográfus alkotásai között a fotótörténet szinte valamennyi jelentős alakjának valamely műve megtalálható.
Jelentős fotógyűjtemények:
A gyűjteményének másik meghatározó része a mintegy 30 ezer filmalkotás (rövid és némafilmek, dokumentumfilmek) valamint 5 millió plakátból, állóképből és dokumentumból álló filmarchívum. Az archívum elsősorban az egyedülálló némafilm-gyűjteményéről ismert. A múzeum a filmtörténeti alkotások mellett több rendező (Kathryn Bigelow, Ken Burns, Cecil B. DeMille, Norman Jewison, Spike Lee és Martin Scorsese) privát gyűjteményét is őrzi.
A George Eastman House 1955-ben alapította a George Estman Award-ot, melyet a némafilm-korszak jelentős alkotóinak ítéltek oda. A díjazottak között volt többek között Charlie Chaplin, Mary Pickford, Joan Crawford, Frank Capra és Gary Cooper is. Később a díjazottak köre kibővült az amerikai filmművészet meghatározó képviselőivel.
2009-ben ítélték oda első alkalommal a George Eastman House Honors Award-ot. A díjjal olyan filmes alkotókat tüntettek ki, akik életművükkel és munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a múzeum által is képviselt értékek és hagyományok őrzéséhez. Az első díjazott Jessica Lange volt.
Ez a szócikk részben vagy egészben a George Eastman House című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.