Gephyromantis decaryi

Gephyromantis decaryi
	Természetvédelmi státusz
	Mérsékelten fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Kétéltűek (Amphibia);
Rend:	Békák (Anura);
Alrend:	Neobatrachia;
Család:	Aranybékafélék (Mantellidae);
Alcsalád:	Mantellinae;
Nem:	Gephyromantis;
Faj:	G. decaryi;
Tudományos név
	Gephyromantis decaryi; Angel, 1930
Szinonimák
	Gephyromantis decaryi Angel, 1930; Gephyromantis decaryi decaryi — Angel, 1930; Mantidactylus decaryi — Barbour & Loveridge, 1946; Mantidactylus decaryi — Blommers-Schlösser & Blanc, 1991; Mantidactylus (Gephyromantis) decaryi — Dubois, 1992; Gephyromantis (Gephyromantis) decaryi — Vences & Glaw, 2006;
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Gephyromantis decaryi témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Gephyromantis decaryi témájú médiaállományokat és Gephyromantis decaryi témájú kategóriát.

A Gephyromantis decaryi a kétéltűek (Amphibia) osztályába és a békák (Anura) rendjébe aranybékafélék (Mantellidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Madagaszkár endemikus faja. A sziget délkeleti részén, Ranomafana és Midongy du sud Nemzeti Park közötti hegyekben, 700–1050 m-es tengerszint feletti magasságban honos.

Nevének eredete

Nevét Raymond Decary francia antropológus, természettudós tiszteletére kapta.^[1]

Megjelenése

Kis méretű Gephyromantis faj. Testhossza 23 mm körüli. Hátán két hosszanti, nem folytonos bőrredő húzódik. Felső ajka mentén nincs folyamatos fehér csík.^[2]

Természetvédelmi helyzete

A vörös lista a mérsékelten fenyegetett fajok között tartja nyilván. Megtalálható a Ranomafana Nemzeti Parkban, a Pic d'Ivohibe Rezervátumban és a Midongy du sud Nemzeti Parkban. Élőhelyének elvesztése fenyegeti a mezőgazdaság, a fakitermelés, a szénégetés, az invázív eukaliptuszfajok terjeszkedése, a legeltetés és a lakott területek növekedése következtében.

Jegyzetek

↑ Angel, 1930 : Sur la validité du genre Gephyromantis (Batraciens) et diagnoses de deux espèces et d'une variété nouvelle de ce genre. Bulletin de la Société Zoologique de France, vol. 55, n° 7, p. 548-553.
↑ Glaw, F., and Vences, M. (2007). Field Guide to the Amphibians and Reptiles of Madagascar. Third Edition. Vences and Glaw Verlag, Köln.

Források

Angel, 1930 : Sur la validité du genre Gephyromantis (Batraciens) et diagnoses de deux espèces et d'une variété nouvelle de ce genre. Bulletin de la Société Zoologique de France, vol. 55, n° 7, p. 548-553
A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
↑ Itis.gov: A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. március 25.) (angolul)
A Gephyromantis decaryi az Amphibiaweb oldalon
Amphibian Species of the World 6.0

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Angel,_1930-1] Angel, 1930 : Sur la validité du genre Gephyromantis (Batraciens) et diagnoses de deux espèces et d'une variété nouvelle de ce genre. Bulletin de la Société Zoologique de France, vol. 55, n° 7, p. 548-553.

[2] Glaw, F., and Vences, M. (2007). Field Guide to the Amphibians and Reptiles of Madagascar. Third Edition. Vences and Glaw Verlag, Köln.

[1]

[2]